Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

93 is beleértve (sőt a nullát is elérve, pl. bizonyos domináns cianobaktériumok esetében) őszre ismét a közepes kate­góriába tért vissza. Gyakorlatilag ehhez hasonló megállapítást tehetünk az ezt követő néhány vizsgált évben is, annyi kiegészí­téssel, hogy a Császár-öböl alacsony Q k-indexei (nagy kiugró biomassza-értékei) is visszatértek őszre a közepes kategóriába. 2001. A Császár-öböl magas klorofill-a- és biomasz­sza-értékeit nem cianobaktériumok okozták, hiszen nem csökkent látványosan a Q k-értéke. A Madárrezervátum nem jellemezhető, s végképp nem minősíthető a Q k-in­dex révén. 2002-2003 során az előzőeket jóval meghaladó kloro­fill-a- és biomassza-értékek kissé széthúzták, és nehe­zebben áttekinthetővé tették az éves Q k-dinamikát. Vi­szont novemberre visszaállt a „nyugalmi" középszintű érték. Zömében egész évben közepes vagy annál rosz­szabb értékek mentén követhettük nyomon a Q k-grafiko­nokat. 2004. Az előző évekhez képest szemmel láthatóan jobb lett a vízminőség. A Q k-értékek aránylag szűk sáv­ban, s mintegy együtt irányt váltva haladtak az októberi közepes Q k-szint felé; a klorofill-a- és biomassza-értékek is lényegesen alacsonyabbak voltak. Az éves átlagokat elemezve mind a nyolc mintavételi helyen megállapítottuk, hogy az 1994-es katasztrofálisan rossz vízminőségi állapotú időszakot szerencsésen túlélte a tó (5. ábra). Már rá egy évre nagymértékű trofitás­csökkenést észlelhettünk (klorofill-a, biomassza). A 2003, esztendő kiugróan rossznak bizonyult. 2004-re a helyzet jelentősen konszolidálódott. Részletesebb ma­gyarázatok az éves változásokat bemutató előző bekez­désekben találhatóak. 5 | —«—Császár-öböl • Német tisztás —*—Alsöéri tisztás Lángi tisztás —Agárd móló —* —Gárdonyi na gy L—i—Kajak-pály a o Fürdött 5. ábra: Funkcionális algafajcsoport-vizsgálatok nyolc mintavételi helyen, 1995-2004. között 5. Az algamintázatok dinamikájának többváltozós statisztikai elemzése 1995-ben az aszályos időszakot követően már lát­hatók voltak a Madárrezervátumban a regenerálódás kez­deti folyamatai . A Német tisztás mellett az Alsóéri és a Lángi tisztás is külön csoportot képezett. Ugyanakkor az üdülőtáji vízterek egy vízminőségi csoportba kerültek. 1998 környékén vészjóslóan homogenizálódott a tó ü­dülőtájékának vize (az eddigi négy pont mellé a Lángi tisztás is társult). Félő volt, hogy az 1994. évi igen rossz vízminőségi állapot lesz jellemző újra. Ez az algakép 2004-ig csak annyiban változott, hogy a Lángi tisztás az Alsóéri tisztással egy csoportba került (6. ábra). A bemutatott ábra egyúttal a 2003. évnek is le­hetne a tükörképe. Hosszabb távon, 2000-2004 között is egy csoportot alkot a Lángi és az Alsóéri tisztás. Fitoplankton biomassza átlag 2000-2004 6. ábra: A Velencei-tó alga-együtteseinek főkoordináta-elemzése (PCoA), 2000-2004.között, éves átlagos biomasszaadatok alapján Következtetések és javaslatok: Az algavizsgálati eredmények hagyományos kiértékelé­sei során megbizonyosodhattunk afelől, hogy hasonlósági, különbözőségi megállapítások csak nagy megszorításokkal tehetők. Kellő fenntartással kell kezelni bizonyos vizsgálati paramétereket is, úgy mint algaszám, fajszám. Ugyanakkor ismét megerősödött az a régi tapasztalat, hogy az alga-bio­massza elfogadható viszonyítási paraméter a klorofill-a mellett. A funkcionális fajcsoportok elemzése révén kapott ered­mények meggyőzhettek mindenkit, hogy ez az új, beveze­tésre váró módszer alkalmas lehet az EU VKI szerinti elvá­rások teljesítésére. Javasoljuk az algafaj-csoportok kodon­értékeinek felülvizsgálatát. Vizsgálataink szerint a Velencei-tóban továbbra is meg­felelő, esetenként jó a vízminőségi állapot. Ez alkalmanként leromolhat, de a javulás ténye a mindenkori bizonyíték a tó egészséges mivoltának. Értékelve a hosszú távú algaadatsorokat, kiemelten ele­mezve a Qk-értékeket, illetve a többváltozós analízis során kapott ordinációs ábrákat, némileg szarkasztikusan azt álla­píthatjuk meg, hogy csaknem annyi elkülönülő minőségű víztér határolható el, amennyi mintavételi pontunk maradt 2006-tól (öt), illetve 2007-től (négy). Bizonyos pontosítást azért tennünk kell. Ugyanis amíg valóban önálló vízteret ér­demel eddigi jellemzői folytán a Német- és a Lángi tisztás, addig a maradék három pont (Agárd, Gárdony, Fürdető) 1995-től végig egy hasonlósági klaszterben foglalt helyet, mintegy azonos vízminőségű terület képviselőiként. Tehát ez összességében három elkülönülő vízteret jelentene. En­nek némiképp ellentmondva, 2005-ben a Fürdetőn kora ta­vasztól nagy biomassza-képződést (kovaalgák) figyelhet­tünk meg, sőt korábbi években több alkalommal ismételten ez a terület érdemelte ki a legeutrófabb víztér kitüntető cí­mét. Ráadásul a kémiai háttérvizsgálatok is ezt a megköze­lítést támasztják alá. Mindezek miatt javasoljuk - az ordinációs-ábrából le­vonható tanulságok némileg eltérő végkövetkeztetése elle­nére, hogy mindösszesen két vízteret különböztessünk meg a továbbiakban. Egyik lehetne a Madárrezervátum által é­rintett és szükség szerint két ponttal reprezentált terület (Né­met tisztás, Lángi tisztás). A másik pedig az üdülőtájék víz­tere - ugyancsak két ponttal jellemezve (Agárd móló, Für­dető).

Next

/
Thumbnails
Contents