Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.
96 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. kessleri standard testhossz és testtömeg összefüggése alapján 2 korosztályt különítettünk el, az első korosztály felső mérethatára közelítőleg 71 mm-nél húzható meg és kb. 7,61 g-ig. A vizsgált 20 egyed átlag törzshossza 56,3 mm volt, és testtömegük 4,33 g. A másik korosztály a 71 mm felettiek, melyeknél az átlag testhossz 103,8 mm volt, és 24,95 g testtömeggel rendelkeztek a vizsgált 7 egyed alapján. A Neogobius kessleri standard testhossz és testtömeg összefüggését a következő egyenlet fejezi ki: y = 0,373 le 0 0407 x. A gyomrukban legnagyobb mennyiségben Gammarust és halmaradványokat találtunk, kisebb mennyiségben különböző ízeltlábúak maradványait (szitakötő lárvákat, ízeltláb maradványokat). A Neogobius melanostomus standard testhossz és testtömeg összefüggése alapján 3 korosztályt különböztettünk meg a vizsgált egyedek alapján, a testhosszuk és testtömegük öszszefüggését leíró egyenlet: y = 0,1191e°' 06 1\ Az első korosztály határa 43 mm-ig és 1,92 g-ig, a második korosztály 80 mm-ig és 13,36 g-ig, a harmadik 80 mm felett és 13.36 g felett húzható meg. Az első nyaras korosztálynak az átlag törzshossza 34,12 mm, átlag testtömege 1,05 g volt a vizsgált 26 egyednek. A kétnyarasok esetén a vizsgált 29 egyednek átlag törzshossza 66,97 mm, és testtömege 7,94 g volt. A háromnyarasok esetén a törzshossz-, testtömeg átlaga 98 mm és 26,94 g volt a vizsgált 2 egyed esetében. A gyomortartalom vizsgálataink során legnagyobb mennyiségben a víziászka (Asellus aquaticus), valamint a Gammarus fordult elő, kisebb mennyiségben még vízibogár lárvák- és kagylók maradványait is megtaláltuk. A kagylók között gyakori volt a vándorkagyló (Dreissena polimorpha), és egy-egy tavi kagylót (Anodonta cygnea) is találtunk. A Közép-Tisza esetében nem volt számottevő különbség az őshonos és jövevény halfajok százalékos megoszlásában az értékelt időszak során (1993, 2003, 2006). Egyedszámban azonban jelentősen nőtt a vizsgált jövevény fajok száma, míg 1993ban csak 9 % volt, 2006-ra ez a szám megnőtt 46 %-ra, amit az amurgéb (Percottus glehni) és a fekete törpeharcsa (Ameiurus melas), illetve a razbóra (Pseudorasbora parva) és az ezüstkárász (Carassius gibelio) egyre gyakoribbá válása okozott. 1993-ban hat veszélyeztetett halfaj jelenlétét bizonyítottuk (Leucaspius delineatus, Misgurnus fossilis, Barbatula barbatula, Gymnocephalus baloni, Gymnocephalus schraetser, Zingel zingel), 2006 -ban pedig a Gobio kesslet és Gymnocephalus baloni fajokat írtuk le. Percottus glehni standard testhossz és testtömeg összefüggése alapján négy korosztályt különítettünk el, és a testhossz és testtömeg összefüggését az y = 0,6749 e 00362 x egyenlet fejezi ki. Az első korosztály standard testhossz határát 38 mm-nél és 1,6 g-nál találtuk, átlag értékeik a vizsgált 3 egyed alapján 36,67 mm és 1,33 g volt. A második korosztályét 84 mm-ig és 15,02 g-nál (48 egyed alapján az átlag értékeik: 59,3 mm és 6,36 g), a harmadik korosztályét 118 mm-ig és 43,01 g-ig húznánk meg (31 egyed alapján az átlag értékeik: 107,68 mm és 34,82 g), míg a negyedik átlag értékei 4 egyed alapján: 118,92 mm és 48,34 g). A gyomortartalom vizsgálat során 67 %-ban halivadékot és halmaradványt találtunk, 8 %-ban szitakötő lárvákat, és a maradék 25 %ban ízeltlábúak maradványait. A továbbiakban szeretnénk folytatni a kutatásainkat, hogy pontosabb képet kapjunk a különböző géb-fajok növekedésével és táplálkozásával kapcsolatban, valamint a hazai halfajok populációjára gyakorolt hatását illetően. Köszönetnyilvánítás A munka „A terjeszkedő, inváziós halfajok hatása az őshonos halfajok állományaira" (FVM, Halgazdálkodási Alap/2006), Patak-revitalizáció az EU Víz Keretirányelv tükrében (TÉT CZ-15/05), Közép-Dunai halfaunisztikai kutatás (KvVM pályázatok: K-36-02-00131A, K-36-0200005A, OTKA T-042646) támogatásával készült. Szeretnénk köszönetet mondani Nagy Zoltánnak a közép-tiszai halászatokért. Irodalom Bíró, P. 1972: Neogobius fluviatilis in Lake Balaton - a Ponto-Caspian goby new to the fauna of Cerntral Europe. J. Fish Biol. 4. 249-255. Erős T. 1998: A Visegrádi-hegység patakjainak halfaunája és természetvédelmi szempontú értékelése. Természetvédelmi Közlemények 7. 89-95. Erős T., Guti G. 1997: Kessler-géb (Neogobius kessleri Günther, 1861) a Duna magyarországi szakaszán - új halfaj előfordulásának igazolása. Halászat 90. 83-84. Guti G„ Erős T., Szalóky Z., Tóth B. 2003: A kerekfejű géb, a Neogobius melanostomus (Pallas, 1811) megjelenése a Duna magyarországi szakaszán.. Halászat 96. 116-119. Erős, T., Sevcsik, A., Tóth, B. 2005: Abundance and night-time habitat use patterns of Ponto-Caspian góbiid species (Pisces, Gobiidae) int he littoral zone of the River Danube, Hungary. J. Appl. Ichthyol. 21. 350-357. Harka Á„ Sallai Z„ Kosco, J. 2002: Az amurgéb (Perccottus glenii) terjedése a Tisza vízrendszerében. A Puszta 2001.1/1 8.pp. 49-56. Harka Á., Sallai Z. 2004: Magyarország halfaunája. Képes határozó és eltelj edési útmutató. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas, 269 pp. Harka Á., Bíró P. 2006: Ponto-kaszpikus halfajok jelenkori terjedése Közép-Európában. Halászat 99. 33-41. Keresztessy K. 1992: Halfaunisztikai kutatás a Visegrádi-hegységben. Halászat, 85, 99-100. Keresztessy K. 1993: Halfaunisztikai kutatások a Börzsöny-hegységben. Halászat, 86, 67-68. Keresztessy, K. 1996: Threatened freshwater fish in Hungary. Conservation of Endangered Freshwater Fish in Europe (ed. A. Kirchhofer, D. Hefti) /Advances in Life Sciences/ Birkhauser. Basel-BostonBerlin p. 73-77. Keresztessy K., Bardóczyné Székely E., Nagy Zs., M. Svátora, O. Syehorová, B. Drozd: 2007: Kisvízfolyások revitalizációja. 3. Szünzoológiai Szimpózium, Budapest, 2007. március 5-6. Program; Előadások és Poszterek összefoglalói (szerk. Batáry P., Körösi A., Kiadó: Magyar Ökológusok Tud. Egyesülete, Szeged), p. 26. Keresztessy K., Bardócyné Székely E. 2007: A Börzsöny és a Pilishegység, valamint a Gödöllői-dombság néhány patakjának élőhelyiés halfaunisztikai értékelése. Agrártudományi Közlemények 25. Pisces Hungarici I. kötet, I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) 26-29. Szitó A., Harka A. 2000: Az amurgéb (Perccottus glehni Dybowski, 1877) táplálékának összetétele. Halászat 93. 97-100. Abstract: Keywords: We carried out research on invasive goby-fish species in flow streams of the middle Danube (2006-2007) and the middle part of the river Tisza (2006). The research was completed with the previous data from the same places. We collected fish species with an electric fishing machine and measured the body length of fish and their weight too. The goby fish species were placed into formol and their age was determined too. fishfaunistics, new goby-species
