Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.
93 is beleértve (sőt a nullát is elérve, pl. bizonyos domináns cianobaktériumok esetében) őszre ismét a közepes kategóriába tért vissza. Gyakorlatilag ehhez hasonló megállapítást tehetünk az ezt követő néhány vizsgált évben is, annyi kiegészítéssel, hogy a Császár-öböl alacsony Q k-indexei (nagy kiugró biomassza-értékei) is visszatértek őszre a közepes kategóriába. 2001. A Császár-öböl magas klorofill-a- és biomaszsza-értékeit nem cianobaktériumok okozták, hiszen nem csökkent látványosan a Q k-értéke. A Madárrezervátum nem jellemezhető, s végképp nem minősíthető a Q k-index révén. 2002-2003 során az előzőeket jóval meghaladó klorofill-a- és biomassza-értékek kissé széthúzták, és nehezebben áttekinthetővé tették az éves Q k-dinamikát. Viszont novemberre visszaállt a „nyugalmi" középszintű érték. Zömében egész évben közepes vagy annál roszszabb értékek mentén követhettük nyomon a Q k-grafikonokat. 2004. Az előző évekhez képest szemmel láthatóan jobb lett a vízminőség. A Q k-értékek aránylag szűk sávban, s mintegy együtt irányt váltva haladtak az októberi közepes Q k-szint felé; a klorofill-a- és biomassza-értékek is lényegesen alacsonyabbak voltak. Az éves átlagokat elemezve mind a nyolc mintavételi helyen megállapítottuk, hogy az 1994-es katasztrofálisan rossz vízminőségi állapotú időszakot szerencsésen túlélte a tó (5. ábra). Már rá egy évre nagymértékű trofitáscsökkenést észlelhettünk (klorofill-a, biomassza). A 2003, esztendő kiugróan rossznak bizonyult. 2004-re a helyzet jelentősen konszolidálódott. Részletesebb magyarázatok az éves változásokat bemutató előző bekezdésekben találhatóak. 5 | —«—Császár-öböl • Német tisztás —*—Alsöéri tisztás Lángi tisztás —Agárd móló —* —Gárdonyi na gy L—i—Kajak-pály a o Fürdött 5. ábra: Funkcionális algafajcsoport-vizsgálatok nyolc mintavételi helyen, 1995-2004. között 5. Az algamintázatok dinamikájának többváltozós statisztikai elemzése 1995-ben az aszályos időszakot követően már láthatók voltak a Madárrezervátumban a regenerálódás kezdeti folyamatai . A Német tisztás mellett az Alsóéri és a Lángi tisztás is külön csoportot képezett. Ugyanakkor az üdülőtáji vízterek egy vízminőségi csoportba kerültek. 1998 környékén vészjóslóan homogenizálódott a tó üdülőtájékának vize (az eddigi négy pont mellé a Lángi tisztás is társult). Félő volt, hogy az 1994. évi igen rossz vízminőségi állapot lesz jellemző újra. Ez az algakép 2004-ig csak annyiban változott, hogy a Lángi tisztás az Alsóéri tisztással egy csoportba került (6. ábra). A bemutatott ábra egyúttal a 2003. évnek is lehetne a tükörképe. Hosszabb távon, 2000-2004 között is egy csoportot alkot a Lángi és az Alsóéri tisztás. Fitoplankton biomassza átlag 2000-2004 6. ábra: A Velencei-tó alga-együtteseinek főkoordináta-elemzése (PCoA), 2000-2004.között, éves átlagos biomasszaadatok alapján Következtetések és javaslatok: Az algavizsgálati eredmények hagyományos kiértékelései során megbizonyosodhattunk afelől, hogy hasonlósági, különbözőségi megállapítások csak nagy megszorításokkal tehetők. Kellő fenntartással kell kezelni bizonyos vizsgálati paramétereket is, úgy mint algaszám, fajszám. Ugyanakkor ismét megerősödött az a régi tapasztalat, hogy az alga-biomassza elfogadható viszonyítási paraméter a klorofill-a mellett. A funkcionális fajcsoportok elemzése révén kapott eredmények meggyőzhettek mindenkit, hogy ez az új, bevezetésre váró módszer alkalmas lehet az EU VKI szerinti elvárások teljesítésére. Javasoljuk az algafaj-csoportok kodonértékeinek felülvizsgálatát. Vizsgálataink szerint a Velencei-tóban továbbra is megfelelő, esetenként jó a vízminőségi állapot. Ez alkalmanként leromolhat, de a javulás ténye a mindenkori bizonyíték a tó egészséges mivoltának. Értékelve a hosszú távú algaadatsorokat, kiemelten elemezve a Qk-értékeket, illetve a többváltozós analízis során kapott ordinációs ábrákat, némileg szarkasztikusan azt állapíthatjuk meg, hogy csaknem annyi elkülönülő minőségű víztér határolható el, amennyi mintavételi pontunk maradt 2006-tól (öt), illetve 2007-től (négy). Bizonyos pontosítást azért tennünk kell. Ugyanis amíg valóban önálló vízteret érdemel eddigi jellemzői folytán a Német- és a Lángi tisztás, addig a maradék három pont (Agárd, Gárdony, Fürdető) 1995-től végig egy hasonlósági klaszterben foglalt helyet, mintegy azonos vízminőségű terület képviselőiként. Tehát ez összességében három elkülönülő vízteret jelentene. Ennek némiképp ellentmondva, 2005-ben a Fürdetőn kora tavasztól nagy biomassza-képződést (kovaalgák) figyelhettünk meg, sőt korábbi években több alkalommal ismételten ez a terület érdemelte ki a legeutrófabb víztér kitüntető címét. Ráadásul a kémiai háttérvizsgálatok is ezt a megközelítést támasztják alá. Mindezek miatt javasoljuk - az ordinációs-ábrából levonható tanulságok némileg eltérő végkövetkeztetése ellenére, hogy mindösszesen két vízteret különböztessünk meg a továbbiakban. Egyik lehetne a Madárrezervátum által érintett és szükség szerint két ponttal reprezentált terület (Német tisztás, Lángi tisztás). A másik pedig az üdülőtájék víztere - ugyancsak két ponttal jellemezve (Agárd móló, Fürdető).
