Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

2. szám - Kovács Ákos–Szilágyi József: Párolgásszámítási vizsgálatok hazai nagy tavainkon. I.

KOVÁCS A. SZILÁGYI J : Párolgás-: számítási vizs ^álatol^ 49 dúlhat olyan eset (főleg az őszi és a téli hónapokban), ahol az egységnyi értéket meg is haladná az egyik súlyérték, ekkor viszont a másik súlyértéknek negatív értéket kellene felvennie, amit kikötöttünk, hogy nem lehet. Késő tavasszal és nyár elején a Priestley-Taylor egyenlet és a Penman egyenlet alkotta sáv relatíve szűk, és a vízmérlegből számolt párolgás is közéjük esik, így várhatóan ezeknél a hónapoknál fogja a kalibráció a legjobb eredményt adni. 3. ábra: A Fertő-tó 1970 januárja és 2000 októbere közötti párolgásainak havi átlaga és szórása a kalibrációs időszakban (páros évek) 2. ábra: A Balaton 1961- 1999 közötti párolgásainak havi átlaga és szórása a verifikációs időszakban (páratlan évek Ősszel a Penman-féle potenciális párolgás átlaga megközelítette a Priestley-Taylor egyenlet átlagát. Ez egyrészt a szárazföld és a nyílt vízfelszín eltérő nettó sugárzás értékei miatt történt, másrészt Morton WREVAP programja figyelembe vette a Balaton nem elhanyagolható hőtárolási képességét, ami így nagyobb Q

n értékeket eredményez az őszi negyedévben. Mint már említettük, a (3) egyenletben á értékét a leggyakrabban felvett 1,26-ra választottuk, mivel nem álltak rendelkezésre mérési eredmények, hogy á-t a tényleges nedves környezeti párolgáshoz kalibráljuk. Ezzel együtt lehetséges, hogy a valóságban • értéke az év során változik, ezáltal a vízmérlegből kapott tópárolgás júliustól szeptemberig is a nedves környezeti párolgás és a Penman párolgás közé esne. Fertő-tó A Fertő-tó esetében 1970 januárja és 2000 októbere közötti időszakra vizsgáltuk a párolgást. A kalibrációs időszakban a vízmérlegből adódó párolgások télen (december és február között) kicsivel nagyobbak, mint a Penman párolgás. Ezzel szemben a párolgás szempontjából döntő nyári hónapokban szinte mindvégig a nedves környezeti és a Penman párolgás között marad. Ettől csak július a kivétel, amikor a vízmérlegből adódó párolgás elhanyagolható mértékben, 0,5 mm-rel kisebb, mint a Priestley-Taylor párolgás (3. ábra). A verifikációs időszakban a vízmérlegből kapott párolgás júniusban lép ki csekély mértékben a Penman párolgás és a nedves környezeti párolgás alkotta sávból, télen viszont ugyanúgy alakultak a párolgások, mint a kalibrációs időszakban (4. ábra). Valószínűleg a nyári jobb eredmények a súlyozásban is megjelennének, hiszen nyáron legfeljebb júliusban lenne szükség arra, hogy a Priestley-Taylor egyenlet egységnél nagyobb súllyal szerepeljen. Télen viszont bármelyik hónapban szükség lehet a Penman párolgás egységnyi súlyának bevezetésére. •— Ew állag m— Penman átlag - - - Párolgás a vízmérlegből 4. ábra: A Fertő-tó 1971 januárja és 1999 októbere közötti párolgásainak havi átlaga és szórása a verifikációs időszakban (páratlan évek) Velencei-tó A Velencei-tó esetében is teljesen hasonló módszerrel dolgoztunk, mint a másik két tónál. A havi szintű vízmérlegből kapott párolgások és a tó menti gridpontok modelladatai közösen itt az 1961-2000 közötti periódusra álltak rendelkezésre. —•— Ew áüag —•— Penman átlag - - - - Párolgás a vízmérlegből 5. ábra: A Velencei-tó 1961-2000 közti párolgásainak havi átlaga és szórása a kalibrációs időszakban (páros évek) A párolgások havonkénti átlagainak vizsgálatánál (5. és 6. ábra) megállapítható, hogy a téli félévben csak januárban nagyobb, de csak igen csekély mértékben a tényleges párolgás, mint a Penman-féle potenciális párolgás, míg a nyári félévben októberre vonatkozik ugyanez a kijelentés. Ezek a kalibrációs és a verifikációs időszakra is igazak. A verifiká-