Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
3. szám - Könyvismertetés - Fejér László–Szlávik Lajos: 111 vízi emlék Magyarországon
65 Könyvismerteté s Fejér László-Szlávik Lajos: 11 A Közlekedési és Dokumentációs Kft. Kiadása, Budapest, 2008. (25x20 cm fekvő formátum, 240 oldal, 111 egész oldalas színes kép, irodalom-jegyzék, tárgymutató). Irta és szerkesztette: Fejér László, dr. Szlávik Lajos. Tördelte: Szlávik Lajos. Fényképezte: Vízy Zsigmond. Az ember és a víz kapcsolata ezernyi szálon szövődik. Ám a víznek nincs története, csak az emberiségnek. Ez adta a szerzőknek a gondolatot, hogy bemutassák a vízzel kapcsolatos hazai emlékeket. Ha széttekintünk Magyarországon, számos ilyet találunk. Nemcsak 111 -et hanem ezernyit. A 19. század második felétől meginduló nagyszabású vízi munkák átrajzolták az ország térképét.. Az ember, hogy termeljen és éljen, létesítményeket emelt, mesterséges csatornákat húzott, forrásokat foglalt, töltéseket és zsilipeket épített. Új eleme lett a tájnak a szivattyútelepek tégla-kéménye, a víztornyok karcsú, vagy izmos formája. Nem egyet közülük védetté nyilvánítottak, s már el sem tudjuk képzelni nélkülük a városképet, a tájat. A vízi munkák természetéből fakad, hogy többségük eredménye egy-egy műtárgyban, építési objektumban ölt testet immár évszázadok óta. Ezek egy könyv, e kiadvány lapjain bemutathatok Ezzel a szakmai és a szélesebb közvélemény figyelmét hívják fel a magyar vízgazdálkodás értékei, történeti emlékei iránt. A kiválasztott vízi emlékeket bemutató fényképek túlnyomó része ehhez az összeállításhoz készült: a szerzők csaknem kétezer felvétel közül válogathattak. A részletek iránt érdeklődők számára minden esetben megadták a legfontosabb nyomtatott forrásmunkákat. A könyv végén öszszesítve is felsorolták az általánosan használt vízügyi történeti kézikönyveket, monográfiákat, szakcikkeket, még pub1 vízi emlék Magyarországon kekre vonatkozó ismertetéseket a könyv angol és német nyelvű rövidebb kivonatokban is bemutatja. A vízi emlékek földrajzi elhelyezkedését feltüntető térkép-vázlatot ehhez az ismertetéshez az alábbiakban itt is mellékeljük. Az adatok, információk összegyűjtésében népes szakember-gárda segítette a szerkesztők munkáját a vízügyi szolgálat mai és régebbi képviselői részéről. A könyvben bemutatott vízi emlékek között találhatunk múzeumnak berendezett régi épületeket, történelmi vízimalmokat, emlékmüveket, egykor gőzüzemű belvíz-szivattyútelepeket, duzzasztóműveket, zsilipeket, vízmércéket, víztornyokat, forrásházakat, kutakat, partfalakat, vízvezetékeket, tavakat, vízerőműveket, vízosztó-műveket, gátőrházakat, kőhidakat és szobrokat. Több különleges és érdekes képre - és azok leírására - is felhívhatjuk itt a figyelmet Ezek rangsorolás nélkül talán a következők lehetnek: A nicki duzzasztómű a Rábán (9), a Kvassay és tassi zsilip (13-14), Vásárhelyi Pál síremléke Budapesten (22), a karapancsai szivattyútelep (27), a hévízi tó (49), a tiszalöki vízlépcső és vízerőmű (67), a hortobágyi kilenc nyílású boltozott kőhíd (74), a tiszafüredi belvízi szivattyútelep (76), az abádszalóki Mirhó-gát (84), a tiszasasi árvízi emlékmű (88), Vásárhelyi Pál szegedi szobra (93), a szegedi Annafürdő és Anna-küt (96), a csongrádi és kunszentmártoni téglaburkolatú partfal (98), a hódmezővásárhelyi kettős működtetésű szivattyútelep (99), a szegedi partfal és a szegedi víztorony (101-102), a békésszentandrási vízlépcső és hajózsilip (103), a békési hévíz-kút (110). A könyvet egyaránt melegen ajánlhatjuk a szakembereknek, a tanulóknak, minden érdeklődőnek, belföldön és külföldön egyaránt. likálatlan kéziratokat, információkat. Az egyes vízi emléV. I. A könyvben bemutatott vízi emlékek területi elhelyezkedése
