Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

3. szám - Szilágyi Endre: Település-hidrológiai vizsgálatok a Vizslaréti árok vízgyűjtőjén

56 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 3. SZ. Az összegyülekezési idő meghatározásánál a gondot az északi településrész okozza. Itt felvettünk egy reálisnak tünő időt, és ehhez egy tájékoztató tetőző hozamot, majd többszöri új számítással pontosítottunk. Végül is a nyugati telkeken épült házaktól való hozzáfolyást is figyelembe véve 12 perc adódott. Ez a Becsali útra is elfogadható. A csapadék intenzitás i

p = 157 1/sha. A két lakóterületről származó Tetőző hozam Q

p = 1080 l/s Árhullám-térfogat V

p = 740 m

3 2. megoldás Előző példánkhoz hasonlóan a teljes területről feltételeztünk lefolyást. Ekkor az összegyülekezési időre a beépítetlen domboldalról származó lefolyás ideje lesz a mértékadó. Eredményül az összegyülekezési időre 26 perc adódott, ehhez i

p = 100 l/s.ha csapadék intenzitás tartozik. A nagy lejtés miatt a beépítetlen területre 0,1 lefolyási tényezőt számításba véve a teljes terület lefolyási tényezője a = 0,22. A végeredmény: Tetőző hozam Q

p = 910 l/s Árhullám térfogat V

p = 1420 m

3 A két megoldás közötti eltérés irányai az előző példával egyezőek. 6. További megjegyzések A racionális módszerrel történő méretezés legfontosabb kiindulás adata az összegyülekezési idő és ennek részeként a terepi lefolyás ideje. A MI erre a lefolyó csapadékot figyelmen kívül hagyó (4)-et rögzíti. Gayer (1989) a csapadék-intenzitást is figyelembe vevő képletet ajánl: t, = 6,99. (L.n)°'

6/(i

p°'

4.S

0'

3) (5) A betűk jelentése az eddigiekkel egyező. Ha L-t méterben, ip-t mm/óra-ban írjuk be, t, percben adódik. Hasonló kifejezést már 1972-ben ismertettek (in Wisnovszky 1978) Az 1. rész-vízgyüjtőnél ismertetett 2. megoldásban a külterületi lefolyás idejét az iterációt szükségessé tevő (5) képlettel számítva, eredményül 55 perc, a teljes összegyülekezési időre 61 perc, a 2 év gyakoriságú csapadék intenzitásra 57 l/s ha adódik. Ez alig több mint a korábban meghatározott érték fele. Természetesen ugyanígy csökken a tetőző hozam is. Yen (1987) szerint ugyan az (5) képlet a csapadékra „érzékenyebb, mint a realitás", a megalapozott tervezés szempontjából kívánatos lenne a kérdés tisztázása. Yen és nyomában Gayer a tetőző vízhozam meghatározására ( 3 ) átalakított változatát javasolja Qp = Ka ip

1'

2 A °'

9 (6) Ezzel kívánják a táblázatokból vett „statikus" lefolyási tényezőnek a csapadék intenzitástól és a vízgyűjtő nagyságától függését korrekcióba venni. Az irodalmi közlés a K állandó értékét tévesen adja meg, ezért az alkalmazásra számpéldát nem tudunk bemutatni, a javaslat azonban továbbgondolásra érdemesnek látszik. SZILÁGYI 7. Összefoglalás A dolgozatban példákat mutattunk be arra, hogy még az olyan egyszerűbb települési hidrológiai feladatok megoldásánál is, amelyeknél a vízgyűjtő egy része nem beépített külterület, figyelmet kell fordítani a beszivárgási folyamatra. Ennek vizsgálatakor a lépcsős tervezési csapadék-profilt ajánlatos használni. Homokos területen a beszivárgás figyelmen kívül hagyása az árhullám tetőző hozamában alulméretezést, a lefolyó víz térfogatában túlméretezést eredményezhet. Ennek mértéke növekedik, ha a külterület terepi lefolyás idejét a csapadék intenzitást is tartalmazó képlettel határozzák meg. Kívánatos lenne , ha annak a munkának a keretében , melyet a Magyar Mérnöki Kamara (2008) hirdetett meg a települések infrastruktúra fejlesztése céljából, és amelyhez dolgozatunk szerény hozzájárulás kíván lenni, ezt és a racionális számítás képletének módosító javaslatát is megvizsgálnák. Az előadott javaslatokkal megbízhatóbbá tehető a kisebb feladatok megoldásánál még valószínűleg hosszabb ideig használatban maradó racionális számítási módszer. Irodalom: Gayer J.: A korszerű csapadék-csatornázásról, Hidr. Közi., 1989. 3. Gayer J. - Ligetvári F.: Települési vízgazdálkodás, VITUKI, 2006. Juhász J.: Hidrogeológia, Akadémiai Kiadó, 1987 Magyar Mérnöki Kamara: A Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat állásfoglalása a települések infrastruktúra-fejlesztésével kapcsolatban, Mérnök Újság, 2008. 2. Váradi F. - Nemes Cs.: Rövid időtartamú csapadék-maximumok gyakorisága Magyarországon, Légkör, 1992. 3. Vianovaplan Kft.: Talajmechanikai vizsgálatok Zalaegerszeg Vizslaréti árok felső záportározójának vízgyűjtő területéről. Kézirat, 2007. Wisnovszky L: Települések csapadék csatornázása, VIZDOK, 1978. Zsuffa I.: Műszaki Hidrológia L, Műegyetemi Kiadó, 1996. Yen B. C.: Urban Drainage Hydraulics and Hydrology: From Art to science.4. Nemzetközi városi záporcsatornázási konferencia, Lausanne, 1987. MI-10455/2-1988: Belterületi vízrendezés, csapadékvíz elvezető hálózat hidraulikai méretezése OVHMI 167/3-75: Közcsatornák tervezése . Hidraulikai méretezés. A kézirat beérkezett: 2009. január 23-án ENDRE dr., mérnöki oklevelét a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szerezte 1959-ben. Ugyanitt 1969-ben egyetemi doktori címet nyert el. 1978-ban a BME Építőmérnöki Karán hidrológiai és vízkészlet gazdálkodási szakmérnöki oklevelet kapott. 1973-tól a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízrajzi szakágazatánál dolgozott. 1999 óta nyugdíjas. Hydrological research in the basin of „Vizslaréti-árok" (Zalaegerszeg, Hungary) Szilágyi, E.