Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: A Szepesváralja (Spisské Podhradie, Szlovákia) környéki forráskúp-képző hideg szénsavas karsztos ásványvizek és lerakódásaik vizsgálata

23 nagy vízmennyiséggel tör fel homokkő törmelékből a völgy keleti oldalához közel. A Salvator forrás vize erősen szénsavgázos, hideg (13°C), magas ásványi sótartalmú (3000 mg/l felett), és a kalcium, magnézium, hidrogén-karbonátos karsztos ásványvizek csoportjába tartozik. A forrásnál lemélyített fúrás a paleogén flis homokkő rétegek alatt elérték és feltárták a karsztos karbonátos repedezett víztartó kőzeteket. Valószínűsíthető, hogy a karsztrendszer tápterülete a Branyiszkói-hegységben helyezkedik el, ahol mészkő és dolomitos kőzetek a felszínen vannak, és a fedett részén a tektonikai vonalak mentén mélybe süllyedt szakaszán áramlik a víztartóba az ásványvíz kialakulását elősegítő C0

2 gáz. Kovanda J. szerint a forrásterület forrásai nem tartoznak a jelentős forrás-mészkő kúpokat felhalmozó felvidéki ásványvizek sorába. 4. A Szepesváralja környéki ásványvizek és forrásmészkő kúpok ismertetése 4.1. Környezeti adottságok A vizsgált Szepesváralja és környéke Lőcse városától keletre kb. 12 km-re, a Hernád völgyétől északra, 450-600 m tengerszint feletti dombos területen fekszik, amelynek elterjedését és keleti peremét a közel észak-déli irányú Branyiszkói hegyvidék 1100 m-tszf-it meghaladó magasságú hegyeivel zárja le. Az általam vizsgált terület ebben a fent vázolt környezetben kb. 100 km

2-re terjed ki, ahol a kúpképző mai és a paleo-ásványvizü források egyaránt fakadtak H0. ábra./. ásványvizü források és a mészkőkúpok feltüntetésével Források: 1. Szíva Brada, 2. Baldóc, 3. Dobra Volna, 4. Slatvin, 5. Kistölgyesi Kiszelkaforrás, 6. Polyánfalu. Mészkőkúpok: A. Baldóc, B. Sziva Brada, C. Kereszterdő, D. Szent Márton hegy, E. Szepesi vár, F. Ostra Hora, G. Zsigrai mészkőkúp, H. Beharoci kúp, így a vizsgált terület a Hernád baloldali vízgyűjtőjén helyezkedik el. A fent közölt adatokat az 1:50 000-es méretarányú, Szlovákiában 2003-ban kiadott turista térképekről vettem át, ahol mai ásványvizeket és a travertinó kúpokat megnevezésükkel, mint természeti érdekességeket tüntették fel. A rendelkezésre álló szakirodalom és földtani térképek alapján a vizsgált területen és környezetében a földtani felépítésben prekambriumi, paleozóos, mezozóos és paleogén kőzetek vesznek részt. A felső neogénben és a negyedidőszakban pedig a térségben forráskúpok képződése volt a legjelentősebb. A prekambriumot és korai paleozoikumot főleg metamorf kőzetek (gneisz, csillámpala) képviselik. Míg a karbonban és a permben palák, konglomerátumok, homokkövek és mészkövek keletkeztek. A mezozoikumot főleg karbonátos kőzetek képviselik. így pl. a Sziva Bradánál mélyített fúrásban triász mészkövet tártak fel, de felszíni kibukkanásokban alsó jura mészkő is ismeretes. A paleogénben főleg homokkő, flis, konglomerátum, agyagkő és agyagrétegek halmozódtak fel, de alárendelten mészkő is keletkezett. A terület tektomikájára az idősebb gyűrt és áttolódásos szerkezetek a jellemzők, míg ezeken túlmenően kimutathatók a töréses tektonika eredményei elvetésekkel és kiemelkedésekkel. így a vizsgált területen északkelet-délnyugat és erre merőleges töréseket mutattak ki, amelyek mellett kiemelkedések és elvetések egyaránt történtek. A Branyiszkó-i részen annak nyugati pereme mentén ahol az idős mezozóos és paleozós kőzetféleségek a felszinen vannak, majd észak-déli irányú vetők mentén mélybe süllyedtek. Péczeli Gy. szerint a Felvidék (Szlovákia) éghajlata változatos a kontinentális klimatikus adottságokon belül a domborzati adottságok miatt . A folyóvölgyekre és medence területekre a 14-17°C közötti nyári középhőmérsékletek a jellemzők, míg a december, január és a február átlag-hőmérséklete már negatív, -3-4"C-os átlaggal. így az évi átlag hőmérsékletet 8°C körül van. Az évi átlagos csapadék kissé meghaladja a 600 mm/évet, és az évi csapadékcsúcs 80-90 mm/hó-val a nyári hónapokban jelentkezik, míg a téli hónapok kb. 100 mm átlag mennyiséggel vesznek részt az évi csapadék eloszlásában, amely alapvetően hó formájában esik le, így a téli csapadék beszivárgása rendszerint a kora tavaszi hónapokra tolódik el. A felszíni karsztos területek magasságilag túlnyomórészt (tápterület) a tűlevelű erdők alrégiójában a legelterjedtebbek. 4.2. A recens ásványvíz források áttekintő ismertetése A vizsgált területen a rendelkezésre álló adatok alapján hat helyen törnek fel szénsavas ásványvizek, amelyeknek jelentősége és kihasználtsága különböző, mert vannak, amelyeknél fürdők épültek ki, míg a rendszerint kis vízhozamú forrásoknál még a természetes körülmények vannak helyi igénybevétellel. E források ősei a paleo-ásványvizek rakták le a pliocénban és a negyed-időszakban azokat a hatalmas mészkőkúpokat, amelyek Szepesváralja környékének természeti nevezetességei közé tartoznak. A mai források a következő helyeken fordulnak elő: 1. Sziva Brada, 2. Baldóc, 3. Dobra Volna, 4. Slatvin, 5. Kistölgyesi Kiszelkaforrás, 6. Polyánfalu. A felsorolt források közül csak a Sziva Brada-i forrásokat tanulmányoztam mészképződés szempontjából, mert a tapasztalatok szerint érdekes és dinamikus recens kiválások, s csak ennél a forráskúpnál figyelhető meg még napjainkban is. A felsorolt forrásoknak egy része helyi jelentőségű de vízföldtani szempontból érdekesek, mert a felszín alatti szénsavas ásványvizes karszt jelentős elterjedését bizonyítják. Továbbá ezeknek a forrásoknak meglétéből az a karsztvíz-földtani következtetés adódik, hogy a felsőpliocén és a negyedidőszaki paleo-ásványvizek idejében történő hideg-hűvös hőmérsékletű szénsavas ásványvizes felszín alatti karsztosodás