Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
1. szám - Pregun Csaba: Felszíni vízfolyások digitális hidrológiai modellezésének alkalmazása a vízminősítésben
12. ábra: A Berettyó szeghalmi szakasza - 2003. 07. 24., a 6,53-7,15 fim között, Q: 5,72 m 3/s, vízállás: 84,30 m (mBj) Irodalom: Andrikovics, S.; Kriska, Gy.; Móga, J. (2001): A Berettyó vízgyűjtőjének felszínalaktani, hidrológiai és hidrobiológiái vizsgálata. In: Proc. Földrajzi Konferencia JATE, Szeged. Pp 1-12. Bíró, T.; Tamás, J.; Thyll, Sz. (1999): Nitrogéntartalmú szennyező források térbeli elemzése a Berettyó vízgyűjtőjén. Debreceni Agrártudományi Egyetem Tudományos Közi. Tom. XXXIV. Debrecen Chow, Ven Te (1959): Open-channel Hydraulics. McGraw-Hill, New York, pp. 680-684. Dévai, Gy.; Borics, G.; Grigorszky, I. ; Kiss, B.; Müller, Z.; Nagy, S. A.; Wittner, I. ;. Zsuga, K. (2003): Az Európai Unió (EU) Víz Keretirányelvének (VKI) ökológiai alapozású magyarországi végrehajtásával kapcsolatos javaslatok kidolgozása felszíni vizekre. Kutatási jelentés. Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Hidrobiológiái Tanszék, pp. 12-33. Dóka, K. (1997): A Körös és Berettyó vízrendszer szabályozása a 1819. században. (Egy táj átalakulása) Gyula pp. 9 - 11. Dunka, S. (2000): Hajdú-Bihar megye vízügyi múltja. Magyar Humánökológus Társaság Tiszántúli Képviselete, Debrecen, pp. 6-12. Frisnyák, S. (1992): Az Alföld kultúrgeográfiai korszakai. In: Fejér L. és Kaján I. (szerk.): Mérlegen a Tisza-szabályozás. Magyar Hidrológiai Társaság és Orsz. Vízügyi Igazgatóság, Budapest pp. 3 - 18. Huszár, M. (1985): Vízrajzi értekezés. Huszár Mátyás leírása a Körösvidékről 1822-ben. Kósa Ferenc (Szerk.), latinból fordította Lakatos Pál. Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula. Ihrig, D. (1973): A magyar vízszabályozás története. VIZDOK, Budapest, 398. p. Manning, R. (1890): Flow of Water in Open Channels and Pipes. Transactions of the Institution of Civil Engineers of Ireland, Vol. 20. Mike, K. (1991): Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története. Aqua Budapest, pp. 646-680. Molnár, G. (1992): A középkori vízrendszer összeomlása és az Alföld elmocsarasodása - In: Fejér L. és Kaján I. (szerk.) Mérlegen a Tisza-szabályozás. Magyar Hidrológiai Társaság és Országos Vízügyi Igazgatóság, Budapest, pp. 47 - 64. Nagy, L. (szerk.) (1971): A vízgazdálkodás fejlődése. TIT Országos Vízgazdálkodási Szakcsoport. 241. p. Orlóci, I.; Váradi, J.; Láng, 1. (2004): A folyókkal való gazdálkodás korszerűsítése. . Hidrológiai Közlöny, 84. évf. 4. sz. pp. 41-49. Pregun, Cs.; Tamás, J. (2005): Hidrológiai paraméterek hatása a Berettyó biodiverzitására. I. Agrártudományi Közlemények DE Acta Agraria Debreceniensis. 2005/16. pp. 215 - 229. Reszeghy, L. (1943): Reszeghy Lajos emlékiratai a Körösök és a Berettyó vidékéről. Kézirat a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban. Somogyi, S. (szerk.) (2000) A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. 302. p. Tamás, J.; Bíró, T. (2001): Határvizek - különös tekintettel a Berettyó folyó vízgyűjtőjére - vízminőségi célállapota és ökológiai vízigénye meghatározásának tudományos megalapozása. KÖM tudományos eredmények, pp. 1-51. Tamás, J.; Lénárt, Cs. (1999): Regionális környezetinformatikai rendszer kiépítése a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség területén. In: Proc. Harnoss, Zs. (szerk.) Informatika a Felsőoktatásban 99'. Debrecen pp. 143-148. MSZ 12749:1993 Magyar Szabvány. Felszíni vizek minősége, minőségijellemzők és minősítés. A kézirat beérkezett. 2008. augusztus 28-án PREGUN CSABA ZSOLT PhD, földtudományok (2008), oki. természetvédelmi ökológus (1997), oki. biológia-technika szakos tanár (1992). 2002-től dolgozik a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán, a Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszéken. Oktatott tárgyai: Vízminőségvédelem, Hidrobiológia, Alkalmazott biológia, Környezetgazdálkodás, Hulladékgazdálkodás. Kutatási területe: biológiai vízminősítés, hidroökológiai és vízminőségi modellezés, felszíni vízfolyások revitalizációja ill. rehabilitációja. Author: Pregun, Csaba Zsolt - (PhD, Earth Sciences, 2008), ecologist (1997), teacher of biology and technical studies (1992). The author has been working for the University of Debrecen, Faculty of Agriculture, Department of Water and Environmental Management. Educated subjects: Water Quality Protection, Hydrobiology, Applied Biology, Environmental Management, Waste Management. Projects: biological water-qualification, hydroecological and water-quality modelling, surface stream revitalization and rehabilitation. Application of Digital Hydrologie Modelling of Surface Streams in the Water Qualification Pregun, Cs. Abstract: Hydrologie model can provide such water physical data, which are immeasurable or hard measurable in practice. By common multivariate analysis of real-time model generated hydraulical, and measured water quality data series, the characters, trends and intensities of living and non-living factors, which are significant coefficients of hydrological and water quality complexion of surface streams can be established and numerically estimated. Demonstrable in case of the Berettyó River, that not only water contamination, the bed regulations also have important effects on the environmental status of the stream. Keywords: hydrological model, hydraulical and water quality data series, multivariate analysis