Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

5. szám - Dr. Mosonyi Emil emlékezete - Búcsúbeszédek dr. Mosonyi Emil temetésén - Németh Tamás - Józsa János - Gabriel Jenčik - Kóthay László

9 ján a Springer-Verlag kiadó 1997-ben megjelentette a Giesecke

zMosonyli_Wasserkraftanlagen c. könyvet, ami az NSZK-ban a legsikeresebb egyetemi tankönnyek egyike lett, mert 7 év alatt, megérte a negyedik kiadást is, amire még nem volt példa. A Kínai Köztársaságban, kínai nyelvre fordították le a WPD, 2000 oldalas könyvét. Az utolsó 10 évben Mosonyi professzor 14 nemzetközi és hazai elismerésben részesült. Szakcikkinek száma mintegy 250. Nemzetközi elismeréseinek se szeri, se száma. 2003-ban az UNESCO, legelső (környezetvédelmi!) fődíját (International Cannes Great Prize-ICGP) Mosonyi professzor kapta meg, melyet Perez de Cueiar, az ENSZ volt főtitkára adott át. Hangsúlyozom környezetvédelmi tevékenységéért, melyért itthon egyesek, demagóg módón támadták. 2004-ben, külön meghívás alapján, O adta át Cannesban, a Vízügyi Tudományok díját. Mosonyi professzor olyan kiemelkedő személyisége volt korunknak, aki messzemenő elismerést vívott ki magának és nemzetének. Ezt kötelező tisztelni, melyhez, a következő tényeket kell ismerni. Mosonyi professzor a magyar vízépítő mérnökökkel karöltve, Széchenyi és Vásárhelyi álmainak egyik legnagyobb emblematikus alakja. Ezt bizonyítja a vezetésével megépített tiszalöki vízlépcső, mely a vízszabályozó rendszerekkel együtt, a térség semmivel sem pótolható vízkormányzását testesíti meg. Ezzel, és a később erre felfuződő vízügyi létesítményekkel, joggal tekinthetjük Őt a Széchenyi és Vásárhelyi által elkezdett második honfoglalás folytatójának. Ezután épült meg a kiskörei vízlépcső, melynek pótolhatatlanságát a vízhiányban szenvedő Körösök térsége és duzzasztói is meggyőzően bizonyítják. A Tisza-tó nélkül a térséget egyre inkább, sivatagi katasztrófa sújthatná. A Kiskörei víztározó, Közép-Európa legcsodálatosabb, emberi kezek alkotta vízi-paradicsoma lett. Ezek a létesítmények, ma már az öko-víziturizmus, a horgászás, a madárles, a kerékpártúrák, a vízisíelés az üdülés csodálatos, térségévé formálták a környékét. Értéke pótolhatatlan. Mosonyi professzor szakmai kapcsolatait mindig a nemzetgazdaság hosszú távú érdekében hasznosította. Vas Zoltánnal, való ismeretsége, sokat segített a tiszalöki vízlépcsőrendszer kiépítésében, mely Széchenyi és Vásárhelyi korszakalkotó Tisza szabályozása óta, a legfontosabb vízépítési alkotás. Tevékenysége, a magyar vízgazdálkodás második aranykorát alapozta meg, mely az utókor számára is rendhagyó. Még elgondolni is rossz, mi lett volna a magyar vízgazdálkodással, az ő bátorsága, előrelátása, és szakértelme nélkül. Tevékenysége szigorú összhangban volt és van a tudományok és a természetvédelem távlati követelményeivel is. Ezért, elengedhetetlen, hogy a világgal összhangban és távlatokban is gondolkodó tudósainkat, szakembereinket kellően megbecsüljük.! Azért emelem ezt ki, mert a 2006. 03. 15-i Széchenyi díj odaítélésekor, sajnálatos esemény történt. Az alkotmány értékrendre hivatkozva, volt, aki vitatta jogosultságát. Kifogásolták, hogy ő volt a Bős-Nagymarosi Vízlépcső (BNV) tervezője, (amit már Horthy kormánya is, tervezett!) Nem ezért, hanem, elévülhetetlen-hazai és nemzetközi tudományos érdemeiért javasolták. (Ez valóban az értékek tisztelete!). Önzetlenségére jellemző, hogy Széchenyi díját a Ferencesek Kórházának ajánlotta fel. Tudományos sikereivel nemcsak önmagának, de az MTA nak is nemzetközi tekintélyt vívott ki. A rendszerváltás előtt, Mosonyi professzor úr érdemeinek köszönhetően, a magyar vízügyi szakemberek tekintélye világhírű volt. Valamennyi nemzetközi kongresszusunk vezérkarában ott voltak, mint elnökök, alelnökök, választmányi tagok, szekció elnökök. A tudomány mai, hazai, egyoldalú szemléletének tudható be az is, hogy egy nagy tekintélyű, az 56-os forradalom után emigrálásra kényszerült, akkor súlyos betegen fekvő professzorról, a közfeladatú, TV-ben, a nagy nyilvánosság előtt azt állították, hogy „pártpolitikai diktatúrát képviselt" (ESTE, 2006. 03. 14.) Egy 40 éve emigrálásra kényszerült professzor, akit minden vagyonától is megfosztottak? És ezt egyetlen illetékes szervezet sem tette szóvá! Az őt ért sérelem, annak a jele, hogy a tudományokat populizmussal helyettesítő társadalmunkban, szünetelhet a társadalmi értékrend! Nagy baj, ha a szűklátókörűség semmibe veheti a gondolkodókat. Mosonyi professzor Curriculum vitae-je, egy világhírű, szülőhazájából méltatlanúl egykor száműzött magyar tudós, példátlan sikerekben gazdag tevékenységét igazolja. Jogosan és egyértelműen kiérdemelte a Széchenyi díjat. Egész életét önfeláldozóan a tudomány és nemzete haladásának szentelte. Ennek köszönhető, hogy mindenhol a világon nevét tisztelet és messzemenő elismerés övezi. A világ, de különösen hazánk örök hálával tartozik emlékének. Elévülhetetlen érdemeit, kiemelkedő tehetsége mellett az is magyarázza, hogy a sors kegyéből háronnenyed évszázadon át alkothatott. Világhírű szakmai elismertségének egyik titka, hogy tudását haláláig fejlesztette. Egyszer azt mondta: a tudás és az ismeretek megszerzése, elsajátítása, ezek hasznosítása, az emberiség fejlődésének legfőbb tényezője. Ezt tette még napjainkban is, súlyos betegen, amikor írásaiban figyelmezteti az illetékeseket tévedéseik várható, káros következményeire. A sors kegyetlensége, hogy szellemi óriásaink igazi értékeire, gyakran csak végső eltávozásuk után ébred rá a társadalom. Vajon egyesek elgondolkodtak-e ezen? Hazafiságának további bizonyítéka, hogy halála előtti hetekben is a hazai vízépítés jövőjéért aggódott. A hazai vízügyekért és szakemmberekért érzett felelőssége évek óta abban is megnyilvánült, hogy anyagilag is jelentős összeggel segítette a Hidrológia Közlöny kiadását.. Elgondolkozhatunk azon, hogy milyen ember volt Ő, aki még súlyos betegen is ennyire áldozatos volt. Felejthetetlen és pótolhatatlan személyisége a vízépítés univerzális világában ragyogó fénysugárként mutatta e szakterűlet jövőbe mutató fejlesztésének irányait, de sajnos ez, mai hazánkban nemigen tatlált megértésre. Ez nem az ő hibája. Hálával kell gondolnunk feleségére, Hedvig asszonyra is, aki egész életét, szeretett férjét, hosszan tartó betegségében is lelkiismeretesen, fáradságot nem kímélve ápolta. Kedves Hedvig asszony, a sok tízezer tanítvány nevében is hálásan köszönjük szeretett gondoskodását, és erőt kívánuk Önnek e nehéz napokban.. Mosonyi professzor tudományos eredményei, hazai és világszinten is korszakalkotók Megaláztatás érte itthon 1956-ban, majd 1956-65 között, végűi az erre irányuló kísérlet által 2006-ban is. Történt ez utóbbi a rendszerváltás után, a Magyar Köztársaságban, az alkotmány értékrendjére hivatkozva, egy emigrálásra kényszeritett, minden vagyonától megfosztott, nagytekintélyű tudósunkkal!. Most, hogy már túl van szenvedésein, talán boldogabban röppenhetett át az örökkévalóság békés tájaira. A vízügyi szakemberek sokasága és tisztelői ma világszerte fájdalommal és megrendülten búcsúznak felejthetetlen professzoruktői, a világtekintélyü, pótolhatatlan tudóstól, baráttól és kollégától. Nyugodjék megérdemelt békében. Nemzetérdekü alkotásai hazánk örök büszkeségei maradnak. Fogadjuk meg, és legyünk hűek tanácsaihoz. Dr. Kozák Miklós, nyug. tsz. vez. egy. tanár, az MTA VTB tagja