Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
4. szám - Nagy Gergő Tamás–Nagy László: A Severn árapály-erőmű: megújuló tengeri energia
50 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 4. SZ. Weston-super-Mare és Cardiff közé tervezett projektének, de ennek megfelelően a termelt energia is csak 9-16 %-a annak. A Weston-super-Mare és Cardiff között tervezett projekt előnyeit és hátrányait a 3. táblázat tartalmazza. 3. táblázat. A Severn árapály erőmű várható előnyei és hátrányai Előnyök: Hátrányok: Előrebecsülhető, megbízható zöld energia-forrás, a projekt teljes élettartama alatt. Minden ipari szennyvíz, amit korábban a Severnbe engedtek, tisztítást igényel. Hazai fejlesztésű erőforrás, ami független a külföldi bizonytalanságoktól. Uj fajok betelepedése várható, ami a régiek visszaszorulását okozhatja. Árvízvédelmi gát a torkolat elzárt részére, a globális felmelegedés miatt megnövő tengervízszint ellen. A projekt óriási betonmennyiséget és még több követ igényel, ami máshol jelentős környezeti kárral járhat. Masszív közúti és vasúti összeköttetés az építés idejére. Az ilyen méretű projektek levezénylésének bizonytalansága. Rövidtávon gazdasági élénkítés az építőipar számára. A tározótérben a feliszapolódás és erózió megváltozása. Hosszútávon jelentős turizmusés infrastruktúra-fejlődés. A hajóknak zsilipelniük kellene, ami hatással lenne a kereskedelemre. A tározó térben csökken a turbulencia, a kevésbé felkavart hordalék, ami előny a vándormadarak és halak megtelepedéséhez. Az alacsonyabb apály okozta mocsaras terület egy részének elvesztése az otthonos madarak zavarását jelentené. Az ország energiaellátásának 5%-át adná. Változik a tájkép. Jó csatlakozás az országos villamos energia hálózathoz. Ismeretlen mértékű változás a meglévő ökoszisztémákban. Jelentős számú új munkahely mind az építkezés ideje alatt, mind utána. A gát fennállása alatt előre nem látható környezeti károk keletkeznek Előre nem tisztázott, hogy a gát véges élettartama után mi történik a projekttel. A tengeri energiaforrásokon belül, legfőképpen a hullámok energiájának begyűjtése, még mindig fejletlen technológia. A tervek sokkal inkább a tervezett szerkezeteknek az óceán kíméletlen viharainak túlélésére koncentrálnak, mintsem az energiatermelés maximalizálására. A megtérüléssel NAGY GERGŐ TAMÁS NAGY LÁSZLÓ és a költséghatékonysággal kapcsolatban a cégek inkább adnak kitérő válaszokat, és beszélnek a széndioxid megtakarításról, az üvegházhatásról és a megújuló energiákról. Egy a hullám energiáról készült korábbi állami felmérés eredménye azt mutatta, hogy egy kilowattóra előállítása 0,22 és 0,25 £ között lehet, ami körülbelül kilencszerese egy gázturbinás erőműben előállított energia átlagárának. Ezzel ellentétesek az árapály erőművel szerzett tapasztalatok, ahol az energia előállításának költsége alul múlja az atomerőművekben jelentkező fajlagos költségeket. A Rance árapály erőmüben termelt villamos energia költsége 0,018 cent/kW (Nagy-Nagy, 2009). A Severn torkolatába tervezett árapály erőmű végső döntésig még minden esetre van idő, de tény, hogy az irdatlan beruházási költségek miatt az adófizetők pénzéből kellene a projekt-költséget kiegészíteni, azonban az adófizetők is részesednének az alacsony költségű elektromos energiából. (A Rance árapály erőműben termelt villamos energia költsége 0,018 €/ kW (Nagy, Nagy 2009)). Az 1920-as évek végén a nagy gazdasági világválság idején a Hoover gát építése az Egyesült Államokban jelentős számú munkahelyet hozott létre. A Severn árapály erőmű hosszú távon is több mint tízezer munkahelyet teremtene és Nagy-Britannia egy új iparágban jutna világméretű vezető szerephez. A beruházás, mint egyike a világ legnagyobb mérnöki teljesítményeinek, a gazdasági válságból kivezető fellendülés szimbólumává válhatna a XXI. század elején. Irodalom: Nagy G.T. (2009): Britannia tengeri energiája. Gazdasági Tükörkép Magazin Nagy G.T., Nagy L. (2009): La Rance árapály erőmű, Zöld energia a tengerből, Mélyépítő Tükörkép Magazin (MTM), április. Nagy L. (2003): A Három-Torok erőmű-építkezés Kínában. Hidrológiai Közlöny, 83. évf., 2. szám, pp. 99-107. A kézirat beérkezett: 2009. április 30-á egyetemi hallgaro, Universität Wien. dr. (PhD), oki. mérnök, oki. szakmérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak éveken át tanácsosa, jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Geotechnikai Tanszékének főmunkatársa. A Hidrológiai Közlönyben megjelent eddigi cikkei mellett 2007-ben jelent meg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiadásában „Az 1876. évi árvizek" c., és a „Védekezés az árvízvédelmi gátak suvadása ellen" c. könyve. The Severn flux-reflux water power station Nagy, G. T. - Nagy, L (Klossy Irén alkotása)