Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

1. szám - Putarich Ivánszky Veronika: Magyar mérnökök a vajdasági belvizek rendezésében

64 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 1. SZ. .A kísérleti telep igazgatójának Türr meghívja, Péch Józsefet (1829-1902), aki kiváló vízgazdálkodási szakember volt. A Kiss testvérek tervei alapján, együtt megépítették a Kis-Bácskai csatornát (1861-1862) Sztapártól Újvidékig, 72 fkm hosszban. Türr István a már működő Sztapár-Új vidék csatornát észak felé meg akarta hoszszabbítani, hogy összekösse Baját és Bezdánt. Amikor Péch Józsefét felhelyezték Budára, helyette Türr Gerszter Bélát (1850-1923) bízta meg a tervezéssel, a KisBácskai-csatorna (észak felé) Bajáig való meghosszabbításával. (Türr, Gerszterre\ együtt több csatornát épített külföldön, a Korinthoszi-csatornát, Panama csatornát és mást). Sajnos, Gerszter életében, csak a Kis-Bácskaicsatorna felújítása valósult meg, a Bajai-csatorna nem. A napóleoni háborúk idején, az élelmiszeráru szállítás (főleg a gabona) nagyon jövedelmező volt, ezért Türr a Baja- Bezdán csatorna kivitelezését sürgette. A BajaBezdán csatorna terveinek megvalósításához sok pénz kellett, és Türr hamar rájött arra, hogy a szegény földművelők pénzéből a beruházás nem valósítható meg. Mivel a pénz a kereskedők kezében volt, ezért a belvízcsatorna tervét, hajózási tervvel kibővítette, és részvénytársaságokat szervezett. 1871-1875-ben, a Baja-Bezdán összekötő-csatorna elkészült (a hajózási, halászati részvénytársaságok és más társaságok pénzéből). készített beton blokkokból épült. Itt alkalmaztak először a világon, előregyártott beton elemeket. A Ferenc-csatorna óbecsei Tisza torkolatába, az Eiffel iroda tervezett hajó-átemelő zsilipet. Ez volt a világon az első vasszerkezetű zsilip, mely villamos energiával működött (ma már csak idegenforgalmi látványosság). A régi óbecsei zsilip hajtóműve Mihalik János (1818-1892) A Bajai-csatorna építésekor, a Ferenc-csatorna vízkivételét közelebb kellett hozni Bajához, ezért a dunai vízkivételt áthelyezték Bácska Monostorról Bezdánba, hogy Bajához minél közelebb legyen. A Bezdán-i zsilip első terve, a Ferenc- csatorna „Bezdán-i kapuja" (a dunai vízkivétel), 1842 és 1847 között készült el, a kiviteli terv csak hét évvel később, 1854 és 1856 között. Mihalik János zseniális tervei alapján, előre A régi óbecsei zsilip PUTARICH IVÁNSZKY VERONIKA a műszaki tudomány doktora, hidrológus. Budapesten született. 1954-ben érettségizett a budapesti Teleki Blanka Altalános Gimnáziumban. A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán kezdte meg mérnöki tanulmányait. Az 1956. évi forradalomban tevékenyen részt vett, ami miatt kitiltották Magyarország összes egyeteméről és főiskolájából. 1961-tól a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságon műszaki előadó. Vállalati javaslattal, 1962-ben felvették a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, ahol 1967-ben diplomázott. A Budapesti Műszaki Egyetemet befejezve 1972-ben diplomázott, mint oki. szakmérnök. 1973-ban Jugoszláviába települt. 1976-tól az Újvidéki Egyetem tanársegédje. Újvidéken három éves magisztratúrát végzett, majd magiszteri dolgozatát 1982-ben védte meg. 1986-tól a Belgrádi Műszaki Egyetem Építőmérnöki karán doktorandusz. Doktori értekezését 1992-ben védte meg, s kinevezték docensnek és a hidrológia tantárgy előadójának. Az Újvidéki Egyetemen 1992ben egyetemi tanárnak választották. Több szakkönyvet írt. Legfontosabbak: Hidrológiai példatár. Hidrológia (tankönyv), A Duna és Tisza vajdasági holtmedrei. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületének határon túli tagja. Contribution of Hungarian engineers to land-drainage in the Region Vojvodina (Serbia) Putarich Ivánszky, V.