Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

164 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. nagyobb változások történtek, mint a fajkompozícióban. A tömegességi viszonyok változatos szintű módosulásaira utal, hogy a vízfolyások és szakaszok szintjén is igen magas volt az autoszimilaritás szórása. A priori azt várnánk, hogy a magasabb hierarchikus szintek hal-együtteseiben időegység alatt kisebb változások történnek, mint az alacsonyabb térlépték szinten. Ennek ellentmond a tömegességi viszonyok változása, ugyanis jelen esetben a szakaszokhoz képest a vízfolyások szintjén tapasztaltunk nagyobb változást, aminek magyarázatát szintén a magas szórásokban látjuk. A BH becsült mértékét nagymértékben meghatározza a vizsgált terület, a választott térbeli lépték és időtartam (5. táblázat). Mivel átlagosan nagyobb változást tapasztaltunk ugyanazon halegyüttes relatív abundancia-mintázatában, mint a faj összetételben, így a becsült homogenizáció /differenciáció értéke is a tömegességi viszonyokban adott nagyobb értéket. Azt az ellentmondó eredményt, miszerint a tömegességi viszonyokban a vízfolyások szintjén differenciáció, a szakaszok szintjén pedig homogenizáció történt, a relatív abundancia-mintázatbeli páronkénti hasonlóság szórásának magas értéke befolyásolta. Ennek oka a karikakeszeg (Abramis bjoerkna) állományának jelentős csökkenése lehet, ugyanis 1987-ben a Lesence- és Tapolca-patakok torkolati szakaszairól a faj nagyszámú fiatal példánya került elő, azonban 2007-ben ugyanezekről a mintavételi helyszínekről összesen 3 példányt gyűjtöttünk. Az eredmény a BH folyamatának lépték-függőségére is felhívja a figyelmet. Bár a 2006. évi felméréseink (Takács et al. 2007) azt igazolják, hogy a tapasztalt változások kevésbé a halállomány dinamikájának fluktuációját, inkább trend jellegű változást tükröznek, azonban ennek alapos feltárása további, hosszú távú kutatásokat feltételez. 2007-ben a Balaton befolyóvizein 30 mintavételi helyszínről gyűjtöttünk halakat. Ezen felmérés eredménye szerint az idegen honos fajok számának aránya 21,2 %, egyedszámarányuk 28,8%, valamint előfordulási gyakoriságuk 66,6 %. Az idegen fajok közül a kínai razbóra (Pseudorasbora parva), a naphal (Lepomis gibbosus) és az ezüstkárász (Carasius gibelio) fajok azok, melyek előfordulási gyakoriságuk, illetve tömegességük miatt leginkább befolyásolhatják a térség kisvízfolyásainak hal-együttesei között történő BH folyamatát. Köszönetnyilvánítás Munkánkat az OTKA 69033. számú pályázata támogatta. Irodalom Bíró P., Specziár A., Keresztessy K. (2001): A Balaton és befolyóinak halfaj-együttesei. Halászat, 94:114. Bíró, P., Specziár, A., Keresztessy, K. (2003): Diversity of fish species assembleges distributed in the drainage area of Lake Balaton (Hungary). Hydrobiologia, 506-509:459-464. Erős, T. (2007): Partitioning the diversity of riverine fish: the roles of habitat types and non-native species. Freshwater Biology 52: 14001415. Lendvai, Cs., Keresztessy, K. (2004): A Balaton befolyóinak halfaunisztikai vizsgálata. Természetvédelmi Közlemények, 11:389-397. Mckinney, M., L., Lockwood, J., L. (1999): Biotic homogenization: a few winners replacing many losers in the next mass extintion. Trends in Ecology & Evolution 14:450-453. Olden, D., J. (2006): Biotic homogenization: a new research agenda for conservation biogeography. Journ. of Biogeography, 33:2027-2039. Olden, J., D. & Poff, N., L. (2003): Toward a mechanistic understanding and prediction of biotic homogenization. The American Naturalist, 162:442-460. Olden, J., D. & Rooney, T., P. (2006): On defining and quantifying biotic homogenization. Global Ecology & Biogeography, 15:113-120 Podani, J. (1997): Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia Kiadó, Budapest. Pp. 412. Przybylski, M., Bíró, P., Zalewski, M., Tátrai, I., Frankiewicz, P. (1991): The structure of fish communities in streams of the northern part of the catchment area of Lake Balaton (Hungary). Acta Hydrobiol., 33:135-148. Rahel, F. (2002): Homogenization of freshwater faunas. Annual Review of Ecolology and Systtematics, 33:291-315. Sály, P. (2005): A faunakomponens fogalomrendszer. Hidrológiai Közlöny, 85:116-118. Takács, P., Bereczki Cs., Sály P., Móra A., Bíró P. (2007): A Balatonba torkolló kisvízfolyások halfaunisztikai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 87: 175-177. Biological homogenization or differentiation? Changes of fish assemblage diversity in small watercourses of Lake Balaton Sály P., Erős T., Takács P., Bereczki Cs., Bíró P. Abstract: Biotic homogenization describes the process by which the similarity of two or more biotas increases over the time. The opposite process coined biotic differentiation. We studied the biotic homogenization among fish assemblages in the northern inflows of Lake Balaton by comparing data from 1987 and 2007. A 9,8% homogenization in the species composition and a -13,7% differentiation in the relative abundance have been found at stream level, whereas a 8,9% homogenization and 12,3% homogenization have been found at reach level. Keywords: biogeography, biodiversity, structure of communities, non-native fish species