Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
3. szám - Szilágyi Endre: Település-hidrológiai vizsgálatok a Vizslaréti árok vízgyűjtőjén
54 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 3. SZ. •r> 2 U N C 11 iá/2td/4 t d/2 Idő szeállított táblázatából (in Juhász, 1987) választottuk kedvezőtlenebb, iszapra megadott középértékekkel: f t = 25 + (125-25). exp(-5t) (2) „k" értékére Wisnovszky (1978) ajánlását fogadtuk el, „t" órában értendő. Ezt a beszivárgási görbét találjuk a 3„ 4., és 5. ábrákon. 1002. ábra. Kettős lépcső alakú csapadékprofil (Gayer után) 3. Beszivárgás A beszivárgás időbeli lefolyásának (f t) leírására általában a Horton egyenletet használják: ft= fco + (f 0-f oo). exp (-kt) (1) ahol f 0 és fa, a talaj kezdeti, illetve állandósult minimális beszivárgási intenzitása (mm/óra), k a réteg jellegétől függő csökkentési tényező, t az idő. Területünkre vonatkozó mérési adatokkal nem rendelkezünk. Ezért f 0és f, értékeit a talajmechanikai anyagvizsgálati megállapításokra alapozva Vas számos mérés alapján ösz161 mm/ó t! ... 10 perc időtartamú eso 2 év gyakoriságú 4_ev gyakoriságú 0.75 IflO idó(óra) 3. ábra. 60 perc időtartamú 10 év gyakoriságú csapadék és beszivárgási görbe 25 perc időtartamú esők ^ ev gyaKorisag L év gyakoriság koriság ú 4. ábra. 10 perc időtartamú, 2 és 4 év gyakoriságú csapadék és beszivárgási görbe Területünkre a táblázatból a „homokos iszap" tartható jellemzőnek. Ennek kezdeti és állandósult értékei természetesen magasabbak. Az átnedvesedett kőzet kezdeti beszivárgási intenzitása Scherman vizsgálatai alapján (in Juhász, 1987) az előzetes nedvesedés növekedésével csökken. Ebből kiindulva feltételezhetjük, hogy beszivárgási görbénk átlagos nedvességi állapothoz közelálló helyzetet jellemez. A terep lejtésével kapcsolatban megállapították, hogy az mérsékelt tereplejtésen még humuszos iszap felületen sem hat jelentősebben a beszivárgás folyamatára. A 3. ábrán 10 év gyakoriságú 1 órás csapadék lépcsős csapadék-profilja látható. A II. sz. tározó feletti vízgyűjtőrészre a hivatkozott Műszaki Irányelv alapján számított öszszegyülekezési idő lefolyás esetén 60 perc lenne. Az ábra azonban igazolja, hogy erről a területről átlagos talajnedvességi állapotban 10 évenként is alig várható lefolyás, ami egyezik a területről nyert információkkal és beszivárgási görbénk realitását is igazolja. A 4. ábrán 10 perc időtartamú, az 5. ábrán 25 perc időtartamú, a települési hidrológiában leggyakrabban vizsgált 2 és 4 év gyakoriságú záporok lépcsős csapadék-profiljait rajzoltuk a beszivárgási görbékhez. Mindkettőből látható, hogy a felsorolt esetekben lefolyásra nem lehet számítani. 0.25 0.50 idö tóra) 5. ábra. 25 perc időtartamú, 2 és 4 év gyakoriságú csapadék és beszivárgási görbe Bár a 4 év gyakoriságú 10 perces zápor elején marad kevés lefolyásra alkalmas be nem szivárgott víz, ennek nagy része azonban az idő előrehaladása folyamán elnyelődik. 4. Röviden a racionális módszerről A továbbiakban bemutatásra kerülő esettanulmányoknál mi is az 1988-as Műszaki Irányelv alapján a ,jó öreg hűséges"(Yen 1987) racionális módszert használva jártunk el. Csak a teljesség kedvéért: a „p" visszatérési idejű, t 8 összegyülekezési időhöz tartozó, időben állandónak feltételezett i p intenzitású csapadék által az A vízgyűjtő területről lefolyó árhullám Q P tetőző hozama Q p = a i p A (3) ahol a a lefolyási tényező. A módszer közelítéseit jól foglalja össze többek között Wisnovszky (1978). A kapcsolatos kritikákat sokan megfogalmazták, de, mint azt a bevezetőben említettük, egyszerűsége miatt hiányosságai ellenére is általánosan elfogadott. A módszer nem teszi lehetővé a 2.-ben javasolt csapadék-profil használatát. Az átlagos csapadék-intenzitás azonban az ugyanitt ismertetett új feldolgozás alapján az összegyülekezési idő ismeretében az eddigieknél pontosabban meghatározható.
