Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

2. szám - Kele Sándor: Tajvan szigetének hévforrás tevékenysége, geotermikus potenciálja és karbonátos lerakódásai

KE^^S^^ftjjwit^szigeténel^ié^ 39 Az első a Central Range (Központi hegylánc), amely a sziget gerincét alkotja s tovább tagolható a nyugati szárnyra, a hegygerinc zónára (beleértve Hsuehshan és Yushant), valamint a keleti szárnyra. A másik két fő egység a Western foothills (Nyugati-előhegység) és a Coastal Range (Partvidék) területe. A sziget területének felét 5 hosszanti hegylánc foglalja el. Tajvan (és egyben DK-Ázsia) legmagasabb csúcsa Yushan-ban (Jade-hegység) található és magassága 3952 m. A Central Range az összes harmadidőszaki szubmetamorf kőzetet és a Chuchih hegységszerkezeti töréstől keletre eső pre-tercier metamorf komplexumot magába foglalja és keleten az Eastern Longitudinal Valley-hez (Keleti Longitudinális Völgy) csatlakozik. A Central Range nyugati része széles harmadidőszaki szubmetamorf öv, amely a nyugati szárnyon és a hegylánc déli oldalán van leginkább feltárva. A nyugati szubpro vine iák két további kőzet-tektonikai övre oszthatóak: a nyugati Hsuehshan Range övre és a keleti Backbone Ridge övre (7. ábra). A Central Range keleti fele alatt pre-tercier metamorf komplexum található, amely a keleti szárnyon nagy szélességben tárul fel. Ez az alprovincia tovább tagolható a nyugati Tailuko övre és a keleti Yuli övre. A Western foothills az oligocén és a pleisztocén kor közötti klasztos üledékekből épül fel. A kőzetek főként homokkövek és palák váltakozásából állnak, amelyek közé helyenként mészkő és tufa lencsék is közbetelepülnek. Az összlet vastagsága helyenként a 8000 m.-t is meghaladja. A £ Hidrotermás terület Western foothills-hez tartozik még nyugaton a Coastal Plain (Parti-síkság) és a Penghu-szigetek. A harmadik földtani egység a Coastal Range Kelet-Tajvanban (/. ábra). Ennek az egységnek az aljzatát szintén neogén üledékek alkotják, de a Western foothills-től eltérően vulkáni eredetű kőzetekből, rosszul osztályozott vulkanoklasztokból és turbidites klasztos kőzetekből épül fel. A Coastal Range-t a Central Range-től a Taitung Longitudinális Völgy határolja el. 2.3. Lemeztektonika Tajvan az Ázsiai Kontinentális Self sarkában, a CirkumPacifikus perem nyugati szegélyén, Földünk tektonikailag kiemelten aktív zónájában található. A tajvani orogén földtani időskálán viszonylag fiatalnak mondható. A szedimentációs ráta és a paleomágneses mérések azt mutatják, hogy a hegységképződési folyamatok a tajvani régióban mintegy 5 millió éve kezdődtek (

Sappe 1984). A sziget egészen pontosan az Eurázsiái, Fülöp-szigeteki óceáni és a Dél-Kínai óceáni lemezek találkozási (kompressziós) zónájában helyezkedik el (Tsai 1986). A Fülöp-szigeteki lemez ütközik az ázsiai kontinenssel (/. ábra), így Kelet-Tajvan területe a jelenlegi varratvonal a Fülöp-szigeteki óceáni lemez és az Eurázsiai-lemez között (Lee et al. 2001). Jelenlegi GPS mérések alapján (Yu et al. 1997) a két lemez ferde konvergenciája megy végbe ENyDK irányban (Tajvan hegyi övezetén keresztül), mintegy 85 mm/év rövidülési sebességgel (2. ábra, B). X Fumarola és hévízforrás Vető 5 Km Mt.Kyanyin 1 Tireku 2 Liouhuangku 3 Longfongku 4 Lengshuikeng 5 Slaoyoukeng 6 Matsao 7 Dayoukeng 8 Shehuangping 9 Bayan 10 Dapu 11 Gengziping 2. ábra. A.) A Tatun Vulkáni Csoport hidrotermás mezőinek, szerkezeti elemeinek, hévízforrásainak és aktív fumaroláinak elhelyezkedése (Lee et al. 2005., Witt et al. 2008 alapján módosítva). B,) Tajvan és a fontosabb nagytektonikai egységek elhelyezkedése