Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
1. szám - Mátrai Ildikó–Szlávik Lajos: A Nyéki-Holt-Duna kialakulása és fokrendszerének változásai a XVIII–XIX. században
^MÁTRAn^SZLÁVIIC^^N^ék^ol^una^ 61 Andrásfalvy, B. 1973. A Sárköz és a környező Duna-menti területek ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználatai a szabályozás előtt. Vízügyi Történeti Füzetek 6. VIZDOK, Budapest: pp.60. Bukovszky, Gy. 1989. A Tolna megyei holtágak kialakulásának története. KDVVIZIG, Székesfehérvár. Buzetzky, Gy. 2002. A Duna menti területek hidrológiája. In: Iványi, I. és Lehmann, A. (szerk.) Duna-Dráva Nemzeti Park. Mezőgazda, Budapest: 116-124. Deák, A. 2004. A Duna fölfedezése. Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, pp. 439. Ihrig, D. 1973. A magyar vízszabályozás története. OVH, Budapest, 155-159. Kalocsa, B. 1991. Nyéki-Holt-Duna. Bajai Honpolgár, 5: 1-2. Mátrai, I., Lakatos Gy., Buzetzky Gy. 2006. Gemenci ártéri élőhelyek természetvédelmi kezelési módszereinek sajátosságai a Nyéki-HoltDuna példáján. Hidrológiai Közlöny, 6: 76-81. Nebojszki, L. 2003. Gemenc gyöngyszeme, a Kádár-sziget. Természet Világa, 2:67-71. Nebojszki, L. 2004. Múltunk öröksége, a Nyéki-Holt-Duna. Természet Világa, 4: 165-168. Pesthy, F. 1888. Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben. In: Gaál, A., Kőhegyi, M. Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. Balogh Ádám Múzeum évkönyve, Szekszárd, p.: 271-329. Szlávik, L„ Sziebert, J., Zellei, L. és Zsuffa, I. 1995. A Nyéki-Holt-Duna rehabilitációja. Vízügyi Közlemények, 3:241-261. Tamás, E. 2003. Egy időszakos vizes élőhely állapotjellemzése ökológiai monitoring alapján. In: S. Molnár J„ Simon M. (szerk.): Kutatások az Eötvös József Főiskolán. EJF, Baja, 173-186. Vörös, B. 1992. A szeremlei Duna-ág. In: Tanulmányok a szeremlei Duna-ág természeti adottságairól és hasznosításról. EJF, Baja, 3-7. Zellei, L. 1995. A Nyéki-Holt-Duna vízforgalmának vizsgálata. Hidrológiai Tájékoztató, 10: 33-34. Zellei, L. 2003. A Nyéki-Holt-Duna vízforgalmának tervezése. In: Elet a Duna ártéren tudományos tanácskozás összefoglaló kötete, DDNP, Pécs, 89-97. Zsuffa, I. 1993. A gemenci erdő revitalizációjának vízimérnöki munkái. Hidrológiai Közlöny, 1: 53-56. Zsuffa, I., Szlávik L. (szerk.) 1993. A Vén-Duna és a Nyéki-Holt-Duna vízforgalmának természetvédelmi rekonstrukciója. Megvalósíthatósági tanulmány, PMMF VGI Baja. Térképjegyzék KEL (1731) Kalocsai Főszékesegyházi Levéltár II. birtokirat gyűjtemény térképvázlata. In: Vörös (1992). Marsigli (1726) Danubius Pannoniéi Mysicus. Amsterdam. In: Deák (2004). Kronevetter (1770) Szeremle határának mezőgazdasági térképe. Kalocsai Ersekségi Levéltár, T: 30. Steiner (1819) Pörbölyi erdők felmérési térképe. Kalocsai Ersekségi Levéltár, T: 154-158. A kézirat beérkezett: 2007. augusztus 31. Formation of Nyéki-Holt-Duna and changes of its channel-system in 18 t h and 19 t h centuries Mátrai. I. - Szlávik, L. Abstract: The Nyéki-Holt-Duna is an oxbow-lake located in the floodplain in the Gemenc Region of the Danube-Drava National Park. It is a relic, which cherishes the memory of the river's naturall bed-wanderings. The date of its formation is mentioned differently in the certain publications. In consequence of the natural succession and the river control this wetland frequently dried up in last decades. In order to plan of nature protection it is essential to explore the historical antecedents. In this study the authors appoint the date of oxbow's formation and present its channels (called "fok") which were characteristic in 18 l h and 19 t h centuries. To restore the former system of channels may be the resolution of the problems of oxbow's hydrological regime. a bajai Eötvös József Főiskola Környezettecnológia Tanszékének adjunktusa. Okleveles biológia-kémia-környezetvédelem szakos középiskolai tanár, környezetmérnök, természetvédelmi szakértő. Jelenleg a Debreceni Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájának Vízi környezetvédelem programjában végzős PhD-hallgató. Főbb kutatási területe a vizes élőhelyek ökológiai állapotfelmérése, illetve természetvédelmi kezelési módszereinek komplex vizsgálata, oki. mérnök,, phD, a bajai Eötvös József Főiskola Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Tanszékének tanára, a Magyar Hidrológiai Társaság főtitkára, a Magyar Tudományos Akadémia Hidrológiai Tudományos Bizottsága titkára, a Vízügyi Közlemények főszerkesztője. (Pesthy, 1888). A holtmeder partjai mentén még a XIX. század elején is kiterjedt mocsaras területek húzódtak, melyek napjainkra kiszáradt mélyedések csupán. A Nyéki-Holt-Duna napjainkban A legkésőbb az 1700-as évek elején lefíiződött, tehát közel 300 éves holtmeder vízháztartásának alakulását nagymértékben befolyásolták a vízrendszerében a folyószabályozással és a belvízmentesítéssel összefüggésben végrehajtott munkálatok, az 1970-es évekre gyakran kiszáradó pleisopotamonná alakult (Zellei, 1995). A területen az 1998-2004 között két lépésben végrehajtott természetvédelmi beavatkozások a többtagú rendszer hidrológiai revitalizációját (Zsuffa, 1993) jelentették a fokok vízszállításának és a holtmeder vízmegtartó képességének javítását célzó műszaki beavatkozások segítségével (Szlávik et al., 1995). A hajdani ártérre jellemző állapotok visszaállítását célzó természetvédelmi rekonstrukció (Zsuffa és Szlávik, 1993) nem a nyomtalanul eltűnt, hanem a még elemeiben megtalálható természeti maradványokat használja fel, így szerencsésebb rehabilitációnak (Szlávik et al., 1995) nevezni. A területen 2003-ban végzett hidrológiai (Zellei, 2003) és ornitológiai (Tamás, 2003) monitoring eredményei szerint az évi egyszeri, lehetőség szerint tavaszi feltöltődés pótolni tudja a párolgási és párologtatási veszteségeket, azonban a tavaszi vízpótlás elmaradása után célszerű mesterséges vízpótlásban részesíteni a holtmedret (Mátrai et. al., 2006). Ehhez újabb beavatkozások szükségesek a területen, melyhez lehetőségként kínálkozik a régi fokrendszerekhez hasonló kapcsolatok újbóli kialakítása. Már 1993-ban felmerült a Dunából, illetve a Sióból történő vízpótlás biztosítására két fokrendszer (a rövid- és a hosszú-csatornás változat) kialakítása (Buzetzky, 2002), lehetőségként kínálkozik még a hullámtéri tározók létesítése, és innen fokokon keresztül történő eseti vízpótlások biztosítása is (Mátrai és mtársai, 2006). Irodalom Andrásfalvy, B. 1974. Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. Tolna megyei Levéltár, Szekszárd: pp. 429. MATRAI ILDIKÓ SZLÁVIK LAJOS
