Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

154 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. Külöböző nitrogénformák szerepe a balatoni fitoplankton nitrogénellátásában 'Présing Mátyás, 2Tom Preston, 'Kenesi Gyöngyi, 'Kovács W. Attila, 'Vörös Lajos 'Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany 2Isotope Biochemistry Laboratory, Scottish Universities Research and Reactor Centre, Glasgow, UK Kivonat 2006 nyarán 1 5N technika alkalmazásával mértük a balatoni fitoplankton ammónium, karbamid és nitrát felvételét, valamint nitro­génkötését. A Siófoki-medencében a nitrogénkötő cianobaktériumok előfordulása elhanyagolható volt, míg a Keszthelyi-medencé­ben a fitoplankton biomasszájának 75%-át adták. A felvételi kísérletek kinetikai jellemzői és a felvett mennyiségek alapján az ol­dott nitrogénformák preferencia sorrendje mindkét medencében ammónium, karbamid és nitrát volt. A Keszthelyi-medencében jú­lius végén, a cianobaktérium dominancia kezdetén a fitoplankton nitrogén-igényének mintegy 30 %-át a légköri nitrogén kötéséből fedezte. Nyár végére, a csúcs összeomlásakor ez az arány alig néhány százalékra csökkent. A nyár folyamán a légkörből kötött ösz­szes nitrogén mennyisége két nagyságrenddel meghaladta a befolyókból származó nitrogénterhelést. Mivel a külső nitrogénterhelés nyáron jelentéktelen, és a hirtelen megnövekvő algabiomassza nitrogénigényét a belső terhelés egyedül nem mindig tudja biztosíta­ni, kiegészítő nitrogénforrás a légköri nitrogén lehet, de természetesen csak a kötésére képes cianobaktériumok számára. Kulcsszavak: nitrogénfelvétel, nitrogénkötés, fényfuggés, , 5N-módszer, cianobaktérium Eredmények A víz fizikai és kémiai jellemzése Július-augusztusban a Balaton átlagos vízhőmérsékle­te már tartósan 27 °C körül volt, és őszre is rendkívül lassan hűlt le; augusztustól egészen szeptember végéig Bevezetés A kilencvenes évek közepéig a Balaton legnagyobb vízminőségi problémáját a planktonikus algák túlzott el­szaporodása jelentette. Azóta mennyiségük jelentősen csökkent, de a nyári fitoplankton közösséget gyakran a nitrogénkötő cianobaktériumok uralják. A többi algához képest magasabb hőoptimumú cianobaktériumok számá­ra a globális felmelegedés közvetlenül is kedvező hatású. Az esetleges vízszintcsökkenésnél bekövetkező nagyobb és gyakoribb felkeveredés szintén a cianobaktériumok versenyképességét fokozza, melyek fényigénye a többi algához képest alacsonyabb. A fizikai paraméterek mel­lett szaporodásukat döntően a rendelkezésre álló és fel­vett tápanyag befolyásolja. A légköri nitrogén kötésére is képes cianobaktériumok versenyképességének megítélé­sekor pedig különösen fontos az egyes nitrogénformák hasznosításának ismerete. Ezért munkánk célja az volt, hogy - az eddigi legrész­letesebb vizsgálatokkal — megállapítsuk balatoni fito­plankton nitrogénfelvételének és -kötésének sebességét, a felvétel és kötés fényfüggését és az egyes nitrogénfor­mák asszimilált mennyiségének arányát. Anyag és módszer A kísérletekhez szükséges vízmintákat a Siófoki- és a Keszthelyi-medence közepén vertikális cső-mintavevő­vel gyűjtöttük és a tó hőmérsékletén, sötétben tartva la­boratóriumba szállítottuk. A vízkémiai vizsgálatokat (klorofill-a, ammónium-, nitrát- ill. karbamidkoncentrá­ciók) lehetőleg azonnal elvégeztük (Présing és mtsai 2001). A fitoplankton mintákat az algák bimasszájának meghatározására (Présing és mtsai 2008) Lugol oldatban tartósítottuk. A nitrogén-felvételi és -kötési kísérleteket akkor kezdtük, amikor a nyári fitoplanktonban megjelen­tek a nitrogénkötő kékalgák, ill. arányuk meghaladta a 10 %-ot. A Keszthelyi-medencében ez július végére kö­vetkezett be, a Siófoki-medencében viszont ebben az év­ben gyakorlatilag nem volt nitrogénkötő kékalga. Ezért a Siófoki-medencében egy (július 31.), míg a Keszthelyi­medencében a nyári kékalga csúcs összeomlásáig három alkalommal (július 24-25, augusztus 14-15 és szeptem­ber 4-5) végeztünk méréseket. Az ammónium, karbamid és nitrát felvételét, a légköri nitrogén (N 2) kötését, vala­mint a felvétel és kötés fényfüggését is stabil izotóp technikával ( 1 5N) az általunk kidolgozott és már közölt módszerekkel állapítottuk meg (Présing és mtsai 2001, 2005 ill. 1999). 20°C feletti hőmérsékleteket mértünk. A klorofill-a kon­centrációja a tó keleti részein egész évben nagyon ala­csony volt, a tavaszi algacsúcs nem haladta meg a 10 |ig /l, a nyári legmagasabb pedig a 20 pg/1 értéket. A Keszt­helyi-medencében a tavaszi algacsúcs ennél kétszer na­gyobb volt. A július-augusztusra kialakuló nyári tömeg­produkció idején 30-70 (ig/1 klorofill-a és 7-8 mg/l bio­massza értékek voltak a jellemzők (1. ábra). 10 ­7.5 • egyéb cianobaktériumok • N-kötő cianobaktériumok • Heterokontophyta El zöldmoszatok • garatos ostorosok • páncélos ostorosok • ostoros algák • pikoplankton 1. ábra. A fitoplankton tömege és összetétele a Balaton Keszthelyi-medencéjében 2006-ban Ebben a két hónapban a nitrogénkötő cianobaktériu­mok uralták a fitoplanktont. A nitrát koncentrációja feb­ruárban a Siófoki-medencében 100 p.g N/l feletti, a Keszthelyi-medencében pedig közel 400 p.g N/l volt. Áp­rilis közepétől mindkét medencében már csak a szokásos néhány ^g/l-es nyári értékeket mértük. A keleti meden­cében tavasszal a magas nitrátkoncentrációk jelenlétében sem alakult ki algacsúcs, míg a nyugati medencében az algacsúcs összeomlását megelőzte a nitrát-koncentráció hirtelen csökkenése. Az ammónium ill. karbamid kon­centrációinak alakulásában nem lehetett szabályos éves változást megfigyelni: egész évben mindkét medencében 10-20 |ig/l körüli értékeket találtunk. A két redukáltabb nitrogén-forma közül általában az ammónium koncentrá­ciója volt alacsonyabb (1-20 |ig/l). A karbamid koncent­rációja magasabbnak (2 40 pg/1) és változóbbnak bizo­nyult.

Next

/
Thumbnails
Contents