Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

113 300 M 200 o 3 150 100 50 20 15 H »o oo — «rrr-om^o r^r--oooooooNONON ON On On On On On On On ábra. A nyári a-klorofill maximumok alakulása a Keszthelyi- és a Siófoki-medencéjében (1975-2007), és ezen értékek hányadosa (K/T arány) 250 200 bt 150 a o V-t 100 3 50 • Keszthely • Szigliget • Szemes (N m tj- i^i ^o oo oo oo oc oc Os Os o^ ~ »rí vo f­o o o o o o o o o o <N <N (N CN 3. ábra. A nyári a-klorofill maximumok alakulása a Keszthelyi- a Szigligeti- és a Szemesi-medencében (1982-1986; 2001-2007) Ez a kiegyelítődési folyamat tükröződik a medencék üledé­kének akinéta abundancia alakulásában. Gorzó (1987) nyolcva­nas években (1984 és 1986) készült csíráztatáson alapuló fel­mérése szerint az üledék felső 5 cm-es rétegében az akinéta ab­undancia a tó nyugati és keleti vége között közel két nagyság­rendnyi különbséget mutatott, a medencék között határozott gradiens volt megfigyelhető (Siófoki-medencében 10-200 aki­néta cm" 3, Szemesi-medencében 50-1000 akinéta cm" 3, Sziglige­ti-medencében 100-4000 akinéta cm" 3, Keszthelyi-medencében 200-20000 akinéta cm" 3). Azonban a trofikus gradiens csökke­nése következtében napjainkra a hossz-tengely mentén a két nagyságrendbeli különbség eltűnt és a nyugati medencék ü­ledékének akinéta abundanciája kiegyenlítődött (1. ábra). A cianobaktérium akinéták abundanciájának mélység mentén való változása a Balaton üledékében 2007-ben az első gyűjtés előtt (március 27) a víz hőmér­séklete nem haladta meg a 13°C-ot. Gorzó (1986) szerint 14°C alatt a Balatonban található akinéták csírázása elha­nyagolhatóan kicsi. Ebből kiindulva feltételeztük, hogy az üledékben a csírázás nem csökkentette a felső rétegben az előző években differenciálódott és felhalmozódott akinéták mennyiségét. Ezért választottuk a 2007. 03. 27-én gyűjtött üledékmintákat az akinéta abundancia mélység mentén való változásának meghatározásához. Az üledékben az akinéták jelenlétének és abundanciájá­nak meghatározására 30-35 cm-es mélységig közvetlen, epi­fluoreszcens mikroszkópi számolást és közvetett, csíráztatá­son alapuló eljárást is alkalmaztunk. Az akinéta abundancia közel 1/10-ére csökken az üledék 2-5 cm rétegben függetle­nül a mintavételi helyektől. A mikroszkópos módszer csak a felső 5 cm-es rétegig bizonyult használhatónak kezeletlen üledék esetén. Ez alatt az akinéták mennyisége olyannyira „kihígult" az üledékben, hogy mikroszkópos számolás bi­zonytalanná vált. A csíráztatás alapján, közvetett módon történő számolás is megerősíti a felső rétegekben megfi­gyelt drasztikus akinétaszám csökkenést. 1984-1986 között és 1995-ben a Keszthelyi-medence tó­középi üledékének mély (20 cm) rétegéből is tenyésztettek ki heterocitás cianobaktériumokat (Gorzó 1987; Reskóné és mtsai 2006). Eredményeink szerint 2007-re a Keszthelyi­medencében a csírázóképes akinétákat tartalmazó üledékré­teg mélysége felére 5-10 cm-re csökkent. 1984-1986 között a Siófoki-medencében akinétából ki­csírázott algafonalakat (Gorzó, 1987) csak 0-6 cm-es réte­gekből mutatta ki, míg Reskóné és mtsai (2006) 1995. 02. gyűjtött üledékminta 15-20 cm-es rétegében is talált csírá­zóképes C. raciborskii akinétákat. 2007-re a Siófoki-me­dence üledékrétegeiben a csírázóképes akinéták mélységbeli elteijedése lecsökkent az 1980-as években meghatározott szintre. Ismert az a tény, hogy az akinéták akár 50 évig is életképe­sek maradnak (Livingstone & Jaworski, 1980), ugyanakkor az előző bekezdésben bemutatott Siófoki-medencére vonatkozó e­redmények összevetéséből kiindulva az következik, hogy a Ba­latonban az akinéták kevesebb mint tíz évig maradnak csírázó­képesek. A Keszthelyi-medencében eredményeit ilyen szem­pontból a lepelkotrás hatása miatt nem lehet értékelni. 0-2 cm "w 2-5 cm •g N £ 5-10 cm 10-35 cm • közvetlen számlálás • közvetett számlálás Akinétaszám (db akinéta cm nedves üledék) 0-2 cm 2-5 cm 5-30 cm • közvetlen számlálás • közvetett számlálás Akinétaszám (db akinéta cm" nedves üledék) 4. ábra. A cianobaktérium akinéták abundanciájának mélység mentén való változása a Keszthelyi- és a Siófoki­medence üledékében 2007. 03. 27-én A közvetett és a közvetlen számolási módszer összevetése

Next

/
Thumbnails
Contents