Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

232 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. parti növények átlagos hossza augusztusra több mint megfe- nyaga júliusig növekszik (50 ,%-kal), majd megint csökken leződik. Ezzel szemben az északi parti növények száraza- (24 %-kal) (2. táblázat). 2. táblázat. A Potamogeton perfoliatus szárán és levelein mért morfológiai változók átlagos értékei (átlag ± szórás) a Balaton déli és északi partján 2007-ban. (n = minta elemszáma) JUNIUS JULIUS AUGUSZTUS Déli part Északi part Déli part Északi part Déli part Északi part II o (n = 57) (n = 66) (n = 58) (n = 60) (n = 60) növény hossza [cm] 61 ±35 72 ±42 41 ±20 67 ±47 29 ± 15 59 ±34 internódiumok hossza [cm] 2,0 ± 1,0 3,4 ±2,0 1,7 ±0,5 2,6 ±1,6 1,2 ±0,5 2,6 ± 1,4 levelek száma [db] 27 ± 10 21 ±9 23 ±8 24 ± 10 20 ±9 22 ±9 levél szélessége [cm] 2,2 ± 0,5 2,3 ± 0,5 2,0 ± 0,5 2,2 ± 0,6 1,7 ±0,4 2,1 ±0,6 levél hossza [cm] 3,7 ±0,9 4,2 ± 1,2 3,4 ±0,8 3,9 ± 1,1 3,0 ±0,7 3,9 ±1,2 levél-terület [cm 2] 5,9 ±2,4 7,1 ±3,2 5,1 ±2,3 6,5 ± 3,5 3,8 ±1,6 6,3 ± 3,5 levél-kerület [cm] 10,7 ±2,2 11,8 ± 3,1 10,0 ±2,3 11,1 ±3,2 8,9 ±1,9 11,1 ±3,3 hossz/szélesség 1,7 ±0,3 1,8 ±0,3 1,7 ±0,3 1,8 ±0,3 1,8 ±0,3 1,9 ±0,3 össz-szárazanyag [mg] 780 ± 60 530 ±330 653 ±688 794±173 406 ±291 605 ± 469 rügy szárazanyag [mg] 8 ±12 9± 15 8± 12 12± 15 5 ± 9 6 ± 8 LAR: össz-levélterület/össz-szárazanyag [cm /g] 252 ± 54 272 ± 77 236 ± 97 281±101 226 ± 59 259 ±85 SLA: össz-levélterület/levél szárazanyag [cm 2/g] 407 ± 72 485 ±111 380±132 483±125 357 ± 97 467 ±126 LWR: levél- szárazanyag /össz- szárazanyag 0,62 ± 0,07 0,56 ±0,10 0,62 ± 0,08 0,57 ±0,10 0,64 ± 0,06 0,55 ± 0,09 szár tömörség: szár szárazanyag/szár hossz [mg/cm] 4,2 ± 1,1 3,4 ± 1,2 5,1 ± 1,9 3,8 ±1,9 4,6 ± 1 4,0 ± 1,7 össz-szárazanyag /növény-hossz [mg/cm] 12 ±4 8 ± 3 15 ± 9 10 ± 5 13 ±4 9 ±4 alsó szár átmérő [mm] 31 ±6 31 ±7 31 ±6 30 ±8 31 ±7 31 ±9 össz- szárazanyag /szár átmérő [g/cm] 2,5 ± 1,7 1,7 ±0,9 2,0 ± 1,9 2,3 ± 2,6 1,3 ±0,8 1,8 ± 1,2 oldalhajtások száma nincs adat nincs adat 1,2 ±2,2 0,9 ± 2,6 0,5 ± 1,3 0,6 ± 1,3 Az össz-szárazanyaggal párhuzamosan növekszik a növények hosszában észlelt különbség is júniustól au­gusztusig (2. táblázat). Az északi parti példányok hossza egyre markánsabban meghaladja a déli parti egyedekét (június: t-teszt nem szignifikáns; július: M-W U-teszt U = 1269; p < 0,01; augusztus: M-W U-teszt U = 755; p < 0,001). Ennek az eltérésnek a kialakulásában szintén nem csak a nagyobb északi parti vízmélység játszik köz­re, hanem a déli parton erősebben érvényesülő hullámzás hatása is. A hínár törekvése, hogy minél gyorsabban kedvezőbb fényviszonyok közé kerüljön, az északi parti mély vizek­ben az internódiumok hosszán is megmutatkozik: az ös­szes nyári hónapban kimutatható, hogy az internódiumok az északi parton szignifikánsan hosszabbak (M-W U­teszt június: U = 910; p< 0,001; július: U = 1234,5; p< 0,001; augusztus: U = 551; p< 0,001). Másrészt a déli parton folyamatosan fenálló mechanikus stressz (hullám­zás, taposás, stb.) is csökkentően hat a hínár növekedésé­re, így egyre kisebbek az internódiumok (2,0±1,0 cm-ről júniusban 1,2±0,5 cm-re augusztusban). Az északi parti mély vizekben a szár növekedése elsősorban az internó­diumok megnyúlásával történik, míg a nóduszok száma (levelek száma) nem tér el lényegesen a déli parton ész­leltektől (csak júniusban szignifikáns eltérés: t-teszt: t 1 2o = 3,7; p< 0,001). Korábbi elképzelésekkel (Entz & Sebestyén 1942) el­lentétben nem állapítható meg csekélyebb mértékű „bok­rosodás" a déli parti növényeknél, inkább ellenkezőleg: a júniusi mintákban a déli parti hínárnál nagyobb az oldal­hajtások száma, tehát ott bokrosabb, míg a júliusi és au­gusztusi mintákban az oldalhajtások száma a két parton nem tér el egymástól (M-W U-teszt június: U = 1253,5; p < 0,01; július, augusztus: nem szignifikáns). A szár tömörsége, azaz az egységnyi szárhosszra eső szárazanyag, nagyobb a déli parton mint az északi parton (t-teszt június t i 2o = 3,8; p < 0,001; július: t 1 2o = 3,7; p < 0,001; augusztus: nem szignifikáns). A szár alsó átmé­rője (a szár átmérője a tövénél) ezzel szemben nem kü­lönbözik a két parton, még szezonálisan sem változik (2. és 3. táblázat), így az össz-szárazanyag/szár átmérő is csak az össz-szárazanyagnál kimutatott változást tükrözi, amely kezdetben a déli, augusztusban pedig az északi parton nagyobb (M-W U-teszt június: U = 1385; p < 0,05; július: nem szignifikáns; augusztus: U = 1336; p < 0,05). A levelek morfológiája A levelek hossza és szélessége (és ennek következté­ben a levelek területe is) az északi parton volt nagyobb (levél hossz t-teszt június: t 1 2o = -2,44; p < 0,05; július: tjo3 = -2,60; p < 0,05; augusztus: t 9 3 = -4,77; p < 0,001; levél szélesség t-teszt június: nem szignifikáns; július: nem szignifikáns; augusztus: t ] 04 = -4,09; p < 0,001; le­vél terület M-W U-teszt június: nem szignifikáns; július: U = 1497; p < 0,05; augusztus: U = 1034; p < 0,001). A levelek mérete a vizsgált időszakban főleg a déli parton csökkent: levelek szélessége és hossza 23 és 19 %-kal csökkent, szemben az északi parton mért 9 és 7 %-kal (2. táblázat). A levelek relatív vékonysága (SLA = össz-levélterü­let/levél-szárazanyag) nagyobb az északi parton (június: M-W U-teszt: U = 990; p < 0,001; július: t-teszt: t m = ­5,41; p< 0,001; augusztus: t-teszt: t 1 2i = -4,46; p< 0,001): ott nagyobb levélfelület képződik a rendelkezésre álló szárazanyagból. Egyrészt az északi parton a vízoszlop nagyobb mélységeiben található növényeknek nagyobb felületű levelek kiképzésére van szükségük ahhoz, hogy elegendő fényt foghassanak fel. Másrészt viszont a déli parti erősebb hullámzás kihatását láthatjuk: vastagabb le­velek kiképzése szükséges, mivel csak ezek maradhatnak fent a nagyobb erejű hullámok közt. A levéltömeg-arány (LWR = levél-szárazanyag/össz­szárazanyag) mutató szerint a déli parton nagyobb arány­ban maradnak az asszimilátumok a levelekben, tehát a­dott szárazanyagból több levél-szárazanyag képződik (június: t-teszt: t 12 0 = 3,72; p< 0,001; július: M-W U-

Next

/
Thumbnails
Contents