Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

4. szám - Móricz Norbert–Gálos Borbála–Gribovszki Zoltán: Az erdők intercepciójának mérési és modellezési lehetőségei

35 Az erdők intercepciójának mérési és modellezési lehetőségei Móricz Norbert

1, Gálos Borbála

1, Gribovszki Zoltán

2 'Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezet-és Földtudományi Intézet, 9400. Sopron, Bajcsy Zs. u. 4., Hungary. 2Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet, 9400. Sopron, Bajcsy Zs. u. 4. Kivonat: A fold hidrológiai ciklusában az erdők kitüntetett szerepet töltenek be. Az erdők morfológiájuk révén (magasság- és vertikális tagoltság) egy különleges határfelületet képeznek a légkör irányába. Az erdőterületre hulló csapadék egy része a vegetáció benedvesedésére fordítódik, így csak egy bizonyos része éri el a talajt. A felfogott csapadék egy része visszapárolog a légkörbe (intercepció), miközben aktiv hőháztartási kölcsönhatás zajlik a légkör és a felszín között. Az intercepció módosítja a csapadék tér- és időbeli eloszlását. Egy erdősült vízgyűjtő intercepciója nagy hatással van a hidrológiai ciklus elemire (lefolyásra, talajvíz-utánpótlásra), ezáltal nagy vízgazdálkodási jelentőséggel bír. E cikk az intercepció fogalmának és jelenségének áttekintését követően a vizsgált folyamatot befolyásoló klimatikus és állományi tényezőket foglalja össze, az intercepciós veszteség nagyságára vonatkozó hazai és külföldi szakirodalom részletes feltárásával. Bemutatja és kritikailag értékeli az erdők intercepciójának mérési módszereit és különböző modellezési lehetőségeit, intercepció, az intercepció mérése, az intercepció modellezése. Kulcsszavak: 1. Az intercepció 1.1. Az intercepció fogalma, komponensei és kutatási előzményei Az erdei ökoszisztémában a csapadéknak csak egy része éri el közvetlenül a talajt. Másik része először a levelekre, gallyakra, ágakra, törzsekre tapad. Ez az átmenetileg visszatartott víz ott részben azonnal párologni kezd, részben lecsöpög, részben a törzseken lefolyva éri el a talajt, valamint megtapad a növényi felületeken és csak a csapadékhullás után párolog el. A csapadéknak ezt a felfogott részét intercepciónak nevezzük (Delfs 1955; Führer 1994b; Kucsara 1996). A csapadék útja az erdőben (/. ábra)-. A vegetáció felületére érkező csapadék (szabadtéri csapadék) egy részét a lombkorona felfogja (állományi bevétel), egy része pedig közvetlenül átesik rajta. Ez utóbbi mennyiség a közvetlenül áthulló csapadék. A állományi bevétel a korona tározási Intercepciós veszteség kapacitásának eléréséig átmenetileg tározódik. Ez a visszatartott víz közben részben párologni kezd, részben pedig abszorbeálódik a növény által. Az abszorpció mértéke hidrológiai tekintetben elhanyagolhatónak vehető (Hewlett 1982). Amikor a koronában lévő vízmennyiség eléri az adott lombkorona tározási kapacitását, akkor az elkezd lecsepegni (lecsepegő csapadék) vagy törzsi lefolyást képez. A közvetlenül áthulló és lecsepegő vízmennyiség összege a koronán áthulló csapadék. A törzsi lefolyás és a koronán áthulló csapadék összegét együtt állományi vagy nettó csapadéknak hívjuk (Brutsaert 1982; Führer 1994b). Az állományi csapadék nagy része az avartakaróra és a lágyszárú aljnövényzetre esik, mely a víz egy további hányadát (avarfelszín párolgás) tartja vissza. Az intercepciós veszteség a lombkoronáról, a törzsfelületekről és az avarfelszínről történő párolgás összege (Gash-Morton 1978). A minerális talajt elérő csapadék a hatékony csapadék. Szabadtéri csapadék Lombkorona párolgás r Törzsfelület párolgás Állományi bevétel i. Közvetlenül áthulló csapadék Avarfel szin párolgás Törzsfelület bevétel 1 I Lecsepegő csapadék i Törzsi lefolyás Koronán áthulló csapadék Állományi (nettó) csapadék 1 i 1 Hatékony csapadék /. ábra: A csapadék útja az erdőben (Gash-Morton 1978 nyomán)