Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

75 - Csak az alföldi jellegű vízszakaszokon terjednek, kb. 130 m tszf. Magasságig, és 0,3 -1,2 (kisebb patakoknál 1,7) m/km mederesésig. Erre viszonylag gyenge úszóképességük mellett az adhat magyarázatot, hogy elsősorban a homokos és iszapos-homokos aljzatú, lassú vizű élőhelyeket kedvelik (ld. Erős & al., 2005). - Őszi lehűléskor - az általános tapasztalattól eltérően - a Bene-patakba torkolló, de annál 6 Celsius-fokkal melegebb Cseh-árokban 4,2 méteres mederesésig is fölhatol a tarka géb. Feltehetőleg azért, mert a magasabb hőmérséklet olyan előnyt jelent e melegkedvelő faj számára, amely kompenzálja a nagyobb vízsebesség által okozott hátrányt. - A tarka géb terjedési sebessége a Zagyva középső szakaszán - 3 év alapján - mindössze 10 km évente. Ugyanakkor a folyami géb a Tarnában és a Bene-patakban egy év alatt a 25-30 km-t tett meg fölfelé. Ennek oka az lehet, hogy a folyami géb erőteljesebb testalkatánál és nagyobb méreténél fogva jobb úszóképességű, mint a tarka géb. A jövőben a tarka géb és a folyami géb további terjedése, valamint új gébfajok megjelenése is várható a Tisza vízrendszerében. Terjedésük nyomon követése, élőhelyi igényeik és alkalmazkodóképességük megismerése, állománystruktúrájuk és a halközösségek életében betöltött szerepük tisztázása mind olyan feladat, mely további munkát igényel. Irodalom Berinkey L. 1972. Magyarország és a szomszédos területek édesvízi halai a Természettudományi Múzeum gyűjteményében. - Vertebrata Hungarica 13, 3-24. Bíró, P. 1971. Egy új gébféle (Neogobius fluviatilis Pallas) a Balatonból. - Halászai 64. 1. 22-23. Dévai, Gy., Végvári, P., Nagy, S., Bancsi, I. (szerk) 1999: Az ökológiai vízminősítés elmélete és gyakorlata. - Acta biol. debrecina, Suppl. oecol. hung. 10/1., 216pp. Guelmino, J. 1994. Gébfajok a Tisza alsó szakaszán. Halászat 87.3.133 Guti G. 2000. A ponto-kaszpikus gébfélék (Gobiidae) terjedése a Közép-Duna térségében. - Hidrológiai Közlöny 80. 5. 303-305. Györe K, Józsa V., Specziár A., Turcsányi B. 2001. A Szamos és a Tisza folyók romániai eredetű cianid-szennyezéssel kapcsolatos halállomány felmérése. - Halászatfejlesztés 26. 110-152. Erős, T., Sevcsik, A„ Tóth, B. 2005. Abundance and night-time habitat use patterns of Ponto-Caspian góbiid species (Pisces, Gobiidae) in the littoral zone of the River Danube, Hungary. J. Appl. Ichthyol. 21. 350-357. Harka A. 1988. A tarka géb (Proterorhinus marmoratus) teijeszkedése és kelet-magyarországi megjelenése. - Halászat 34 (81). 3. 94-95. Harka A. 1991. A tarka géb terjeszkedése Közép-Európában. - A Természet 42. 4. 64-65. Harka Á. 1993. A folyami géb (Neogobius fluviatilis) terjeszkedése. Halászat 86. 4. 180-181. Harka Á., Bíró P. 2007. New patterns in danubian distribution of ponto-caspian gobies - a result of global climatic change and/or canalization? - Electronic Journ. of Ichthyology 3, 1-14. - http://ichthyology.tau.ac.il Harka A. & Sallai Z. 2004. Magyarország halfaunája - Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas, pp 269. Harka A. & Szepesi Zs. 2004a. A tarka géb (Proterorhinus marmoratus Pallas, 1811) megjelenése és terjedése a Zagyva vízrendszerében. - Halászat 97. 1. 38-40. Harka A. & Szepesi Zs. 2004b. Adatok a Zagyva vízrendszerének halfaunájához. - Halászat 97.3. 117-124 Harka A. & Szepesi Zs. 2004c. A tarka géb (Proterorhinus marmoratus) és a folyami géb (Neogobius fluviatilis) terjedése a Közép-Tiszajobb parti mellékfolyóiban. - Halászat 97. 4. 154-157 Harka A., Szepesi Zs. 2005: A Laskó és az Eger-patak halfaunisztikai vizsgálata. - Halászat 98. 3. 112-119. Kriesch J. 1873. Ein neuer Gobius. Verh. zool. -bot. Ges. Wien, 23: 369-376 Koelbel, C. 1874. Über die Identität der Gobius semilunaris Heck. Und G. rubromaculatus Kriesch mit G. marmoratus Pallas. Verh. K.-k. zool.-bot. Ges. Wien, 24: 569-574 Mika, F., Breuer, G. 1928. Die Fische und Fischerei des ungarischen Fertő (Neusiedlersees). Arch. Balaton., (Tihany) 2: 116-131 Nagy, S. A., Kovács, P., Dévai, Gy., Tóth, L., Malejko, E., Takács, D. 2001: A Tisza ökológiai állapotának értékelése hossz-szelvényben végzett halfaunisztikai felmérés, ill. nehézfémtartalom meghatározásra történt szövetgyüjtés alapján. - Halászatfejleszetés 26: 77-85. Nagy, S. A., Czégény, I., Czédli, H., Dévai, Gy. 2002: Adatok a tiszai halfajok nehézfémtartalmának felméréséhez. - Halászatfejlesztés 27: 55-62. Nagy, S. A., Takács, P., Czégény, I., Vadnay, A., Pataki, Z., Papp, Zs. 2005: A Lónyay-főcsatorna vízrendszerében előforduló halfajok nehézfém-tartalmának elemzése a veszélyeztetettségi állapot (perniciozitás) szemszögéből. - Hidrológiai Közlöny 85/6: 102-104. Pintér, K. 1989: Magyarország halai. - Akadémiai Kiadó, Bp, pp. 202. Sallai Z. 2002: A Dráva-Mura vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata II. Fajlista, következtetések. Halászat 95/3: 119-140. Sterbetz I. 1963. Adatok a lápi póc (Umbra kramerí Wallbaum) és a tarka géb (Proterorhinus marmoratus Pali.) kárpátmedencei elterjedéséhez. - Vertebrata Hungarica 5. 15-18. Tóth B„ Sevcsik A., Erős T. 2005. Ujabb adatok az Ipoly halfaunájához. Hidrológiai Közlöny 85. 150-151. Vutskits Gy. 1895. Adatok a Balaton és a keszthelyi «Hévíz» halfaunájához. Természettudományi Közlöny 27. (Pótfüzet): 15-18 Köszönetnyilvánítás Munkánk megjelenését az OMFB-01491/2006 és az OMFB -01569/2006 számú pályázatai támogatták. The spreading of the monkey goby [Neogobius fluviatilis (Pallas, 1814)] and the tubenosed goby |Proterorhinus marmoratus (Pallas, 1814)] in the territory of the Middle-Tisza Harka, A,'- Szepesi, Zs,

2 - Antal, L.

3 'Hungarian Ichthyological Society, Táncsics u. 1, H- 5350. Tiszafüred, Hungary 2Omega Audit Ltd., Cifrakapu u. 142, H-3300. Eger, Hungary ^Department of Hydrobiology, Faculty of Natural Sciences, Unive. of Debrecen, Egyetem tér 1, H-4032. Debrecen, Hungary Abstract: In the last decades many goby species that were formerly living only on the coast of the Black Sea or on the lower segment of the Danube appeared in Hungarian waters. They gained territory mostly in the Danube, but the monkey goby and the tubenosed goby also spreaded in the Hungarian segment of the river Tisza. Our aim was to follow up the spreading of these two species and to discover the factors that took effect on their invasion. We did our survey between 2003 and 2006, we used a drift-net with 6 mm mesh as a collector. During the fieldwork we examined the spreading of the goby species in the right-side affluents of the river Tisza. Our experience was that many factors have an impact on their spreading. Key words: invasive species, individual-density, bed-drop, water temperature.