Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

1. szám - Csanády Mihály: Az ásványvíz fogalom változása napjainkban

58 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 1. SZ. rögének, fenol-származékok, stb.), jelenlétüket egészségügyi és ökológiai szempontból nem kívánatosnak tartják. Például a magyar Alföldön van olyan termálkút, amelynek vize 3 mg/L-nél több fenol-reakciót mutató vegyületet tartalmaz. (Emiatt legfeljebb melegház-fűtésre használható, de az élővízbe való bevezetéséért bírság szabható ki.) Máshol a víz benzol-tartalma haladja meg - van, ahol közel két nagyságrenddel - az ivóvízben megengedtető értéket. Van olyan termál-fürdő is, ahol a víz olaj-tartalmának levál-asztásáról kell gondoskodni. Az ilyen szerves vegyületek jelenléte nem kívánatos, és minden esetben gondos egyedi mérlegelést igényel, hogy fürdésre való felhasználásnál okozhatnak-e egészség-károsodást (vagy környezet-szennyezést), és ha igen, akkor ezt hogyan lehet megelőzni. Az ilyen vizek ivásra való felhasználása nem jöhet szóba. Egészen más jellegűek viszont a humin-vegyületek, amelyek jelenléte ivásra szolgáló vizekben nem kívánatos, de közvetlen károsító hatásukról nem tudunk, sőt a fürdővízben való jelenlétüknek egyesek gyógyhatást is tulajdonítanak. Nézzünk néhány példát szerves anyagok jelenlétének értékelésére. 5.2. Benzol A benzolról ismert, hogy karcinogén (daganatkeltő) vegyület. A lenyelésen kívül zárt légterű fürdőben a meleg víz fölött kialakuló légréteg benzol-tartalma jelenthet kockázatot a rendszeresen úszókra nézve, mivel a benzol gőzének sűrűsége a levegőénél sokkal nagyobb. Gáztalanításkor jelentősen csökkenhet a koncentrációja, de a medence-tér intenzív szellőztetésére (és ennek hatékonyságának ellenőrzésére) is szükség lehet ilyenkor a kockázat csökkentésére. Egyes termál-fürdőinkben (köztük gyógyvízzel tápláltaknál is) indokolt részletesen foglalkozni a kérdéssel, hogy a kockázat kiküszöbölésére a szükséges lépések megtehetők legyenek. 5.3. Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) Ezek között a vegyületek között jól ismert karcinogén vegyületek is vannak. Nagy mélységből származó termálvizekben sokszor jól mérhető koncentrációban vannak jelen PAH vegyületek, de - szerencsére - a természetes vizekben (az ilyen vegyületekkel az ember által szennyezett vizekkel ellentétben) általában csak a naftalin, a fluorantén és a pirén koncentrációja jelentős (ezek nem karcinogének); az erősen karcinogén benz(a)pirén koncentrációja legtöbbször a kimutatási határt sem éri el. Indokolt azonban minden esetben részletesen megvizsgálni ezeknek a jelenlétét, mert — főleg az olajos rétegekben - előfordulásukkal számolni lehet, ami a víz felhasználásának korlátozását teheti szükségessé. 5.4. Humin-anyagok Nagyon sok mélységi víz tartalmaz ilyen anyagokat. Maga ez a fogalom nem egyértelmű. így szokás nevezni a szerves anyagok lassú anaerob lebomlásának termékeként megjelenő természetes anyagokat. Ez gyűjtő-fogalom, az ide sorolt anyagok egy részének pontos összetétele nem is ismert. Changes of the definition of the mineral water in our days M. Csanády Abstract: The definition of the mineral water in the European Union is different from that which has been valid in Hungary (and in Central Europe) for more than hundred years, and that change was not followed by the information of the consumers. This causes a confusion. The interests of the trade totally overshadow the professional aspects. The lack of the information makes almost impossible to be realized the advantages of the mineral water consuming. The article shows examples how difficult may be to evaluate the health effect of two special elements (fluoride and boron). There is mentioned also, that some Hungarian mineral waters contain organic compounds, effect of those has not been known yet. Key words: mineral water, biological water demand, fiouride, boron, PAHs, humic materials. CSANÁDY MIHÁLY dr., az Országos Környezetegészségügyi Intézet nyugdíjasa, a Hidrológiai Közlöny szerkesztő bizottságának tagja. Ennek egyik oka az, hogy ezek a nagy molekulák a ma kényelmesen használható gázkromatográfiás eljárással nem vizsgálhatóak, az elemzés hőfokán ugyanis többnyire elbomlanak. De ha a kinyerésükre más lépéseket próbálunk tenni, akkor is fennáll a bomlás veszélye. Ezeknek az anyagoknak a biológiai hatásáról még sok mindent nem tudunk, de azt általában elfogadják, hogy az egészségre nem ártalmasak, sőt esetleg - külsőleges használatkor (fürdés) gyógy-hatás is tulajdonítható nekik. Ezeknek az anyagoknak legjelentősebb csoportját a humin-savak képezik. Ez is gyűjtő-fogalom. Azok a humin-anyagok kerülnek ebbe a csoportba, amelyek savas végcsoportokat tartalmaznak, és így savas közegben szerves oldószerekkel extrahálhatók, lúgos közegben viszont sókat - humátokat - képezve visszaoldhatóak a vízbe. Mennyiségük meghatározása is általában ilyen alapon történik: a humátok szín-intenzitását mérve adott pH-nál. Mivel azonban a makromolekulák különbözőek, különböző végcsoportokat is tartalmaznak, az ilyen meghatározás csak durva közelítés. Az elválasztási módszerektől függően bizonyos vegyület-csoportok elkülöníthetők (például a himato-melaninsav, fulvósav) ez azonban a humin-anyagoknak csak egy része. És ilyenkor még az is kérdéses, hogy az elválasztási műveletek során nincs-e molekula-átalakulás. A humin-anyagok jelenléte az ivóvizekben és a kezelésre (vízforgatásra) kerülő fürdővizekben nem kívánatos, mivel a szokásos vízkezelési eljárásokat zavarják. A klórozásos fertőtlenítést egyrészt azzal nehezítik, hogy többlet-klórfogyasztást okoznak, de még nagyobb nehézséget jelent, hogy a klórral reagálva klórozási mellék-termékeket képeznek, amelyek jelentős része daganatkeltő. A nagy huminsav-tartalmú vizek a szokásos klórozásos technológiával ezért nem kezelhetők. Magyarországon a termálvizek jelentős része huminsav-tartalmú, ami az ilyen vízzel táplált fürdőknél például lehetetlenné teszi a szokásos vízforgatási technológiák alkalmazását. Mivel Magyarországon sok termálfürdő és több gyógyfürdő vizének igen nagy a humin-anyag tartalma, indokolt lenne kutatásokat végezni az ilyen anyagok előnyös egészségügyi hatásának vizsgálatára, ami - kedvező eredmények esetén - a gyógy-turizmus fellendítéséhez komoly érveket szolgáltathatna. Irodalom Borszéki B. Gy:. Ásványvizek, gyógyvizek. METE Kiadó, p. 107 (1999) Borszéki B:. Ásványvíz szabályozások, szabványok, rendeletek. VITUKI- Sapientia kiadvány fejezete, közlés alatt. (2007) Csanády M.: Ásvány- és gyógyvizek minősége. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, p. 162( 1991) Csanády M:. Terítéken az ásványvizek. Konzilium, V. 4, 16-17. (1996): Csanády M„ Klopp Gné: Az ásványvízfogyasztásról Budapesti Közegészségügy, XXXII1. 51-58. (2000 Dobos I... A Kárpát-medence ásványvizeinek története. VITUKI-Sapientia kiadvány fejezete, közlés alatt (2007) A kézirat beérkezett: 2007. október 8-án.