Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

140 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. Az árvaszúnyog-fauna (Diptera: Chironomidae) kutatásának helyzete a Balatonon és vízgyűjtőjén az elmúlt húsz év tükrében Móra Arnold MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, 8237. Tihany, Klebelsberg Kuno út 3. Kivonat: A balatoni árvaszúnyog-faunisztikai kutatásokról utoljára 1984-ben jelent meg részletes összefoglaló munka. Ez az addigi vizsgálatok eredményei alapján közli a Balatonból és vizgyűjtőjéről ismert árvaszúnyogok névjegyzékét. Az eltelt 20 évben a Balaton árvaszúnyogjainak vizsgálata egyre intenzívebbé vált, és különösen igaz ez a Balatonba ömlő kisvízfolyásokra. Egyrészt a faunisztikai adatok számának növekedése, másrészt az elmúlt 20 évben bekövetkezett taxonómiai és nevezéktani változások miatt indokolt, hogy újra áttekintsük az árvaszúnyog-fauna kutatásának helyzetét a Balatonon és vízgyűjtőjén. A Balaton vízgyűjtőjét négy csoportra bontottuk: a Balaton; a Balatonba közvetlenül beömlő kisvízfolyások; a Zala és vízrendszere; a Balaton vízgyűjtőjén található állóvizek. Ennek a csoportosításnak megfelelően elemeztük az árvaszúnyogokra vonatkozó adatokat. Mindezek alapján, és a legújabb taxonómiai és nevezéktani változások figyelembe vételével jelenleg 216 árvaszúnyogfajt ismerünk a Balaton vízrendszeréből, amely ezáltal Magyarország chironomidológiai szempontból legjobban feltárt területe. Kulcsszavak: faunisztika, imágó, exuvium, lárva. Bevezetés A balatoni árvaszúnyog-faunisztikai kutatásokról utoljára mintegy 20 évvel ezelőtt jelent meg részletes öszszefoglaló munka (Dévai et al. 1984b). Ebben a Balatonból 48, a Balaton vízgyűjtőjéről 18 árvaszúnyogfaj előfordulását említik, saját vizsgálatok, illetve irodalmi adatok alapján. Kiemelendő, hogy 23 fajt első alkalommal találtak meg a Balatonban, ezek közül 12 bizonyult a magyarországi faunára új fajnak. A Balaton vízgyűjtőjéről irodalmi adatok alapján 7 fajt, saját - hazánkban először végzett - kariológiai vizsgálataik alapján (Dévai et al. 1984a) 11 Chironomus faj előfordulását említik. 1984 óta a Balatonon és vízgyűjtőjén az árvaszúnyogok vizsgálata intenzívebbé vált, és ugrásszerűen megnőtt az ezzel foglalkozó publikációk száma. Ezek között is egyre több a faunisztikailag értékelhető, azaz pontos fajneveket és lelőhelyneveket tartalmazó munka. Ezek egy része a magyarországi árvaszúnyogok faunisztikai adatait összefoglaló munkában (Móra és Dévai 2004) is szerepel, ebből azonban néhány dolgozat kimaradt, illetve több dolgozat később jelent meg. Mindemellett az utóbbi időben számos nevezéktani és taxonómiai változás is történt az árvaszúnyogokkal kapcsolatban (pl. Spies és Scether 2004). Mind a faunisztikai adatok számának növekedése, mind a bekövetkezett taxonómiai és nevezéktani változások miatt indokolt, hogy újra áttekintsük az árvaszúnyog-fauna kutatásának helyzetét a Balatonon és vízgyűjtőjén. Ahhoz, hogy a szétágazó irodalmi adathalmazt könnyebben értékelhessük, a Balaton vízgyűjtőjét négy nagyobb területre, csoportra bontottuk: 1. a Balaton; 2. a Balatonba (és a Kis-Balatonba) közvetlenül beömlő kisvízfolyások; 3. a Zala és vízrendszere; 4. a Balaton vízgyűjtőjén található állóvizek (pl. Kis-Balaton, Hévízi-forrástó, tihanyi Belső-tó), illetve egyéb különleges élőhelyek (pl. faodvak). A Balaton árvaszúnyog-faunája 1984 után az első, faunisztikailag is értékelhető adatokat Paasivirta és Tátrai (1986) munkájában találjuk. Imágók és lárvák vizsgálata alapján 22 faj előfordulását jelzik, amelyek közül 12 első alkalommal került elő a Balatonból. Az új fajok közül 9 bizonyult a hazai faunára is újnak. Külön kiemelendő, hogy 5 faj azóta is csak a Balatonból ismert. Lárvák szórványgyüjtései és kariológiai vizsgálatok alapján Michailova (1995) 4 faj előfordulásáról tesz említést, amelyek közül 1 első alkalommal került elő a Balatonból. Szító és munkatársai (1996) első alkalommal vizsgáltak egy különleges élőhelyet, a balatoni nádasok élőbevonatát. Ennek megfelelően számos újabb faj került elő a Balatonból: az élőbevonatban megtalált 15 faj közül 7-et első alkalommal jeleztek a tóból, ezek közül 3 a hazai faunára is újnak bizonyult. Szító 1998-ban a Balaton nyíltvízi árvaszúnyog-együttesein végzett vizsgálatairól egy több cikkből álló sorozatban számolt be (Szító 1998a, b, c, d). Ezekben 15 faj előfordulását említi. 5 fajt első alkalommal jelez a Balatonból, ezek közül egy faj nem csak a tó, hanem Magyarország faunájára is új. Specziár és munkatársai a balatoni halak táplálkozásának vizsgálatával kapcsolatban foglalkoztak árvaszúnyogokkal (Specziár és Bíró P. 1998, 1999, 2000; Specziár et al. 2000). Munkájuk faunisztikai eredményeiről külön publikációban számoltak be (Bíró K. és Specziár 2001), amelyben nem csak lárvaadatok, hanem exuviumadatok is szerepelnek. Átfogó vizsgálataik során 41 faj előfordulását bizonyították a Balatonból. 13 faj első alkalommal került elő a tóból, amelyek közül 8 hazánk faunájára is újnak bizonyult. 4 faj jelenleg is csak a Balatonból ismert. További jelentős faunisztikai eredményeket találunk későbbi munkáikban is (Specziár et al. 2001, 2002, 2003). Ezekben 19 faj előfordulásáról tesznek említést; 4 faj a Balatonból, közülük 2 pedig Magyarországról is első alkalommal került elő. Az utóbbi években Szító és munkatársai is többször közöltek árvaszúnyog-adatokat a Balatonból. Ezek nagy része csupán szórványadatnak tekinthető (Szító 2000b, 2004; Szító és Aranyné Rózsavári 2005). Kiemelendő azonban egy munka (Szító és B. Muskó 2002), amely egy újabb, mindaddig keveset vizsgált élőhellyel, a parti kövezések bevonatával foglalkozik. Ennek köszönhető, hogy ezekben a munkákban 44 árvaszúnyog-faj előfordulását jelzik, 17-et első alkalommal a Balatonból, közülük 2-nek pedig ez az első magyarországi adata. Az irodalmi adatokat összegezve a Balatonból ezidáig 108 árvaszúnyog-faj előfordulási adatait ismerjük, ami a magyarországi fajok számának mintegy egyharmada. A vizsgálatok intenzitását jelzi, hogy 37 faj előfordulását Magyarországon elsőként a Balatonból jelezték, amelyek közül 14 jelenleg is csak a tóból ismert. A Balatonba ömlő patakok árvaszúnyog-faunája A balatoni patakok árvaszúnyog-faunájáról jóval kevesebb értekezés jelent meg, mint a Balatonéról. A korai munkákban csak szórványos adatokat találunk (Entz et