Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: A Szepesváralja (Spisské Podhradie, Szlovákia) környéki forráskúp-képző hideg szénsavas karsztos ásványvizek és lerakódásaik vizsgálata

21 os karbonátos kőzetek vannak a felszínen, és a mélyben fiatalabb üledékekkel letakart helyzetben. E kőzetek erő­sen karsztosodtak, és ezekhez kapcsolódva számos bar­lang képződött, amelyek közül a legismertebbek a de­ményfalvai völgyben lévő barlangok, amelyek közül a legszebb a Deményfalvi Béke barlang, ahol csodálatos egyedülálló cseppkövek képződtek. A mezozóos karbo­nátos kőzeteket a felszín-fej ődési folyamatok során több szakaszban igen erőteljes szerkezeti mozgások érték. Je­lentős térrövidüléssel meggyürődtek, és ezzel járó redő­takarók jöttek létre, majd ezt töréses tektonika követte a hegység kiemelkedésével. Az előzőkben ismertetett kúp­képző, erősen szénsavgázos, oldott sótartalomban gaz­dag ásványvizekből képződött kúpok e karsztrendszer­nek a szénsavas ásványvizek karsztosodásának egyik ér­dekes felszíni megnyilvánulás formájának tekinthetők. Mert a szénsavdús ásványvizek feltörései azt igazolják, hogy e hatalmas karsztrendszernél a szokványos karszto­sodáson túlmenően annak egyes részein kialakultak o­lyan körülmények és adottságok, amelyek révén C0 2 gá­zos ásványvizek keletkeztek Ezek folyamatosan megúju­ló vízkörforgalommal rendelkeznek, és a közforgalmon belül nemcsak a víz, hanem a gáz is utánpótlódik folya­matosan, a rendszeren belül biztosítva ezzel az ilyen tí­pusú vizekhez kapcsolódó folyamatos karsztosodást. Eh­hez kapcsolódva megállapítható még, hogy az Alacsony Tátra északi oldalán fekvő karsztban a karsztvízföldtani rendszerben határozott kettősség alakult ki. Mégpedig a nyílt karszttal már normál hidegvizes karsztvízrendszer primér karsztforrásokkal, és felszínalatti karsztosodással. Míg e mellett kifejlődött még egy fedett karszt, amelynél szénsavgázban dús ásványvizes karsztosodás megy vég­be. Ennek végterméke a hideg-langyos, esetenként meleg hőmérsékletű, kúpképző számos ásványvízforrás. így a fedett ásványvizes karsztrendszer megcsapolása a karsz­ton belül meghatározott helyeken kialakult feláramlási pályákon keresztül valósul meg. 11. Besenyő (Besenová) A Vág völgyének északi peremén Rózsahegytől kelet­északkeletre kb. 10 km-re törnek fel a híres besenyői források U. ábra/, amelyek környezetében jelentős el­terjedésben változatos típusú forrás-mészkövek halmo­zódtak fel. A szénsavban dús forrásvizek számos helyen törnek fel a hozzájuk kapcsolódó lerakódásaikkal együtt. E forrásterületen képződtek a környék legjelentősebb ki­válásai, és a források eredeti állapotának megőrzése ér­dekében már 1951-ben természetvédelmi területté nyilvánították Besenovské travertiny megjelöléssel. A helyszíni bejáráson megállapítható volt, hogy a források és a mészkövek a Vág különböző korú teraszain helyez­kednek el. A forrás, amely a Vág völgyének korban leg­fiatalabb teraszának peremén fakad, a lejtőn lefolyva mikrokaszkádos forrás-mészkövet rak le, míg amelyek a mai völgyperemtől távolabb vannak, helyileg halmoztak fel mészkövet. Továbbá pedig a pleisztocén kori paleo­forrásoknál hatalmas nagy vastagságú (10 m) mészkő e­lőfordulásokat hoztak létre. A recens besenyői mészkép­ző források kis vízhozamúak. Vizük a C0 2 gáztól folya­matosan buborékolva áramlik a felszínre. A szlovák szakirodalom szerint (Franko O. et al. 1975.) a forrásvíz triász karbonátos kőzetekből szár­mazik, és az ásványvíz paleogén flis és travertínó köz­vetítésével áramlik a felszínre. Tehát a szénsavban dús ásványvizek itt is fedett karsztrendszerből származnak, ahol a mélyben hideg, hűvös szénsavas ásványvizek keletkezésének folyamata zajlik le, és ehhez kapcso­lódva felszín alatti karsztosodás megy végbe, s ennek felszíni megnyilvánulás formái a különböző korú és típu­sú forrás-mészkövek. A rendelkezésre álló egyik forrás kémiai jellemző adott­ságai a következők: vízhőmérséklet 14,7; össz-oldott só 3956,6 mg/l; C0 2 1440 mg/l; Ca^ 666,5 mg/l; Mg^l86 mg/l; Na ++K +86,7 mg/l; HCO,~1964,2 mg/l; S0 4 979 mg/ I; Cl 23,0 mg/l. A közölt adatokból látható, hogy a besenyői forrás vize szénsavban, kalcium hidrogén-karbonátban dús mészképző ásványvizek típusába tartozik. Megjegyzem, hogy a Vág völgyében Liptószentmiklóstól délre az Ala­csony Tátra gerincétől kiinduló völgy alsó szakaszán is fa­kadnak karsztos szénsavas ásványvizek, ahol kiépült a liptó­szentiváni fürdő. Itt is a szénsavas források kúpokat hoztak létre, amelyet Kovanda J. (1971.) ismertet név és hely megjelöléssel. E szentiváni karsztos ásványforrások is ter­mészetesen az Alacsony Tátra-i karsztrendszer északi szakaszán kialakult szénsavas, magas oldott sótartalmú ré­széhez kapcsolódnak. Felszínre lépésükkel kapcsolatos felá­ramlási pályák összefüggésbe hozhatók az észak-déli irányú Szentiván völgy törésirányával. E völgyben jelentős felszín alatti karsztosodást bizonyító barlangok turisztikai látvá­nyosságok. Ebből az adottságokból megállapítható, hogy az Alacsony Tátra északi részén kialakult ugyan egy egységes karszt-hidrodinamikai rendszer, amelyen belül két egymás­tól eltérő vízföldtani és különböző típusú karsztosodási fo­lyamat megy végbe. A rendszer déli felén normál karsztoso­dás történik karsztvízzel, míg a rendszer északi részén a fe­dett karsztban a C0 2 gáz feláramlás miatt a karsztvíz átala­kul kúpképző ásványvízzé a szénsavas karsztosodási folya­matok hatására. 12. Gánóc (Gánovce) és környéke A Gánóc környéken előforduló forrásmészkő kúpokról Staub M. (1893.) számolt be, amikor a gánóci Hradek ne­vű mészkőkúp egykori kőbányából előkerült növényeket meghatározta, és közleményében leírta. Ebben megemlíti, hogy a vizsgált mésztufa domb kb. 15 m magasságú, 1,2 ha nagyságú, és az igen kedvező kifejlődése miatt a kör­nyék kedvelt építőköve 18. ábra/. -r.L.--'sfy?^.:. v u -«e. \ \\vx —/ i-t \v—' 8. ábra. Staub M. 1893-ban közölt helyszínrajza a gánóci egykori mészkődombról 1. Mészkődomb. A helyszínrajzon közölt kúp helyén ma már csak egy kb. 10 m magasságú és 15 m átmérőjű mészkő tömböt hagytak vissza, mert itt felső-pleisztocén és prehisztorikus régészeti leletek kerültek elő. Staub. M. megemlíti még, hogy a térségben több mész­kőkúp található részben lejtőkön kiterjedve, torzultan, és

Next

/
Thumbnails
Contents