Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

219 lebegőanyag mennyiséggel dolgoztunk, ezért az algák mennyiségét a mért értékből levontuk. A fitoplankton klorofill-a-ban kifejezett koncentrációjának mérését me­tanolos extrakcióval Shimadzu UV-160A spektrofotomé­terrel végeztük (Felföldy, 1980). A szerves szén analízis­hez Elementar High TOC szerves szén analizátort hasz­náltunk. A víz oldott szerves anyagok okozta barna szí­nét, Pt-egységben (mg Pt 1 ') adtuk meg, melyet a Shima­dzu UV-160A spektrofotométerrel 440 nm-en mért ab­szorbancia alapján számítottunk Cuthbert & del Giorgio (1992) szerint. Az adatok értékelése A radiométerhez csatlakoztatott számítógépen tárolt mérési adatokat Excel formátumba konvertáltuk, és a Lambert-Beer törvény alapján kiszámítottuk a vertikális extinkciós koefficiens (K d) értékeket: K á (z ) = ln/Q - ln/ z ahol: ÍQ = vertikális extinkciós koefficiens, Iq = beeső fényintenzitás; I z = fényintenzitás z mélységben; z = víz­mélység (méter). A K<j (m') értékek ismeretében hullám­hosszonként kiszámítottuk a fény 1 %-os (Z\% = In 100/ K d) lehatolási mélység értékeit. Annak megállapításához, hogy a fényabszorpciós komponensek (lebegőanyagok, színes szervesanyagok, algák,) milyen mértékben járulnak hozzá a vertikális ex­tinkciós koefficines (K d) alakításához, azaz mekkora az egyes komponenseknek tulajdonítható specifikus K. d ér­ték, többváltozós regressziót alkalmaztunk OriginPro 7,5 program felhasználásával. Eredmények és megbeszélésük A fényabszorpciós komponensek koncentrációjának intervallumát és az átlagértékeket az 1. táblázat­ban fog­laltuk össze. A vizsgált víztestek közül a két végletet a legtisztább kavicsbánya-tavak és a legzavarosabb szikes tavak jelentették. 1. táblázat. Fényabszorpciós komponensek koncentrációja 30 hazai víztestben Komponens Mini­mum Maxi mum Átlag ± SD (n =140) Algamentes lebegőanyagok (g m~ 3) 0,19 292 16,16 ±26,26 Klorofill-a (algák) (mg m 3) 1,11 254 15,46 ±26,43 Szín (szervesanyagok) (g Pt m' 3) <5 475 33,87 ± 65,40 Oldott szerves szén (g m" 3) 1,21 61,45 11,97 ±8,54 Ennek megfelelően a legkisebb vertikális extinkciós koefficiens (K d) értékek (2. táblázat) a kavicsbánya-tava­kat, a legnagyobbak a szikes tavakat jellemezték. Ugyan­akkor a fényelnyelés a hullámhossz növekedésével csök­kent. így a legkisebb K d értéket, 0,24 m '-et kavicsbá­nya-tóban a PAR hullámhossz tartományban kaptuk, míg a legnagyobb, 280 m"' UV-B (305 nm) hullámhossz tar­tományban szikes tóban adódott. Előbbiek alapján nem meglepő, hogy szikes tavakban a PAR 1 %-a (3. táblá­zat) is csak 14 cm-ig képes lehatolni, míg kavicsbánya­tóban megközelíti a 20 métert. Ugyanakkor a legkisebb hullámhosszú (UV-B) fény 1 %-a szikes tóban csak 1-2 cm-re, míg bányatóban közel 4 m-re képes lehatolni, az­az a tisztább vizek kevésbé védettek az ultraibolya sugár­zás káros hatásával szemben. 2. táblázat. Vertikális extinkciós koefficiens értékek (m"') 30 hazai víztestben Hullám­Mini­Maxi­Atlag-±-SD hossz (nm) mum mum (n-= 140) UV-B 305 1,26 280 27,09 ±43,38 UV-B 313 1,10 230 22,48 ±35,16 UV-B 320 0,96 203 20,13 ±32,70 UV-A 340 0,70 185 15,51 ±25,51 UV-A 380 0,52 114 9,43 ± 14,85 UV-A 395 0,43 96,2 7,50 ± 11,95 PAR 400-700 0,24 32,5 2,27 ± 3,03 3. táblázat. A fény 1%-ának (Z| %) lehatolási mélysége (m) 30 hazai víztestben Hullám­Mini­Maxi­Átlag ± SD hossz (nm) mum mum (n= 140) UV-B 305 0,02 3,65 0,46 ± 0,49 UV-B 313 0,02 4,19 0,56 ±0,59 UV-B 320 0,02 4,80 0,65 ± 0,69 UV-A 340 0,02 6,58 0,87 ± 0,93 UV-A 380 0,04 8,84 1,38 ± 1,46 UV-A 395 0,05 10,75 1,66 ± 1,73 PAR 400-700 0,14 19,02 3,41 ±2,76 4. táblázat. Összefüggés a vertikális extinkciós koefficiens, az algák, színes szervesanyagok és lebegőanyagok koncentrációja között 30 hazai víztest adatai alapján Kd 305 wn = -0,9690±0,9519 + 0,0530±0,0270 * KI + 0,5644±0,0113 * Pt + 0,5022±0,0282 * La (R 2 = 0,963; P < 0,0001; n = 140) Kd 313 nm = -0,4769±0,7586 + 0,0498±0,0215 * Kl + 0,4545±0,0090 * Pt + 0,4205±0,0225 * La (R 2 = 0,965 P< 0,0001; n= 140) Kd 320nm = -0,7554±0,6950 + 0,0320±0,0197 * KI + 0,4312±0,0083 * Pt + 0,3577±0,0206 * La (R 2 = 0,966; P < 0,0001; n = 140) Kd 340 nm = -1,5204±0,4596 + 0,03366± 0,0130* Kl + 0,3218±0,0055 * Pt + 0,3467±0,0136 * La (R 2 = 0,975; P< 0,0001; n= 140) Kd 380 nm = -0,9743±0,2270 + 0,0429± 0,0064* KI + 0,1815±0,0027 * Pt + 0,2222±0,0067 * La (R 2 = 0,982; P < 0,0001; n = 140) Kd 395 nm = -0,8127±0,1793 + 0,0197±0,0051 * KI + 0,1409±0,0021 * Pt + 0,2006±0,0053 * La (R 2 = 0,983; P< 0,0001; n= 140) Kd par„m = -0,0255±0,0583 +0,0141±0,0017 * Kl + 0,0172±0,0007* Pt + 0,0924±0,0017* La (R 2 = 0,972; P < 0,0001; n = 140) Kj = extinkciós koefficiens (m ') KI = klorofill-a (mg m 3) Pt = szervesanyagok okozta szín (g Pt nv) La = lebegőanyagok (g m" 3) Korrelációs koefficiens = specifikus vertikális extinkciós koefficiens (m 2 sz.tömeg"')

Next

/
Thumbnails
Contents