Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

1. szám - Pregun Csaba: Felszíni vízfolyások digitális hidrológiai modellezésének alkalmazása a vízminősítésben

PREGUNCS^^elszíni^^ 19 bomlásából keletkezik, de a jelenlevő TOC jelentősebb része biológiailag nem bontható. A mérgező anyagok egy része biológiailag lebontható szerves anyag, de a gyenge kapcsolatok azt jelzik, hogy a toxicitás jelentő­sebb részben köthető a szervetlen anyagokhoz, illetve a biológiailag nehezen, vagy nem degradálható szerves a­nyagokhoz. Az ammónia és a toxicitás fordított előjele jelzi, hogy a szervetlen eredetű toxicitásban az ammoni­fikációs folyamatok szerepe alárendelt. 5. főkomponens: A pH jelentős, a TOC viszonylag nagy súllyal van jelen. A komponens nem növeli jelentő­sen a varianciák magyarázatát, de érdemes megjegyezni, hogy a pH és a TOC pozitív kapcsolatban vannak, azaz összefüggés mutatható ki a lúgosodás és a szervesanyag­tartalom között. A mikroorganizmusok döntő hányada a semleges, ill. enyhén lúgos kémhatást részesíti előnyben. 2004-2005-ös hidrológiai év A varianciák legalább 80 %-os magyarázatához 5 fő­komponens szükséges. A nyári időszak szélsőséges vi­szonyai magyarázzák azt a tényt, hogy a hidraulikai-híd­rológiai tényezők megoszlanak az első két főkomponens között, melyek közel azonos mértékben határozzák meg az összes varianciát. A sebesség, teljesítmény és a nyíró­feszültség az első főkomponensben szerepel, míg a geo­metriai alapadatok és az energiaveszteségek a másodikba kerültek. 1. főkomponens: A hidraulikai sugár és a hidraulikai mélység kapta a legnagyobb főkomponens-súlyt, de a víz átlagos sebessége, a nyírófeszültség és a tagoltság is je­lentős. A vezetőképesség a küszöbérték alatt marad, és a többi hidraulikai tényezővel ellentétesen változik. 2. főkomponens: A vízhozam ide került, az energia­veszteségekkel együtt. A legnagyobb főkomponens-súly­lyal a geometriai alapadatok (nedvesített keresztszelvé­nyi terület és kerület, víztükör-szélesség) szerepelnek. Összességében elmondható, hogy a geometriai alapada­tok, és a belőlük leszármaztatott mennyiségek külön vál­tak, az előbbiek a sebességgel és a nyírással, míg az u­tóbbiak a vízhozammal, és az energiaveszteségekkel áll­nak szorosabb összefüggésben. 3. főkomponens: Gyakorlatilag az algákat foglalja egybe, de nagy súllyal jelenik meg az ammónia is. A re­dukált nitrogénformák és az algaszám szoros összefüg­géséből eutrofizációs viszonyokra lehet következtetni. 4. főkomponens: A TOC szignifikánsan megjelenik, de a hőmérséklet és a pH is jelen vannak. A hőmérséklet növekedésével csökken a pH (savasodás) és a TOC, ami­ből a szerves szénformák ammonifikációjára lehet követ­keztetni. A toxicitás gyenge súllyal, de jelen van, és a hőmérséklettel együtt változik. 5. főkomponens: Éves szinten az oldott oxigéntarta­lommal jellemezhető. A hőmérséklet és a kovaalga ala­csonyabb jelentőséggel szerepel, az oldott oxigéntarta­lommal ellentétesen változik. (19. táblázat) 2004-2005. első hidrológiai félév 1. főkomponens: Hasonlóan a 2002-2003. hidrológiai év első feléhez, a hidraulikai és a medergeometriai ada­tok együtt maradtak, a vezetőképesség is magas értékkel képviselteti magát, de ellentétesen változik. A két fő­komponens-analízis eredményei közötti eltérések cseké­lyek. 2. főkomponens: Az összes alga, és az ammónia-tar­talom által reprezentált tényező, tehát megfelel a trofitási mutatók jellemzésére. 3. főkomponens: Egyedül az oldott oxigéntartalom jelenik meg szignifikánsan, vele ellentétes előjelű gyen­ge összefüggés mutatható még ki a leszármaztatott hid­raulikai jellemzők (átlagos mélység, tagoltság) és a pH esetében. A 2. és a 3. főkomponens függetlensége itt is jelzi, hogy a víz oxigén-háztartásában a fotoszintetikus oxigén szerepe nem jelentős, mivel szignifikáns össze­függést az analízis nem mutatott ki közöttük. 4. főkomponens: A TOC jelenik meg szignifikáns ér­tékkel. Erősebb összefüggésben van a pH-val, és gyen­gébb, ellentétes jellegű kapcsolat mutatkozik a hőmér­séklettel és a toxicitással. 5. főkomponens: A zavarosság által reprezentálható mutató. A jelentősége csekély, mivel az első négy fő­komponens már elegendő mértékben magyarázza a vari­anciákat. Az NTU értékek nem voltak olyan nagyok az év során, hogy komolyan befolyásolhassák a vízminősé­get. 2004-2005. második hidrológiai félév 1. főkomponens: A hidraulikai adatok, a medergeo­metriai alapadatok, és ellentétes előjellel a vezetőképes­ség (sótartalom) szerepelnek benne jelentős értékekkel. 2. főkomponens: A leszármaztatott geometriai adatok (átlagos mélység, tagoltság) vannak képviselve szignifi­kánsan, gyenge súllyal megjelenik a nyírófeszültség is, azonos tendenciával. 3. főkomponens: Az oldott 0 2 tartalom jellemzi a leg­nagyobb (negatív) főkomponens-súllyal, de elfogadható értéket kapott a pH is azonos (negatív), és a hőmérséklet (pozitív) előjellel. Alacsony súllyal, de ide tartozik a TOC az oxigénnel ellentétes (pozitív) , és az ammónia­tartalom, az oxigénnel azonos (negatív) módon változva is. 4. főkomponens: A kékalgák nagy súllyal vannak re­prezentálva, de a toxicitás és a zavarosság értékei is megközelítik a szignifikáns értéket. Ez egy kékalga (cia­nobaktérium) túlszaporodáshoz köthető eutrofizációs fo­lyamatra, és az ennek során felszabaduló cianotoxinok jelentősebb mennyiségére utal. 5. főkomponens: Az eukarióta algákat reprezentálja, a kovamoszatok kivételével. Kimutatható kapcsolatban nem állnak a többi jellemzővel, de szükségesek az analí­zis kivitelezéséhez, a komponens sajátértéke 1-nél na­gyobb. 6. főkomponens: A kovaalgákkal jellemezhető kom­ponens nem növeli jelentősen az analízis pontosságát, el is hagyható. Mivel ezek a moszatok az általános növényi tápanyagok (N és P formák) mellett SiO^-ot is igényel­nek, valamint kevésbé érzékenyek a szennyeződésekre, mint a többi alga, ez lehet eltérő viselkedésük magyará­zata. Összegzésként megállapítható, hogy a hidrológiai jel­lemzők (a vízhozam, az energetikai és medergeometriai tulajdonságok) a vízfolyás fizikai és kémiai mutatóinak befolyásolásán keresztül fejtik ki hatásukat a vízminő­ségre. Nagyvízi időszakban elsősorban a hígulási folya­matokat, kisvízi időszakban a hőmérsékletet befolyásol­ják. A hőmérséklet és a pH ellentétes kapcsolata a bom-

Next

/
Thumbnails
Contents