Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

3. szám - Antalóczy Dávid–Hajnal Géza: A csobánkai medence vízmérleg-számítása

44 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 3. SZ. 3.4. Felszíni vizek 3.4.1. Dera-patak 3.4.1.1. A völgy morfológiája A Két-bükkfa-nyeregről Piliszentkeresztre lenyúló Hármasforrás-völgy választja el a Pilis (757 m) mészkőrögét a dobogókői vulkáni felhalmozódásától. E konzekvens völgyet alakította magának a Dera-patak egyik forrás ága, a Pilis-patak. Ez a legfelső, 2-3 km hosszú völgyszakasz nagy esésű és felsőszakasz jellegű. A Pilis lábát elhagyva azonban már kissé kinyílik, szélesülni kezd, a völgyfenéken mozgó patak kanyarog, a lejtők is lassan normálissá alakulnak, hacsak nem bukkannak a felszínre azok a különös, teraszszerü földlépcsők, amik többször megismétlődve, felfelé a Pilis aljához vezetnek (Láng 1938). Pilisszentkereszt alatt a Dobogókőről lejövő Kanyargós-patak és a Pilis-patak egyesülése után kezdődik a festői Szurdokvölgy. A szűk völgy kb. 1 km hosszú, felsőbb részén szélesebb, nagyesésü középszakasz jellegű, majd felsőszakasz jellegűvé alakul, s leginkább a legalsó harmada, nagyon meredek lejtésű, zuhatagos részlet. A völgy végig a felső triász mészkőbe vágódott bele s közel az alsó végéhez, nagyszerűen látható a rétegek északi, 45-50°-os dőlése (Láng 1938). A Szurdokból kilépve, patakunk a Csobánkai-medence hosszúkás, 100 m-rel alacsonyabb lapályára ér. Ennek felső részét a Dera-patak 1 km hosszú, 240-260 m magasságban levő, jelenleg is épülő törmelékkúpja foglalja el. Medrét itt szabályozták s a mesterségesen bevágott meder falain jól láthatók a kavicsrétegek s a homokosabb sávok váltakozása. Árvizek alakalmával a nagy víztömegek ellepik az egész törmelékkúpot, sőt még a szomszédos, eltagolt, de ma már mélyebben fekvő szántóföldeket is, a nagy vízáradat vastag törmeléket, szikladarabokat, kavicsokat, lazább anyagokat, homokot hagy hátra. Ezen a környéken a völgy magasabb szintjei, teraszai nem láthatók, elmosódtak (Láng 1938). A törmelékkúp elhagyása után alakul ki a völgyben a 2-300 m széles és 5 km hosszú, egyenes, tálalakú jelenkori völgysík, ami Csobánkáig tart. A patak nem nagyon fejlett kanyarulatokkal folyik itt végig, de kanyarulatai újabban bevágódnak, mintegy 2,5-3 méterre a lapos völgyfenékbe s a középszakasz jellegű folyóra jellemző völgyszélesítése csak nagyon kivételes helyekre szorítkozik, pl. Csobánkától 2 km-re van ilyen hely (Láng 1938). A Csobánkai-medence harmadkori rétegekkel kitöltött s levantei kori törmelékkúpokkal és andezitkavics- és görgetegekből álló takaróval elegyengetett 220-250 m t.sz.f. felszínébe bemélyülő Dera-patak völgye az északról dél felé terjeszkedő törmelékkúpok miatt terül el a pilisszentkereszt-pomázi fő vetődésiránytól. Ezért folyik a patak szorosan a Hosszúhegy-Kiskevély-Oszoly lábánál s így helyenként alá is mossa a keményebb, hárshegyi homokkőből, vagy dachstein mészkőből álló lejtőrészeket (Láng 1938). A margitligeti kapun kilépve, elhagyja a Dera-patakunk a Csobánkai medencét s újra a levantikumban kialakult fontos vetődést követve, kilép a pomázi völgybe, északról keletre fordul. A fordulóban, baloldalt, több, kisebb laza homokkődomb emelkedik ki a térszínből. Ezek is a régebbi völgyfenék maradványaihoz tartoznak, különösen a völgyfenék fölé 60-65 m-re emelkedő Szamárhegy (Láng 1938). Völgyünk Margitliget alatt is aszimmetrikus. A patak pontosan a Pomázi-fennsík lábánál folyik, mert a Csikóvárcsoport andezit-hegyeiről lekerülő sok törmelék szorítja oda, s a sok alámosás miatt vannak itt is egyoldali, domború, vagy tört lejtők. De a völgy baloldali, lankásabb részén már nagy-kiterjedésű, 5-8 m magas teraszfelszín van, mészkő-, homokkő-, andezit- és kvarcitból álló kavicsa 5-6 m magasan található, feküje a felsőoligocén rétegsor, felette pedig vékony lösz van, erre egyes helyeken még jelenkori kavicstakaró is települ (Láng 1938). Pomáznál a patak mindkét partján végighúzódik egy 4-6 m-es alacsony terasz, s a község alatt, félszigetszerűen, messze benyúlik a Kis Duna óholocén síkságába. A falu nagy része erre épült, a 2,5-3 km hosszú fő utcán is ezen húzódik végig. Egyes házcsoportok később már nem fértek el a teraszon s lassan a mostani völgyfeneket is beépítik, ami azonban az esetleges árvízveszedelem ellen nem nyúlt elég védelmet (Láng 1938). 3.4.2. Csapadék Havi csapadékadatokat kaptunk az Országos Meteorológiai Szolgálattól, amiket Budán, az intézet területén elhelyezett mérőállomáson mértek. Csobánkához közelebb eső állomás nincsen. Napi adatokat az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatfeldolgozási Központtól (NCDC) kaptunk a pestszentlőrinci mérőállomásra. Összehasonlítottuk a két adatsort éves szinten, a különbség általában 10 %-on belül maradt, így a napi adatokat is használhatónak találtuk. 1. táblázat: Bp. KMI és Pestszentlőrine csapadékadatainak összehasonlítása Eves csapadék[mm| 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Pestszentlőrine 589 520 359 581 757 598 523 BP KMI 548 494 345 534 696 464 472 Különbség 41 26 14 47 61 134 51 Arány, % 93 95 96 92 92 78 90 2. táblázat:Ha\i csapadékadatok [mm| 2001-2007, Budapest KMI 2001.01. 2001.02. 2001.03. 2001.04. 2001.05. 2001.06. 2001.07. 2001.08. 2001.09. 2001.10. 2001.11. 2001.12. 92.5 9,6 66.6 25,3 19,3 80,6 83,0 41,0 87,9 5,0 21,8 15,6 2002.01. 2002.02. 2002.03. 2002.04. 2002.05. 2002.06. 2002.07. 2002.08. 2002.09. 2002.10. 2002.11. 2002.12. 10,0 18.7 22,9 48,9 41.0 35,4 65.2 71.8 45.1 54,1 35.3 45,7 2003.01. 2003.02. 2003.03. 2003.04. 2003.05. 2003.06. 2003.07. 2003.08. 2003.09. 2003.10. 2003.11. 2003.12. 26,9 2004.01. 29,5 2004.02. 0,5 2004.03. 13,4 2004.04. 28,5 2004.05. 25,0 2004.06. 67,3 2004.07. 11,8 2004.08. 9,0 2004.09. 81,4 2004.10. 46,3 2004.11. 5,1 2004.12. 43,3 55.3 55.1 52.2 43.6 65.4 27.8 25.7 12,7 56.9 57,9 37,7 2005.01. 25,5 2006.01. 34,4 2007.01. 26,7 2005.02. 45,8 2006.02. 33,6 2007.02. 44,1 2005.03. 9,0 2006.03. 33,2 2007.03. 36,4 2005.04. 97,8 2006.04. 18,3 2007.04. 0,9 2005.05. 50,2 2006.05. 71,1 2007.05. 58,0 2005.06. 57,2 2006.06. 54,6 2007.06. 47,7 2005.07. 62,6 2006.07. 63,9 2007.07 16,4 2005.08. 180,8 2006.08. 93,7 2007.08. 98,8 2005.09. 40,9 2006.09. 19,6 2007.09. 29,3 2005.10. 3,1 2006.10. 12,6 2007.10 38,2 2005.11. 28,9 2006.11. 24,2 2007.11. 49,8 2005.12. 94,3 2006.12. 4,8 2007.12. 25,9 Nézzük meg a Várhegy platójára vonatkoztatva a vízmérleg alakulását 1973-2000 időszakra (4. táblázat). A Várplató területe 400.000 m

2. Nem bonyolódunk a közműveszteségek taglalásába, az itt bemutatott módszer nem befolyá-