Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

120 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. kisebb lyukbőségű szitával végezve a rostálást (Dévai, szóbeli közlés) válnak láthatóvá és mérhetővé. Ennek kiderítésére újabb vizsgálatokat végeztünk: az üledékmintából a helyszínen 1 cm átmérőjű plexi hengerrel almintákat vettünk, és ezekben mikroszkóp alatt kerestük az első stádiumú lárvákat, azonban így sem találtuk meg őket. Ebből arra következtethetünk, hogy ez a korcsoport valószínűleg a víztestben él. A Chironomidae lárvák dinamikáját a halállományok lényegesen nem befolyásolták: ugyanis a halak biomasszája (CPUE - Catch per Unit Effort), valamint a Chironomidae lárvák biomasszája közötti regresszió nem volt szignifikáns (8. ábra). A szúnyoglárvák kifalásának gátat szab a Majortó makrovegetációval való növekvő borítottsága, amely 2006-ra elérte a 80 %-ot (Tátrai és mtsai, 2006). 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% LI Ostracoda O Insecta E3 Chirnomidae • Cyclops • Chydorus D Bosmina D Daphnia J* „<£• ,<£> A x-o x-cP ^ ^ etf <1? oj" J kakeszeg fajok fogyasztották jelentősebb mértékben (max. 40 %) az árvaszúnyog lárvákat (9. ábra). Összefoglalás Jelen kutatásban vizsgáltuk a makrozoobentosz-hal táplálékláncban a makrozoobentoszban domináns Chironomidae lárvák struktúráját, tér- és időbeli változását figyelembe véve a halállományok hatását is. A Chironomidae lárvák egyedszáma és biomasszája szezonális és éves változást mutatott, és az szignifikánsan nem különbözött a vizsgált élőhelyek között. A lárvák hossz- és tömeggyarapodása az eutróf vizekre jellemző mértékű volt. A fejkapszula szélessége és a testhossz közötti lineáris modell alkalmas a Chironomidae lárvák testhosszának meghatározására béltartalom vizsgálatok során. A Chironomidae lárvák dinamikáját a halállományok lényegesen nem befolyásolták, amely elsősorban a borítottság miatti korlátozott hozzáférésnek tulajdonítható. Köszönetnyilvánítás Ez a munka a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében, az OTKA T 048758 sz. téma anyagi támogatásával készült. Köszönöm a segítséget témavezetőmnek: dr. Padisák Juditnak. Havasi Máténak, P. Klein Tündének és Boros Gergelynek köszönöm a mintavételek során nyújtott segítséget. Irodalom György A. I., Tátrai I., Bíró P., Pintér Z. Sz. 2006: Összehasonlító halállománymérések a Kis-Balaton Tározó l-es ütemén. Hidrológiai Közlöny 86: 85-87. Tátrai I., Korponai J., Mátyás K., Pomogyi P., Havasi M., Kucserka T. 2006: Importance of the phytoplankton biomass in shallow wetland lake with abundant submerged vegetation as a part of the water qualitiy reservoir. Extended Abstract, the 5th Internatiol Conference on Reservoir Limnology And Water Quality, Brno, p. 238-242. Vos J. H., Teunissen M., Postma J. F., van den Ende F. P. 2002: Particle size effect on preferential settlement and growth rate of detrivorous chironomid larvae as influenced by food level. Arch. Hydrobiol. 154: 103-119. 9. ábra. Domináns halfajok főtápláléka a Major-tóban a béltartalom alapján Béltartalom vizsgálatokból kitűnt ugyanakkor, hogy a tó domináns halfajai közül csak az idősebb bodorka és a kariThe spatial and temporal distribution of macrozoobenthos and it's quantitative characteristics in Lake Major at KisBalaton Reservoir Kucserka. T.' - Tátrai, I.

2 - György, Á. /.''

2 'Pannon University, Limnology Department, H-8200. Veszprém,

2 Balaton Limnological Research Institute, H-8237. Tihany Abstract: The Lake Major (surface area: 11 ha), as part of the Kis-Balaton Water Protection Reservoir-I is used exclusively for angling. Sediment samples were taken in 2005 at different parts of the lake. Macrozoobenthos was dominated by Chironomidae. Their abundance, head-capsule width, biomass and seasonal distribution were determined. The spatial distribution of macrozoobenthos didn't differed significantly between the littoral and the open water zone during 2005 and 2006. In 2006, the abundance and biomass of macrozoobenthos significantly exceeded the similar values of 2005. Significant regression between head-capsule width and length allows us to estimate body length on basis of head-capsule widths. Four developmental stages of Chironomus larvae were found. Most of the larvae were in the last (IV.; most mature) larval state independent from seasonal effects. The dynamics of the macrozoobenthos were not substantially affected by fish communities, probably due to interference with macrophyte stands. Keywords: Macrozoobenthos, Chironomus sp., head capsule width, abundance, biomass, body length, fish communities, Lake Major