Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

4. szám - Cziráky József: Korreláció számítások a Duna vízállása és a Szent Imre gyógyfürdő forrásainak vízhozma között (Újraközlés a Hidrológiai Közlöny 1949. évf. 354–359. oldalairól)

12 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 4. SZ. a forrósuk vizének mélyebb samten készített járatokon át való miegszökésére goiMo Ihatunk.'* Vettdl Aladár dr. szerint:

3 „Magasabb Duna a forrás bőségét fokozza. A vízállás hatása azwn-ban általában késéssel jelentkezik. Á késés többnyire néhány naptól miniegy bárom hétig- tart a források helyzete szerint. A Szent Imre-fürdő Nagy forrásának legnagyobb vízmennyisége 6—10 nap késéssel- legkisebb hozamai 2—3 nap késéssel simulnak a Duna vízlálásához. A fürdőnek a Dunától távolabb levő forrása, a Kénes-forrás mintegy 12 nap múlva jelzi, a Duna emelkedő víz állásának hatását, noha ez a forrás 93,6 mély artézi kát, A havi átlagos vízhozamok és & Duna havi közepes vízállásai nagyjában párhuzamosan változnak. A Duna hatását úgy értelmezik, hogy áradáskor a folyó magasabb víztömegéneik nagyobb -nyomása visszaszorítja a Dunába , folyó melegfoorrértok vizét s ezzel megduzzasztja a forrásokat. Ez el is fogadható azokra a forrásokra vonatkozólag, melyek hőmérsékletét a Duna vízállása nem módosítja. A legtöbb melegforrásunk ilyen. Néhány forrás helyzeté azonban olyan, hogy számolni ike-11 azzal, hogy a Duna áradásaikor a folyóból származó szivárgó talajvíz esetleg eljuthat a forrásig. Ettől a lehetőségtől a íoiTástulajdonosok félnek, noha erre semmi okuk sines. Míg a szivárgó víz eljut a, forrásig, addig éppen olyan tökéletesen megszűrődik, mint a székesfővárosi * feudi Aladár: A budaip«stii <milesjtforráso>k. 1944. Fia- a. äbr«. A Szt. Iűii-6 gyógyfürdő „Eénes"-fori-á8áuaik viriiozMik és Mmérséküete és a Duura vízállása. Debits et •temperatures de Ja source „Kénes" des bains St. Imre et hauteur

»• d'eau du Danube. vízvezeték kútjaiba a 'káposztásmegyeri, szentendrei-szigeti, stb szakasszon beszivárgó dunai víz." A fentnek ismeretében feldolgoztuk az 1942- 1944-es mérési eredményeket. A feldolgozás mód jára jiéldaképpen bemutatom & Kénes-fwrm 1942-es vízhozamadnak, hőmérsékleteinek és a megfelelő Dunavízálláso.knak grafikus (3. ábra) és táibláaatos (I, táblázat) öisszeáliítfeét. Ebben az újraközölt tanulmányban már nem szükséges részleteznünk az eredeti cikk számításait és az azokhoz tartozó táblázatokat, így az előbb hivatkozott I. táblázatot sem. Elegendőnek tartjuk a cikkbeli vég-megállapítások rögzítését. Az eredeti cikk egymás mellé állította a források vízhozamának és a Duna vízállásának számsorait, a korreláció-számítás alkalmazásával kutatta a közöttük lévő összefüggéseket, s az összefüggések fokát mutató korrelációs tényezőket. A számítások az alábbi korrelációs együtthatókat adták: A forrás neve Korrelációs együttható: r A forrás neve 1942 1943 1944 Átlag Nagy forrás -0,61 + 0,50 + 0,45 + 0,11 Mátyás forrás + 0,55 + 0,48 + 0,60 + 0,54 Kénes forrás + 0,70 + 0,75 + 0,21 + 0,45 „A korrelációs együtthatók értékének kedvezőbb alakulását rontja az a körülmény, hogy több esetben éppen a magas Duna-vízállás miatt technikai okokból nem mérhettünk. Továbbá, nagyobb áttekintést nyertünk volna, ha még több, 5-10 év korrelációs együtthatóit hasonlíthattuk volna össze, A Nagy-forrás r értékeinél kettő közepes, az 1942. évi azonban negatív előjelű. A jelenség okát a számítások alapján nem magyarázhatjuk meg. A Mátyás-forrás közepes és közepesnél jobb r értékeket ad. Az összefüggés a + 0,54 átlaggal itt látszik legjobban. Az emelkedő irányú korrelációs együtthatónak, és a növekvő évi hozam-átlagnak az oka talán az, hogy 1943-ban részleges forrás-tisztítást végeztek. A Kénes-forrás korrelációs hányadosa évről-évre romlott. Szinte látni lehet a fúrt kút haldoklását, mely a háború után be is következett. Az összes eredményeket összefoglalva láthatjuk, hogy valóban sikerült számszerűen kimutatni az összefüggést a Duna vízállása és a Szent Imre gyógyfürdő forrásainak vízhozama között. Az összefüggés mértéke csak közepes, de tekintettel a felsorolt többi tényezőre, ennél jobb eredményt alig várhattunk." Cziráky József most - lényeges részeiben - újraközölt tanulmánya megírásának idejében - 1949-ben - tárgyát és módszereit tekintve egyaránt úttörő jellegűnek számított. A korreláció-számítás hazai hidrológiai alkalmazása csak a cikk megjelenését követő években terjedt el. Ezért is mellékelt cikkéhez akkor a Szerző igen részletes irodalom-jegyzéket, amelyben szinte alig volt akkor még magyar nyelvű. A cikk jelenlegi újraközlésével a Hidrológiai Közlöny is emléket kívánt állítani a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja, dr. Cziráky József munkásságának. V. I.