Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

2. szám - Muszkalay László: Kutatási tapasztalatok összefoglalása

11 Kutatási tapasztalatok összefoglalása Muszkalay László 2120. Dunakeszi, Barátság út 18. Kivonat: A címben jelölt összeállítás a Szerző több évtizedes mérési és szakvéleményezési tapasztalataiból közöl olyan részleteket, amelyek eddig nem kerültek, inkább nem is kerülhettek nyilvánosságra, de amelyeknek tanulságai alighanem időállók, és talán eredményesen segíthetik a közeli és távolabbi jövő műszaki szakembereinek munkásságát.. Kulcsszavak: műtárgyak vízszállítása, energiatörők, medencék áramlási viszonyai, állóvizek, vízfolyások, hidrometria. 1. Műtárgyak vízszállítása 1.1. Zsilipek 13. A szűk tartományban üzemelő zsilipek általában igen jól alkalmazhatók a vízhozam folyamatos meghatározására. Problémát jelentenek a tábla melletti csurgások kis nyílások esetében, a tábla alsó élének ferdesége, a mérce „0" pontok eltérései, az esetleges rácsok eltömődése, a gyakori változtatások. [10] 14. A rövid csőzsilipek hidraulikailag nem számíthatók csőként. A belépési veszteség, ami a zsilipnyílás területétől függ, dominál a csőveszteséggel szemben. A kilépési helyre vonatkoztatott áramlás-rohanás határ a valóságban jelentősen eltérhet a modellben meghatározottól. A valóságban az eltérő súrlódási viszonyok miatt hamarabb alakul ki rohanás, vagy fedőhengeres vízugrás, mint a modellben. Emiatt a valóságban az észlelhető vízállások (áramlásban mérve) alapján másfélszeres vízhozam is lehet a modellhez képest. A tiszavasvári hajózsilipben a modell szerint a vízhozam-tényező 0,61. A valóságban a mérések szerint néhány rohanó állapotban 1 körül, az átlagos fedőhengeres vízugrás állapotában 0,93 és a néhány áramló állapotban 0,62. [11] 19. A Keleti-főcsatorna K. V. zsilip - a halastóba csukott állapotban több vizet szállított, mint teljesen nyitott állapotban. „Zárt" jelzés esetében a ferde tábla él alatt viszonylag nagy az átfolyási szelvény és az alvíz apadása miatt nagy a vízszintkülönbség és így a vízhozam is. „Nyitott" jelzés esetében az átfolyási szelvény ugyan nagy, de az alvíz megemelkedése miatt a vízszintkülönbség gyakorlatilag nulla és így a vízszállítás is nulla. A K. VIII. zsilip vízhozam-tényezője reggel 1,2, délben 0,85, este 0,65. Reggel üres csatorna, rohanó mozgás, alvíz észlelése vízugrás után, a látszólagos vízszintkülönbség jóval kisebb, mint a felvíz és a tábla utáni vízsugár felszíne közti különbség. Délben fedőhengeres vízugrás, mint közbenső állapot. Estére a csatorna feltöltődik, kialakul a tényleges nyomás alatti átfolyás, a vízhozam-tényező megfelel a megszokottnak. A nem négyszög szelvényű, vagy összetett szelvényű zsilipek megbízhatósága vízhozam-meghatározás szempontjából sokkal rosszabb, mint az egyszerű táblás zsilipeké. A táblás zsilipektől eltérő műtárgyak hitelesítésének megbízhatósága általában gyenge, hitelesítésük nehézkes. [13] (5) (6) (10) (11) 36. A siófoki beeresztő zsilip nyomás alatti szabad kifolyásként működik. 0,4 m-nél kisebb nyílás esetén a vízhozam, mint kisméretű oldalnyílás is számítható. Azonos balatoni vízállás esetében a tábla alsó éle 20-25 cm-rel magasabb szinten válik el a vízszinttől, emelés esetében, mint ahol eléri süllyesztés esetében. A kikötő medencében aszimmetrikusan elhelyezkedő zsilip jelentős kígyózó áramlást hoz létre, ami kimosásokra és helyi feltöltődésekre vezethet. (13) 83.A. A felújított siófoki zsilip a küszöbszint csökkenése miatt nyomás alatti szabad kifolyásból átment részlegesen alulról befolyásolt kifolyásba. A maximális vízszállítása 40 m

3/s-ról 80 m

3/s-ra növekedett. A nagy vízhozamoknál, az angolnafogókban nagy a sebesség. Ez a halak sérülését okozhatja. (A mérések 3 napja alatt 3-4 sérült halat észleltünk.) Emiatt a lehalászást irányítók a vasárnapi munkaszünet ellenére el tudták intézni valamelyik minisztériumon és az OVH-n keresztül, hogy még aznap letiltsák a további mérést és a nagy vízeresztést. 89. A Duna-völgyi főcsatorna műtárgyainak hitelesítése arra mutatott rá (1957-ben, majd 1978-ban), hogy szeretnek lehetetlent elvárni. Alsó harmadban csapágyazott (esetenként fenéken) billenőtáblák, helyzetérzékelők nélkül, alsó-felső átfolyással, megakadt szénaboglyákkal a zsilip és a felvízi mérce közt, csaknem álló vizű csatornában, hídnyílás 1-2 cm vízszintkülönbséggel. Nem értve meg a 7-8 görbeseregből kiizzadt hitelesítéseket és azt, hogy 1-2 cm mérőmagassággal nem tudunk hitelesítést adni, főleg ha már előzetesen el sem vállaltuk. A megbízó kifogásolta, hogy miért nem találtunk ki valamit. Szigyártó Z. mint hivatalos bíráló válaszolta erre, hogy hölgyem, engem hiába bíz meg azzal, hogy szüljek egy gyereket, az nem fog menni. Igényelték volna még az 50 km-en belüli műtárgyak összeszintezését is, a hitelesítésre sem elégséges megbízási összegből. A megbízót Salamin András, a másik bírálóm világosította fel, hogy a szerződés ilyen kikötést nem is tartalmazott, és annak költsége háromszorosa lenne a hitelesítésre szánt összegnek. (71) 93. A Kvassay zsilip után 2-3-szor annyi vizet mérnek, mint ami a geometriai adatok (zsilipnyílás) és nyomáskülönbség alapján egyáltalában elképzelhető (vízhozam-tényező = 1). Feltételezik, hogy a műtárgyat megkerülte a víz (kiüregelődés). A mérések és számítások ellenőrzése két hibára mutatott. Először is a zsilipben nem nyomás alatti átfolyás van, hanem alulról befolyásolt, nyomás alatti kifolyás (az alvíz a nyílás közepe táján ingadozik kis mértékben). Másodszor a csaknem 200 vízhozam-mérést a módosított VMS-ek alapján végezték, és számítógéppel számolták a vízhozamokat, minőségi ellenőrzés nélkül, a kedvezőtlen mérési szelvény ellenére. A minőségi ellenőrzés (a pontonkénti sebességek eloszlásának részletes vizsgálata) azt mutatta, hogy a bal parti szélső függélyben a fenék közvetlen közelében van a szelvénybeli maximális sebesség és a felszín közelében kicsi a sebesség. A fordított eloszlás forgómozgásra, visszafolyásra utal, amit az ellenőrző iránymérések egyértelműen ki is mutattak, de felszínről nem lehetett észlel-