Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

182 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. lósok te 2Ű. Mikrobiális hurok Heterotróf ostorosok Baktériumok Kisméretű algák t Nagyméretű algák Oldott szerves anyagok i Kiűlepedés 1. ábra: Parazita gombák a mikrobiális táplálékhálózatban (Kagami et al., 2007) A fitoplankton parazita gombáival Magyarországon először id. Entz Géza foglalkozott 1873-ban: egy Euglena faj gomba parazitáját írta le. Később számos tanulmány látott napvilágot az 1930-as években (Scherffel, 1930a; 1930b; 1931; Entz, 1931; Dómján, 1936; Bérezi, 1940). Kiemelkedő hazai és nemzetközi jelentőséggel bír Scherffel Aladár munkássága, aki a Balatonból is több, főleg kovamoszatokon élősködő alsóbbrendű gombafajt írt le (Scherffel, 1930a; 1930b; 1931). Eddigi ismereteink szerint a mai Magyarország területéről közel harminc algafaj parazita gombáját írták le, ám ezeknek kevesebb, mint fele bizonyult planktonikus algának. A fitoplankton parazita gombáinak határozása igen nehéz feladat viszonylag szegényes morfológiai jellegeik és a természetben megfigyelhető szórványos jelenlétük miatt, amely nem minden esetben teszi lehetővé az életciklus minden stádiumának megfigyelését. Az előbbiek miatt mintegy hetven év kihagyás után célul tüztük ki a fitoplankton parazita gombák előfordulásának megismerését a Balaton Keszthelyi- és Siófokimedencéjében 2005-ben és 2006-ban. Anyag és módszer A fitoplankton parazita gombáinak tanulmányozásához a vízmintavétel a Balaton Keszthelyi- és Siófoki-medencéjében mederközépen, vízoszlop mintavevővel történt kétheti gyakorisággal 2005 és 2006 augusztusa között. A vízmintát centrifugálással tömörítettük, majd az élő anyag vizsgálatát Olympus BX51 differenciál interferencia kontraszt mikroszkóp segítségével végeztük. A tömörített mintákat glutár-aldehiddel (végkoncentráció: 2,5 %) tartósítottuk, majd a sejten belüli struktúrákat, valamint a fertőzöttség mértékét sejtfal specifikus fluorokróm (Calcofluor white) használatával Nikon Optiphot 2 epifluoreszcens mikroszkóp segítségével vizsgáltuk Müller & Sengbusch (1983) szerint. Eredmények és értékelésük A modern fluoreszcens mikroszkópi technikák használata megkönnyítette a gomba paraziták észrevételét. Az elmúlt esztendőben - a hazai limnológiai kutatásban először ezzel a módszerrel mutattuk ki a Balatonban a planktonikus algák parazita fertőzöttségét tavasszal és ősszel. A balatoni fitoplankton parazita gombáinak vizsgálata során három algacsoport (cianobaktériumok, kovamoszatok és zöldalgák) fertőzöttségét figyeltük meg. A nitrogénkötő fonalas cianobaktériumok közül az Aphanizomenon gracile (Lemmerm.) Lemmerm. és a Cylindrospermopsis raciborskii (Wolosz.) Seenaya & Subba Raju (amelyek a Balaton tömeges cianobaktériumai) akinétáin detektáltunk parazita gombákat, melyek valószínűleg a Chytridium nemzetségbe tartoznak (2. ábra). A gomba csak az akinétákat támadta meg, szinte teljesen kiürítve azokat, a cianobaktérium fonálon sem kapcsolódott zoospórát, sem kifejlett sporangiumot nem figyeltünk meg. 2005 őszén a fertőzöttség mértéke jelentős (3-12 %) volt, így a gomba életciklusának szinte minden stádiumát tanulmányozhattuk, ivaros és ivartalan ciklust egyaránt megfigyelve. Az ivartalan ciklus során a zoospórák a sejtfalhoz kapcsolódva belenőttek az akinétába, egy jól látható rhizoid rendszert hozva létre, amelyen keresztül a gomba képes elszívni az alga szerves anyagait, majd pedig egy epibiotikus sporangiumot képeztek, melyben több tucat zoospóra képződött. Az ivaros ciklus során a sejtfalhoz kapcsolódó zoospórák egy vastag fallal körülvett képletet, ún. kitartó spórát hoztak létre az akinétán belül, amely az üledék felszínére süllyedve képes a szélsőséges körülmények elviselésére, majd a spóra kicsírázása révén szintén egy sporangium képződik, melyből zoospórák szabadulnak ki. A nem nitrogénkötő fonalas cianobaktériumok közül a Planktothrix agardhii (Gom.) Anagn. & Kom. fonalain figyeltünk meg parazita gombát szintén 2005 őszén. A gomba egy algafonalhoz kapcsolódva több önálló epibiotikus sporangiumot képezett, melyeket egy jól látható rhizoid hifarendszer kötött össze az algasejteken belül. Kitartó spóra képzést illetve ivaros ciklust nem figyeltünk meg. A kovamoszatok közül a legjelentősebb mértékben a Cyclotella ocellata Pantocsek parazita gomba fertőzöttségét figyeltük meg 2005 őszén. A zoospóra a legtöbb esetben egy hosszú nyéllel kapcsolódott az algasejthez, majd belenőve egy jól látható rhizoid rendszert, végül pedig egy epibiotikus sporangiumot hozott létre, melyek mérete (5-10 fim) több esetben meghaladta a gazdasejt méretét. Kitartó spóra képzést, illetve ivaros ciklust ebben az esetben sem tudtunk megfigyelni, ugyanakkor a parazita gomba a kovamoszat auxospórájához is képes volt kapcsolódni és feltehetőleg azt megfertőzni. 2005 őszén valamint 2006 tavaszán más kovamoszat fajok - Nitzschia acicularis (Kütz.) W. Smith, Nitzschia sublinearis Hustedt, Nitzschia palea (Kütz.) W. Smith, Fragiiaria tenera (W. Smith) Lange-Bertalot, Acanthoceras zacchariasii (Brun) Simonsen, valamint Fragiiaria sp. - parazita fertőzöttségét is megfigyeltük, de ezeken általában csak kifejlett vagy már kiürült sporangiumot láttunk, a fejlődés többi stádiumát nem tudtuk tanulmányozni (2. ábra). Több esetben megfigyeltük, hogy a Nitzschia fajok a már kiürült vagy még csak fejlődő sporangiummal aktív mozgást végeztek, így feltehetően egy sporangium kifejlődése még nem feltétlenjelenti az algasejt elpusztulását. 2006 tavaszán a Carteria sp. zöldalgán figyeltünk meg parazita gombát, mely valószínűleg a Rhizidium nemzetségbe tartozik. A fertőzöttség nagyon jelentős (90 -100 %) volt, így az akinétán élősködő parazitához hasonlóan itt is megfigyelhettük a teljes életciklust, sőt, a zoospórák kiürülését és kapcsolódását is láthattuk. Egy algasejthez akár több tucat (!) zoospóra is kapcsolódott, és akár 4-5 különböző fejlettségű epibiotikus sporangiumot (amely mérete (10-14 p.m) némely esetben meghaladta a gazdasejt méretét) is megfigyeltünk az ennek ellenére (mikroszkóp alatt) még aktív mozgást folytató algákon. 2005 őszén az Oocystis sp. Zöldalgán figyeltünk meg parazita gombát, mely áttörve a ko-