Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
3. szám - Marton Lajos: Alföldi rétegvizek potenciometrikus szintjeinek változása
26 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 3. SZ. REGIONÁLIS LESZÍVÁSI GÖRBÉK Kezdőpont:X=246000; Y=849000 m; végpont X= 230000; Y= 865000 m o o o O o o o o o o o O o o o O o o o o o o o O o o o O o o o o o o o O CM CD 00 o CM ^r CD 00 o CNJ ^r T— T— *— CM CNI CSI 6. ábra. Regionális leszívást görbék Debrecen-Létavértes szelvényben A talajvíztükör helyzetét a jelen vizsgálathoz mind kezdeti, mind jelenlegi állapotban -2,0 m-nek vettük fel. A számítások eredményeként azt kaptuk, hogy 2001-ben a nyugalmi szintekhez tartozó gradiensek grad(z) n y = 0,10-0,11 nagyságúak. Hasonló módon határozható meg az üzemi állapothoz tartozó gradiensek mértéke, amelyek grad(z) ü z = 0,21-0,27 között változnak. A Dél-Nyírségnek ez a zónája tehát az emberi beavatkozás hatására beszivárgási (leáramlási) területté vált. A tanulmány tárgya az emberi beavatkozás következményeinek vizsgálata a felszín alatti rétegzett vízadó rendszerek természetes állapota megváltozásának folyamatában. Az Alföld területén a rétegzett pleisztocén és felsőpannon összlet óriási mennyiségű édesvizet tárol. Az ország fúrt kútjainak 80 %-át a negyedidőszaki rétegekre képezték ki. A múlt század első felében az Alföld jelentős részén még pozitív, azaz felszín fölé szökő artézi kutakból történt a víztermelés.. A hosszú ideig tartó nagymértékű vízkitermelés jelentős potenciometrikus szintsüllyedést, és regionális léptékű leszívást eredményez a vízadó összletben. Ezt a hatást az ÉK-Alföldön egy 80x140 km kiteijedésü területen tanulmányoztuk. Az 1-2-3. ábrák az alsó-pleisztocén fő vízadó 1966, 1986, és 2006. évi potenciálvonalait mutatják, egy 100 km hosszú függőleges szelvény (Fig.4.) pedig a potenciometrikus szintek süllyedését ábrázolja.. A nagy kiterjedésű depressziós tölcsérek időbeli alakulását további két szelvényben (5. és 6. ábrák) mutatjuk be. Mivel az 1990-es évektől kezdődően jelentősen, mintegy 40-45 %-kal csökkent a víztermelés, a vízművek környezetében a potenciometrikus szintek emelkedni kezdtek, nagyobb távolságban azonban tovább süllyedtek. Ez a jelenség a hidraulikai folytonosság kitűnő bizonyítéka. Irodalom Bogárdi J (1974): The impact of human activities on hydrological proBogárdi J (1975): Környezetvédelem és vízügyi irányítás. Akadémiai Kiadó, Budapest Custodio E (2002): Aquifer overexploitation: what does it mean? Hydrogeology J 10:254-277 Halaváts Gy (1894): Az Alföld artézi kútjai. A Magyar Mérnök- és Epítész-Egylet Közlönye, XXVIII. Kalf FRF, Woolley DR (2005): Applicability and methodology of determining sustainable yield in groundwater systems. Hydrogeology Journal 13 (1):295-315. Lászlóffy W (1963): A vízgazdálkodás helyzete néhány külföldi államban és nemzetközi szinten. Hidrológiai Közlöny, 43 (4) 277-287. Liebe P (1990): Hydrology of subsurface waters — Confined aquifers, karstic and thermal waters. In: Hungary and the International Hydrological Programme, Unesco 1965-1989 pp 136-154, Budapest Liebe P (2002): Felszín alatti vizeink. Tájékoztató. A Környezetv. Minisztérium megb. összeállította a VLTUKI Rt. Hidrológiai Intézete. Marton L (2002): Hidrogeológiai szakvélemény Létavértes ivóvízbázis vizsgálatához. Készült az AQUIFER Környezetvédelmi Mérnöki Tervező, Szolgáltató és Kivitelező Kft. részére Létavértes település sérülékeny ivóvízbázis biztonságba helyezésének programja keretében Kézirat. Marton L (2000): Debrecen I. és II. vízművek vízbázisainak hidrogeológiai vizsgálata. Vizsgálati jelentés a Rt. részére. Kézirat. Pécsi M ed. (1969): Magyarország tájföldrajza 2. kötet: A tiszai Alföld, Akad. Kiadó, Budapest. Rakonczai J (1977): A vízkitermelés hatása az artézi vizek nyomásváltozására a Délkelet-Alföldön. In: Alföldi tanulmányok I. kötet, Békéscsaba, pp. 59-75. Sophocleus M (2005): Groundwater recharge and sustainability in the High Plains in Kansas, USA. Hydrogeology J 13:351-365. Starosolszky Ö (1990): Effect of human activities on hydrological processes. Human activities and quantitative processes. In: Hungary and the International Hydrological Programme. Budapest, pp 155171 Székely F (1976): A felszínalatti vizekből történő ivóvízellátás távlati lehetőségei az Alföldön. VITUKI Tudományos Napokon 1976. szept. 30-án elhangzott előadás. Székely F, Liebe P, Ágotái Gy (1976): VlTUKI 1976. évi országos rétegvízészlelései. Kézirat. A kézirat beérkezett: 2009. január 16-án cesses. Hungary and the IHP, p 203-214, Budapest MARTON LAJOS dr., oki. vízépítő mérnök, a műszaki tudomány kandidátusa (hidrológia), 1951-ben kap diplomát a Bp. Műszaki Egyetemen. A fővárosban, 1966-tól Debrecenben dolgozik, hidrogeológiai és izotóp-hidrológiai kutatásokat végez, másodállásban főiskolai docens, a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos tanácsadója. Az MTA Debreceni Területi Bizottságában a Hidrológiai Munkabizottság elnöke. 2007-ben elkészült az Alkalmazott Hidrogeológia c. könyvének kézirata. Alteration of Potentiometrie levels of confined waters due to human activities in North-Eastern Hungarian Plain Marton, L.
