Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

3. szám - Hovány Lajos: A Duna–Tisza közi szikes tavak vízföldtani jellemzői

^LOVÁN^^^^^^UMRTISZÍNCÖZH^ 31 Mivel az 5a sz. kút többihez viszonyított vízszint-változásának korrelációs tényezője negatív, így ennek vízszintváltozása nem követi a többi kút vízszint-változását: e e £ s £ £ e e e e 1 11. ábra. A Radanovácon megfigyelt 2, 5a, 42 és 63 sz. ásott kutak vízszint-görbéi [Hovanj, L. 2008/ -a4s£kút a Mufcús 1 cmlyek fcníluzmtjc »z SB-5 türaiban u»noiitott niészríttg plafont antjc azSB-3 faraiban aroncuitott roé»a<te| f«n<kmmtj« •a6tz.loit • a 6íz kúttól Ny-r» Uví vucnyít terület vinantje (1968) 12. ábra. A Radanovácon megfigyelt 3a, 4 és 6 sz. ásott kutak vízszint-görbéi /Hovanj, L. 2008] A jelenség egyik oka az 5a sz. kútnál olyan víz át nem eresztő rétegnek a létezése, ami e kút vizét elzárja a talajvíztől. A magyarországi példák szerint elképzelhető, hogy e kút a környezetében levő vizenyős területek valamelyikének a meszes réteggel bélelt teknőjében van. 13. ábra.A Radanovácon megfigyelt ásott kutak vízszintgörbéi 4. Összegzés A Duna-Tisza közi Homokhátság szikes tavainak partján a homok (átlagos szemcse-átmérete 0,1-0,5 mm) rézsűje eltérő dőlésszögű a szélárnyékos (20-30o) és a szélnek kitett (1 Oo) oldalon. E homok a tavak medrét bélelő meszes rétegeket borítja. A meszes rétegek pereme nem vízszintes. A szikes tó és a talajvíz kapcsolata kettős: a tó táplálódhat talajvízzel, illetve a tóból is szivároghat ki víz. Mérési eredmény bizonyítja, hogy a vizenyős területek vízszintváltozása eltér a talajvíz szintjének a változásától [6]. Irodalom: [ 1 ] A Duna-Tisza közi homokhátság. http://hu.wikipedia.org/wiki/Duna%E2%80%93Tiszak%C3%B6zi_homokh%C3%Alts%C3%Alg [2] Andó Mihály: A dél-alföldi szikes tavak természeti földrajzi adottságai. - Hidrológiai Közlöny, Budapest 1975, 1, 27-35. [3] Kaiman Cinkler, Nándor Kocis (Projektanti): Investiciono-tehnicka dokumentacija. Idejni projekat. Odvodnjavanje slivnog podrucja „Radanovaeka jezera". - Novi Sad: Hidrobiro VII 1970. [4] Erdélyi Mihály: A magyar medence hidrodinamikája. - Hidrológiai Közlöny, Budapest 1975,4, 147-156. [5] Gál Nóra, Ó. Kovács Lajos: Felszín alatti vizek kémiai adatainak feldolgozása matematikai módszerekkel. - Hidrológiai Közlöny, Budapest 1991, 4, 224-231. [6] Hovanj, Lajos: Pregled promena u slivu Palickog jezera od kraja XVII veka do danas i istrazivanje uzroka tih promena. Doktorska disertacija. - Subotica: Gradevinski fakultét 2008. [7] Hovány Lajos: Radanovác Baltsek környéki vizenyős területei. Bácsország, Szabadka 2003, X-XII, 3 8-43. [8] Iványi István/a: Szabadka szabad királyi város története. II. rész. Szabadka: Bittermann József könyvnyomdájából 1892. [9] Kákonyi Árpád: Vízháztartási változások a Kétvízközben. - Hidrológiai Tájékoztató, Budapest, 2006, 55-56. [10]Krnács György: A Körös-éren innen és túl. - Természetbúvár, Budapest 2008, 6, 2023. [11] Georgina Kostic (Obradila): Elaborat geomehanickih istraznih radova za sliv Radanovackih jezera. - Novi Sad: Vodoprivredno preduzece „Dunav-Tisa-Dunav" Projektni biro DTD „Hidrozavod" Novi Sad, juna 1971. [12] Lorbererné Szentes Izabella, Lorberer Árpád: A földtani szerkezet és a természetes felszín alatti vízáramlások kapcsolatának vizsgálata egy Duna-Tisza közi példaterületen. Hidrológiai Közlöny, Budapest 1976, 12, 538-553. [13] Mádlné dr. Szőnyi Judit: A Duna-Tisza köze vízföldtani típusszelvénye. - Hidrológiai Tájékoztató, Budapest, 2006, 50-52. [14] Magyar vízgazdálkodás. - Budapest: Országos vízügyi Főigazgatóság 1965. [15] Milenko Marjanov, Aleksandar Kukin, Milan Stojsic, Éarko Milosev, Stevan Zikic, Djordje Sevic, Miodrag Kadivnik (Obradjivaci): Hídroloska studija sliva Radanovaeka jezera. - Novi Sad: Poljoprivredni fakultét u Novom Sadu. Zavod za poljoprivrednu tehniku. Odeljenje za melioracije i objekte 1969. - In: Istrazni radovi i podloge za odvodnjavanje podrucja Subotice sliva „Radanovacko jezero" 3670 ha. - Novi Sad:Hidrobiro V1970. [16] Molnár Béla: A Dél-Alföldi szikes tavak kutatása. - Hidrológiai Közlöny, Budapest 1978, 11, 524. [17] Molnár Béla: A szegedi Fehér-tó keletkezése és vízföldtana. Hidrológiai Közlöny, Budapest 1996, 5, 263-271.