Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

38 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. C. lineatum RALFS - 282; 284; 291 C. limneticum LEMMERMANN-292, 293 C. moniliferum RALFS - 2005/232; 2005/283; 2005/288; 282; 283; 284; 291;292;293 C. parvulum NÄGELI - 2005/162; 2005/283; 2005/212; 292; 293 C. subfusiforme MESSIK- 2005/288; 2005/290 C. subulatum BRÉBISSON - 292; 293 Cosmaríum bioculatum BRÉBISSON - 2005/103; 2005/288; 2005/297; 2005/300 C. botrytis MENEGHINI - 2005/210; 2005/297 C. granatum BRÉBISSON - 2005/297; 283; 293; 294 C. formulosum HOFF - 283; 292 C. hornavanense GUTWINSKI - 2005/162 C. humile (F. GAY) NORDSTEDT- 2005/210; 292 C. impresslum ELTVING - 2005/300 C. laeve B0REGESEN - 282; 283; 293 C. leibleinii RALFS - 383 C. limneticum LEMMERMANN - 283 C. punctulatum ANDERSEN- 2005/162 C. regnelli WLLLE - 282; 283 C. sunprotumidum NORDSTEDT - 292 C. subtumidum NORDSTEDT- 2005/221; 2005/280; 294 C. turpinii BRÉBISSON - 294 Staurastrum dispar BRÉBISSON- 2005/210 S. furcatum RALFS - 294 S. hexacerum WLTTROCK - 292 5. paradoxum MEYEN - 2005/289 S. punctulatum BRÉBISSON - 2005/162 Az ECOSURV diatomológiai célra vett mintáiban összesen 18 Desmidiales rendbe tartozó taxont találtunk. E taxonok 19 mintában fordultak elő, 61 mintában egyáltalán nem találtunk Desmidiales taxont. Mintánként jellemzően egy faj előfordulását regisztráltuk, kivételt képez az AlpárNyárlőrinci-csatorna, Kővágó-éri-csatorna, Kunkápolnásimocsarak. Hatvani cukorgyári tó, Jászsági-öntöző-főcsatorna, Tápiószecsői I. számú halastó. A hét hálózásos módon mintázott gyűjtőhelyen 23 faj fordult elő, az egy mintavételi helyen talált fajok száma 212. A Desmidiales fajszám és a diatómák alapján számított IPS index között összefüggést nem találtunk. Az eredmények alapján egyértelműen megfogalmazható az a megállapítás, hogy a Víz Keretirányelv szempontjai alapján diatomológiai célra vett minták nem alkalmasak a Desmidiales taxonok alapján történő minősítésre, mert nem szolgáltatnak florisztikailag megfelelően részletes adatokat. A Coesel (2004) által kidolgozott indexben alapvető fontosságú a fajszám, a ritkaság (az általánosságban ritkán előforduló fajok jelenléte) valamint egy ún. maturitási mutató, mely az ökoszisztéma „érettségét" méri. Belgium hidrogeológiai jellege alapvetően különbözik Magyarországétól: pl. a tőzegfoltokon átszivárgó vizek elég gazdagok Micrasterias fajokban, melyek közül az általunk vizsgált anyagban egyetlen példány sem fordult elő, sőt előfordulásuk hazai savasabb lápvizekben is igen szórványos (Borics és mtsi., 2003). Valószínű, hogy amennyiben a Desmidiales alapú állapotminősítést hazánkban alkalmazni kívánjuk, akkor mind az indikátor- mind a ritkasági értékeket át kell értékelnünk, ahogy arra már a diatóma alapú monitorozásban is van példa (Stenger-Kovács és mts., 2007, Stenger-Kovács, in pr.). prezentatív begyűjtésére makrofiton hálózásos módszert alkalmazzunk, s a kapott adatokat párhuzamosan vett diatóma, esetleg makrozoobentosz mintákkal szemben lehetne interkalibrálni. Hálózásos Desmidiales mintavételi módszerrel Magyarországon már történtek vizsgálatok bíztató eredménnyel (Fehér, 2006) A módszer alkalmazása elsősorban a természetvédelmi érték meghatározásakor lehet jelentős. Irodalom Ács, É. & K. T. Kiss (2004):: Algológiai praktikum. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Borics, G., B. Tóthmérész, I. Grigorszky, J. Padisák, G. Várbíró & S. Szabó, 2003. Algal assemblage types of bog-lakes in Hungary and their relation to chemistry, hydrological conditions and habitat diversity. Hydrobiologia 502: 145-155. Coesel, P.F.M (2004): A method for quantifying conservation value in Icntic freshwater habitats using desmids as indicator organisms. Biodiversity and Conservation 10: 177-187. Fehér, G. (1999): Desmidiales előfordulások a szeremlei Duna-ágban, Acta Agronomica Óváriensis Vol. 41. No. 2. 197-210. Fehér, G. (2002): The desmid flora of some alkaline lakes and wetlands in Southern Hungary. Biologia, Bratislava, 58/4: 671-683. Fehér, G. (2006): Classification of south Hungarian waters on the basis of their Desmidiales flora. In: Ács, É., K. T. Kiss, J. Padisák & K. É. Szabó (szerk.): Proceedings of the 6th International Symposium for monitoring rivers: 44, Hung. Algological Society, Göd, ISBN: 963 06 0497 3. Foerster, J. & A. Gutowski (2006): Use of benthic algae (excl. diatoms and Charales) to assess the ecological status of running waters. In: Ács, É., K. T. Kiss, J. Padisák & K. É. Szabó (szerk.): Proceedings of the 6th International Symposium for monitoring rivers: 46-51, Hungarian Algological Society, Göd, ISBN: 963 06 0497 3. Kelly, M. G., Cazaubon, A., Coring, E., DellUomo, A., Ector, L., Goldsmith, B., Guasch, H., Hiirlimann, J., Jarlmann, A., Kawecka, B., Kwadrans, J., Laugasta, R., Lindstram, E.-A., Leitao, M., Marvan, P., Padisák, J., Pipp, E., Prygiel, J., Rott, E„ Sabater, S„ van Dam, H.,& Vizinet, J., (1998): Recommendations for the routine sampling of diatoms for water quality assessments in Europe. J. of Appl. Phycol.10: 215-224. Lenzenweger, R. (1996): Desmidiaceenflora von Österreich Teil 1., J. Cramer in d. Gebrüder Bomtraeger Verlagsbuchhandlung, Berlin, Stuttgart. Lenzenweger, R. (1997): Desmidiaceenflora von Österreich Teil 2., J. Cramer in der Gebrüder Bomtraeger Verlagsbuchhandl., Berlin, Stuttgart. Lenzenweger, R. (1999): Desmidiaceenflora von Österreich Teil 3., J. Cramer in der Gebrüder Bomtraeger Verlagsbuchhandl., Berlin, Stuttgart. Lenzenweger, R. (2003): Desmidiaceenflora von Österreich Teil 4., J. Cramer in der Gebrüder Bomtraeger Verlagsbuchhandl., Berlin, Stuttgart. Somlyódy L. & Szilágyi F. (2004): A fenntartható vízgazdálkodás tudományos megalapozása az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának elősegítésére. 1. téma: Az ökológiai minősítés kérdései, összefogl. jelentés a 2003-ban elvégzett munkáról. Kutatási jelentés. Budapesti Műszaki Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Stenger-Kovács, Cs., K. Buczkó, É. Hajnal, J. Padisák (2007): Epiphytic, littoral diatoms as bioindicators of shallow lake trophic status: Trophic Diatom Index for Lakes (TDIL) developed in Hungary. Hydrobiologia 589: 141-154. Stenger-Kovács, C. & J. Padisák (submitted): Tavaink ökológiai állapotának minősítése a bevonatlakó kovaalgák alapján. In Szilágyi, F. (szerk.): Az ökológiai minősítés kérdései. Stenger-Kovács, C., Padisák, J., Soróczki-Pintér, É., Ács, É., Borics, G., Buczkó, K. & van Dam, H.(2006): The effect of hydro-morphological modifications of streamflow on compositional features of attached diatom assemblages in Hungarian streams. In: Ács, É., K. T. Kiss, J. Padisák & K. É. Szabó (eds.) 6th International Symposium on Use of Algae for monitoring Rivers: 139-145, Hungarian Algological Society, Göd, ISBN: 963 06 0497 3. Van Dam, H., J. Padisák & C. Kovács (2005): BQE Report Phytobenthos, ECOSURV, Ministry of Environment and Water, Hungary, Europe Aid/1

1495 l/D/SV/2002-000180-04-01-02-02, 54 pp. Mindemellett elengedhetetlen, hogy a Desmidiales fajok reoccurrence of Desmidiales taxa in samples taken with the standard periphytic diatom sampling method and by using plankton nets in macroőphyte beds. Czuczay, D. - Padisák, J. Abstract: One of the main results of the ECOSURV project carried out in Hungary in 2005 was that ecological state assessment of small, lowland rivers by their periphytic diatom assemblages is often highly uncertain. In this research we used the diatomological samples (preserved in 3-4% formaldehyde) to find and identify taxa of Desmidiales with the hope that this group of algae may provide better results for these river types. Ecological status assessment with Desmidiales taxa is possible since Coesel (2004) developed an appropriate method. Altogether 80 samples from Hungarian lowland, low-order rivers were studied of which 61 was negative for occurrence of Desmidiales taxa. Most other samples contained only a single species; occurrence of more than one species was sporadic. Therefore, standard diatomological sampling is not appropriate to collect Desmidiales taxa effectively. In additional studies macrophyte beds were sampled using a net. These samples contained 2-12 species of Desmidiales and therefore this sampling technique can be recommended for future use. Keywords: Desmidiales, Water Framework Directive, ECOSURV, ecological status assessment.