Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
4. szám - Scheuer Gyula: A Szepesváralja (Spisské Podhradie, Szlovákia) környéki forráskúp-képző hideg szénsavas karsztos ásványvizek és lerakódásaik vizsgálata
21 os karbonátos kőzetek vannak a felszínen, és a mélyben fiatalabb üledékekkel letakart helyzetben. E kőzetek erősen karsztosodtak, és ezekhez kapcsolódva számos barlang képződött, amelyek közül a legismertebbek a deményfalvai völgyben lévő barlangok, amelyek közül a legszebb a Deményfalvi Béke barlang, ahol csodálatos egyedülálló cseppkövek képződtek. A mezozóos karbonátos kőzeteket a felszín-fej ődési folyamatok során több szakaszban igen erőteljes szerkezeti mozgások érték. Jelentős térrövidüléssel meggyürődtek, és ezzel járó redőtakarók jöttek létre, majd ezt töréses tektonika követte a hegység kiemelkedésével. Az előzőkben ismertetett kúpképző, erősen szénsavgázos, oldott sótartalomban gazdag ásványvizekből képződött kúpok e karsztrendszernek a szénsavas ásványvizek karsztosodásának egyik érdekes felszíni megnyilvánulás formájának tekinthetők. Mert a szénsavdús ásványvizek feltörései azt igazolják, hogy e hatalmas karsztrendszernél a szokványos karsztosodáson túlmenően annak egyes részein kialakultak olyan körülmények és adottságok, amelyek révén C0 2 gázos ásványvizek keletkeztek Ezek folyamatosan megújuló vízkörforgalommal rendelkeznek, és a közforgalmon belül nemcsak a víz, hanem a gáz is utánpótlódik folyamatosan, a rendszeren belül biztosítva ezzel az ilyen típusú vizekhez kapcsolódó folyamatos karsztosodást. Ehhez kapcsolódva megállapítható még, hogy az Alacsony Tátra északi oldalán fekvő karsztban a karsztvízföldtani rendszerben határozott kettősség alakult ki. Mégpedig a nyílt karszttal már normál hidegvizes karsztvízrendszer primér karsztforrásokkal, és felszínalatti karsztosodással. Míg e mellett kifejlődött még egy fedett karszt, amelynél szénsavgázban dús ásványvizes karsztosodás megy végbe. Ennek végterméke a hideg-langyos, esetenként meleg hőmérsékletű, kúpképző számos ásványvízforrás. így a fedett ásványvizes karsztrendszer megcsapolása a karszton belül meghatározott helyeken kialakult feláramlási pályákon keresztül valósul meg. 11. Besenyő (Besenová) A Vág völgyének északi peremén Rózsahegytől keletészakkeletre kb. 10 km-re törnek fel a híres besenyői források U. ábra/, amelyek környezetében jelentős elterjedésben változatos típusú forrás-mészkövek halmozódtak fel. A szénsavban dús forrásvizek számos helyen törnek fel a hozzájuk kapcsolódó lerakódásaikkal együtt. E forrásterületen képződtek a környék legjelentősebb kiválásai, és a források eredeti állapotának megőrzése érdekében már 1951-ben természetvédelmi területté nyilvánították Besenovské travertiny megjelöléssel. A helyszíni bejáráson megállapítható volt, hogy a források és a mészkövek a Vág különböző korú teraszain helyezkednek el. A forrás, amely a Vág völgyének korban legfiatalabb teraszának peremén fakad, a lejtőn lefolyva mikrokaszkádos forrás-mészkövet rak le, míg amelyek a mai völgyperemtől távolabb vannak, helyileg halmoztak fel mészkövet. Továbbá pedig a pleisztocén kori paleoforrásoknál hatalmas nagy vastagságú (10 m) mészkő előfordulásokat hoztak létre. A recens besenyői mészképző források kis vízhozamúak. Vizük a C0 2 gáztól folyamatosan buborékolva áramlik a felszínre. A szlovák szakirodalom szerint (Franko O. et al. 1975.) a forrásvíz triász karbonátos kőzetekből származik, és az ásványvíz paleogén flis és travertínó közvetítésével áramlik a felszínre. Tehát a szénsavban dús ásványvizek itt is fedett karsztrendszerből származnak, ahol a mélyben hideg, hűvös szénsavas ásványvizek keletkezésének folyamata zajlik le, és ehhez kapcsolódva felszín alatti karsztosodás megy végbe, s ennek felszíni megnyilvánulás formái a különböző korú és típusú forrás-mészkövek. A rendelkezésre álló egyik forrás kémiai jellemző adottságai a következők: vízhőmérséklet 14,7; össz-oldott só 3956,6 mg/l; C0 2 1440 mg/l; Ca^ 666,5 mg/l; Mg^l86 mg/l; Na ++K +86,7 mg/l; HCO,~1964,2 mg/l; S0 4 979 mg/ I; Cl 23,0 mg/l. A közölt adatokból látható, hogy a besenyői forrás vize szénsavban, kalcium hidrogén-karbonátban dús mészképző ásványvizek típusába tartozik. Megjegyzem, hogy a Vág völgyében Liptószentmiklóstól délre az Alacsony Tátra gerincétől kiinduló völgy alsó szakaszán is fakadnak karsztos szénsavas ásványvizek, ahol kiépült a liptószentiváni fürdő. Itt is a szénsavas források kúpokat hoztak létre, amelyet Kovanda J. (1971.) ismertet név és hely megjelöléssel. E szentiváni karsztos ásványforrások is természetesen az Alacsony Tátra-i karsztrendszer északi szakaszán kialakult szénsavas, magas oldott sótartalmú részéhez kapcsolódnak. Felszínre lépésükkel kapcsolatos feláramlási pályák összefüggésbe hozhatók az észak-déli irányú Szentiván völgy törésirányával. E völgyben jelentős felszín alatti karsztosodást bizonyító barlangok turisztikai látványosságok. Ebből az adottságokból megállapítható, hogy az Alacsony Tátra északi részén kialakult ugyan egy egységes karszt-hidrodinamikai rendszer, amelyen belül két egymástól eltérő vízföldtani és különböző típusú karsztosodási folyamat megy végbe. A rendszer déli felén normál karsztosodás történik karsztvízzel, míg a rendszer északi részén a fedett karsztban a C0 2 gáz feláramlás miatt a karsztvíz átalakul kúpképző ásványvízzé a szénsavas karsztosodási folyamatok hatására. 12. Gánóc (Gánovce) és környéke A Gánóc környéken előforduló forrásmészkő kúpokról Staub M. (1893.) számolt be, amikor a gánóci Hradek nevű mészkőkúp egykori kőbányából előkerült növényeket meghatározta, és közleményében leírta. Ebben megemlíti, hogy a vizsgált mésztufa domb kb. 15 m magasságú, 1,2 ha nagyságú, és az igen kedvező kifejlődése miatt a környék kedvelt építőköve 18. ábra/. -r.L.--'sfy?^.:. v u -«e. \ \\vx —/ i-t \v—' 8. ábra. Staub M. 1893-ban közölt helyszínrajza a gánóci egykori mészkődombról 1. Mészkődomb. A helyszínrajzon közölt kúp helyén ma már csak egy kb. 10 m magasságú és 15 m átmérőjű mészkő tömböt hagytak vissza, mert itt felső-pleisztocén és prehisztorikus régészeti leletek kerültek elő. Staub. M. megemlíti még, hogy a térségben több mészkőkúp található részben lejtőkön kiterjedve, torzultan, és
