Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

105 A felszíni vizek ökológiai és kémiai állapotának monitoringja A hálózatot úgy kell megtervezni, hogy koherens és átfogó képet adjon az ökológiai és kémiai állapotról minden vízgyűjtőn, és lehetővé tegye a víztestek osztályozását. Azokat a paramétereket kell megfigyelni, melyek indikatívak az egyes minőségi elemek állapotára nézve. A többszintű monitoring rendszer elemei az alábbiak: A feltáró monitoring víztestek jellemzésére, természeti viszonyok hosszú távú változásainak megfigyelésére, az emberi hatások értékelésére és a későbbi monitoring programok tervezésére szolgál. Minden releváns minőségi elemet vizsgál. Az operatív monitoring célja a „kockázatos" víztestek állapotának meghatározása, illetve az intézkedési programok eredményeként bekövetkezett változások nyomon követése. A terhelés szempontjából indikatív minőségi elemeket vizsgálja. Vizsgálati monitoring szükséges, ha bármely érték túllépés oka ismeretlen, baleseti szennyezés okainak feltárására, illetve, ha operatív monitoring lenne szükséges, de az még nem épült ki. A megfigyelések gyakoriságának biztosítania kell a megbízhatóság és pontosság elfogadható szintjét, figyelembe kell vennie a természetes és antropogén viszonyokból következő változékonyságot. A megfigyelések, mérések időpontjainak megválasztásánál figyelembe kell venni a szezonális változékonyságot, hogy az eredmények az antropogén terheléseket jelezzék. 1, táblázat. Az Ikva tipológiája és A monitoring rendszerek összehasonlíthatósága érdekében a tagállamok által működtetett rendszerek eredményeit ökológiai minőségi arány (EQR) formájában fejezik ki az ökológiai állapot osztályozásához. Az összehasonlítás interkalibrációval történik. EQR = aktuális érték/referencia. Az arányt 0 és 1 közötti számértékkel fejezik ki, kiváló ökológiai állapotot l-hez közeli, a rosszat 0-hoz közeli értékek jelentik. Az ökológiai állapot osztályba sorolása, monitoring eredmények bemutatása Az ökológiai állapotot 5, a kémiait 2 osztályba kell sorolni az alacsonyabb érték figyelembe vételével, („egy rossz - mind rossz elv"), térképen színkódokkal kell ábrázolni. (Víz Keretirányelv 2000). 3. Anyag és módszer A monitoring 2007. évi gyakorlatának bemutatásához az Ikvát választottuk, mert 3 víztestéből egyen feltáró, kettőn operatív monitoring folyik, és a tipológiai vonatkozások is jól bemutathatok. Az Ikva Kópházánál a 8., Fertőszentmiklósnál a 9., Tőzeggyármajornál a 12. típusba tartozik (Simonffy és Szilágyi 2005). A tápanyagterhelését 6 szennyvíz-telep és a mezőgazdaság, a hidrológiai-morfológiait vízkivétel, műtárgyak (hosszanti átjárhatóság, szabályozás, burkolat) okozzák. A feladatokat (vizsgált elemek és gyakoriságok) a KvVM Nemzeti Jelentésének 3. mellékletében a feltáró monitorig folyók alprogram és az operatív monitoring 4., 5., 7., 8. alprogram az alábbiak szerint határozza meg (1. táblázat) (Nemzeti Jelentés 2007): a monitoring program 2007-ben Tipológia Monitoring program Gyakoriságok Al-ökorégió Geokémia Mederanyag Vízgyűjtő Feltáró Operatív F.pl. F.b M.f. M.g Kópháza (8) dombvidéki meszes közepes/finom kicsi tápag.,h,morf (5,7,8) 4 1 1 1 Fertőszentmiklós (9) dombvidéki meszes közepes/finom közepes + 4 2 1 2 Tőzeggyármajor (12) síkvidéki meszes durva közepes tápag.,h,morf (7,8) 4 1 1 1 A vizsgálatokat a KvVM által 2007-ben kiadott módszertani útmutató (Csányi és mtsai 2007) valamint Szilágyi és mtsai. (2006) munkája alapján végeztük. Az alábbiakban csak a vízfolyásokra vonatkozó előírásokat ismertetjük, a tavaknál alkalmazandó mintavételi módszertan, EQR számítás, stb. ettől eltérhet. Hal vizsgálatot nem végeztünk, ezért annak módszertanát nem közöljük. Fitoplankton: A vizsgálat folyó sodorvonalából merített mintából történik. A mintát Lugol-oldattal tartósítjuk. Helyszíni mintavételi jegyzőkönyvben rögzítjük a jellemző környezeti paramétereket. A mennyiségi jellemzés: egyedszám (ind/ml) meghatározása: fordított mikroszkóppal, biomassza becslése: egyszerű geometriai modellel való közelítéssel, aklorofill tartalom meghatározása: MSZ ISO 10260:1993 szabvány alapján történik. Minőségi jellemzés: Q

k indexszé (társulás index): Q

k = E (pi*F) i = 1-től s-ig, ahol: s: az adott mintában található fajszám, p,: társulásfélék (kodonok) relatív abundanciája (biomassza alapon), F: az adott kodon 0 és 5 közötti faktorértéke. Fitobenton: A mintát kevésbé árnyékolt helyről, az eufórikus zónából (vízfelszín alatti 20-30 cm-ről), az áramlást biztosító szakaszokon található 5 ökölnyi nagyságú kőről, ennek hiányában makrofítáról vesszük. Késsel, vagy kefével 10 cm" nagyságú felületről eltávolítjuk a bevonatot, majd 50 ml térfogatú csapvízbe mossuk, Lugol oldattal tartósítjuk. A helyszínről mintavételi jegyzőkönyvet készítünk. A minta előkészítés során a kovavázak tisztítására forró hídrogén-peroxidos roncsolási módszert használunk. A határozás és számolás DIC mikroszkóppal 1000 x-es nagyításban immerziós olajban történik. Az értékelést az OMNIDIA program IPS index-évei végezzük. IPS=£(ni*Si*Vi)/ni*V, ahol ni: iedik faj relatív gyakorisága, Si: érzékenységi és Vi: az indikátor értéke. Makrofita: Legalább 3 transzekt mentén a nyílt víztől kezdve a legnagyobb vízszint által meghatározott zónáig végezzük a felmérést. Minden zónában 1 (ha változatos, mozaikos, akkor 3-5) 5x5 m-es kvadrátban végezzük a felvételezést. Minden felvételezésről botanikai adatlapot (fajlista, A-D értékek) töltünk ki és digitális fotót is készítünk. A helyszínről mintavételi jegyzőkönyv készül. Az értékelést az alábbi indexek kiszámításával végezzük: Zonáció index: Zi % = Za/Ze* 100, ahol Zi %: zonáció index %, Za: aktuális-, Ze: elméleti zónák száma. Természetességi index: Ti = (XTÁ*AD%-XAH*AD%)*0,1, ahol £TÁ*AD%: az összes természetes-, £AH*AD: a

z összes antropogén hatásra utaló faj összesített tömegviszony aránya a teljes mintaterületen belül. Nedvességigény index: Wi = (£Ww*AD% XWd*AD%)*0,l, ahol £Ww*AD%: az összes vizes-, XWd*AD%: az összes üde és száraz élőhelyekre jellemző fajok összesített tömegviszony aránya a teljes mintaterületen belül. Növényfedettségi index: Fi = Fne% - Fna%, ahol Fne: elvi-, Fna: aktuális növényzettel fedett vízfelület (%). Integrált makrofita minősítési index: IMMI EQR = (T-index *súlyozási érték + W-index*súlyozási érték + Z-index* súlyozási érték + F-index*súlyozási érték)/5 (Pomogyi és Szalma 2006). Makrogerinetelenek: A mintavétel ún. „multihabitat sampling" módszerrel történik: az előforduló élőhely-típusok részarányának megfelelően 5 % -ónként 1, azaz összesen 20 részmintát veszünk. Az aljzatot 25x25cm-es terüle-