Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

72 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. 5. ábra: A 2+,-5+ korcsoportú bodorka teljes testének foszfor tartalma 6. ábra: A 2+,—5+ korcsoportú bodorka izomszövetének foszfor tartalma S

5: 0. 7. ábra: A 2+,—5+ korcsoportú bodorka béltartalmának foszfor tartalma Megállapítottuk, hogy a tavasszal a bodorkák testének relatív foszfor tartalma 30-40 %-kal magasabb, mint nyáron, emellett a táplálékkal felvett foszfor mennyisége is jelentősen magasabb tavasszal. A kora tavaszi időszakra a halakban megnő a vázelemek és pikkelyek testhez viszonyított aránya, mivel télen zsír- és fehérje tartalékaikat felélik (Shimeno és mtsai, 1997). A csont és a pikkelyek P-ban gazdag testalkotók, így arányuk növekedésével a hal relatív foszfor tartalmának növekedése várható. A Major-tavi bodorkák kondíciója (CF = 100*Wg/SL

3cm) a fiatalabb (t-teszt, df = 97, t = 4,33, p < 0,000), és az idősebb egyedek esetében (df = 37, t = 6,26, p < 0,000) is szignifikánsan különbözött egymástól szezonálisan. Emellett Shimeno és mtsai (1997) szegényesebb táplálék ellátottság esetén a foszfo-lipidek magasabb részarányáról számoltak be pontyban. A körülmények változásával, az anyagcsere során az összetett foszfor vegyületek metabolizálódhatnak, és végül a hal ebből származó foszfort üríthet, Sereda és mtsai (2007) szerint a halak által ürített P 85-95 %-ban felvehető az elsődleges termelők számára. Elképzelhető, hogy a bodorkára jellemző egy tavaszi-nyári foszfor ürítés, amely hozzájárulhat a vizek intenzívebb eutrofizációjához a nyári hónapokban. Számításaink szerint 1 kg bodorka biomassza (nedves súlyban) a tavaszi hónapokban 8,4-8,6 gramm foszfort tartalmaz, ez a mennyiség a nyári hónapokra 5,6-6,4 foszfor g

1 biomassza kg" értékre csökken, tehát a különbség megközelítőleg 2,5 g"

1 biomassza kg"

1. Tömeges halpusztulások alkalmával a bodorkák teljes foszfor tartalma (5,6-8,6 g/kg) is a vízbe kerülhet. A domináns halpopulációkat alkotó fajok részletes vizsgálatával meghatározhatjuk azok foszfor tartalmát és forgalmazását, egyedi és populációs szinten is. Az édesvízi ökoszisztémák teljes foszfor tartalmának 50-75 %-a halak testében tárolódik (Sarvala és Jumppanen, 1988). Könnyen belátható, milyen mértékű befolyása lehet vizeink trofikus állapotára a bennük elő halpopulációknak. Állománybecslési adataink alapján a Major tó teljes halbiomasszájának 50 %át a bodorka teszi ki. Egyedszámban dominanciájuk még hangsúlyosabb, a populáció közel 68 %-át a bodorka adja. Az általunk vizsgált korcsoportok (2+, 3+, 4+, 5+) a teljes halbiomassza több mint 27,5 %-át, a bodorka populációnak pedig 60 %-át teszik ki. (György és mtsai, 2008). A témában további, részletes, egyéb fajokat is magukba foglaló vizsgálatokat tervezzük. Egy minden jellemző fajra kiteijedő tápelem forgalmazási modell birtokában hatékonyabbá lehetne tenni az olyan biomanipulációs beavatkozásokat, melyek haltelepítésen, vagy szelektív lehalászáson alapulnak. Az egyes halfajok tápanyag forgalmazásának ismeretében célzott, és minden víztér esetében egyedi javaslat adható az irányítás számára haltelepítés, vagy lehalászás esetén. Ezen ismeretek birtokában tovább fokozható a jelenleg használt tókezelési módszerek hatékonysága. Köszönetnyilvánítás Kutatásaink az OTKA T 048758 téma anyagilag támogatta. Köszönjük György Ágnes Irma, Dömötör Dóra és Czekes Zsolt mintafeldolgozásban nyújtott segítségét. Irodalom Colina, M„ Ledo, H„ Gutiérrez, E„ Villalobos, E., Marín, J. (1996): Determination of total phosphorus in sediments by means of high-pressure bombs and ion chromtography. Journal of Chromatography 739, pp. 223-227 Glaholt, S.P., Vanni, M.J. (2005): Ecological responses to simulated benthic-drived nutrient subsidies mediated by omnivorous fish. Freshwater Biology 50, 1864-1881 György, Á„ I., Havasi, M„ Boros, G. (2008): A halászati hozam (CPUE) változása 2005-2007 évek során a Major-tóban. Hidrológiai Közlöny, 88/2008 (nyomtatás alatt) Moss, B., Madgwick, J., Phillips, G. (1996): A guide to the restroration of nutrient-enriched shallow lakes. WW Hawes, UK, 1996 Sarvala, J.&Jumppanen, K. (1988): Nutrients and planktivorous fish as regulators of productivity in Lake Pyhajarvi, SW Finland. Aqua Fennica, 18, 137-155. Scheffer, M. (1998): Ecology of Shallow Lakes. Population and Community Biology Series 22, Chapman&Hall, 2-6 Boundary Row, London Sereda, M. J., Hudson, J. J, Taylor, D. W, Demers, E (2007): Fish as sources and sinks of nutrients in lakes: direct estimates, comparsion with plankton and stoichiometry. Freshw. Biology, Blackwell Publishing Ltd. Shimeno, S., Shikata, T„ Hosokawa, H., Masumoto, T., Kheyyali, D. (1997): Metabolic response to feeding rates in common carp, Cyprinus caipio. Aquaculture 151, pp 371-377 Sondergaard, M. (2007): Nutrient dinamics in lakes-with emphasis on phosphorus, sediment and lake restoration. Doctor's dissertation, University of Aarhus, Denmark, pp 9-53 Strickland, J. D. H., Parsons, T. R. (1972): A practical handbook of seawater analysis. Bulletin of the Fisheries Research Board of Canada. Ottawa, Canada Tarvainen, M., Sarvala, J., Helminen, H. (2002): The role of phosphorus release by roach [Rutilus rutilus(L.)] in the water quality changes of a biomanipulated lake. Freshwater Biology 47, pp 2325-2336 Tátrai, I., Mátyás, K., Korponai, J., Paulovits, G., Pomogyi, P., Héri, J.(2003) Regulation by omnivore cyprinids on phytoplankton and zooplankton structure in an extremely shallow manipulated lake in the KisBalaton Reservoir System. Hydrobiologia 504, 241-250 Tátrai, I., Mátyás, K., Korponai, J., Szabó, G., Pomogyi, P. and Héri, J. (2005). Response of nutrients, plankton communities and macrophytes to fish manipulation in a small eutrophic wetland lake. Int. Rev. Hydrobiol., 90, 511-522.