Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

36 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. a mederben autochton módon keletkező szerves anyagok miatt, magas szerves anyag tartalmú, mező- ill. euszaprób rendszerekké válnak, s mint ilyenek ideális feltételeket biztosítanak a fitoplankton már említett, heterotróf táplálkozásra is képes szervezeteinek. Csaknem valamennyi holtágban jelentős arányban volt képviselve az L

0 csoport, melyre a holtágak esetén a nagy méretű Peridinium fajok P. gatunense, P. cunningtonii, P. volzii, P. cinctum jelenléte a jellemző. E szervezetek egyik legfontosabb vonása, hogy jelentős napi vertikális mozgásra képesek, így el tudják foglalni a számukra legmegfelelőbb vízréteget (Borics és mtsi. 2002, Grigorszky et al. 2003). Ennek a holtágak esetén nagy a jelentősége, mert akár a sekélyebbek is, tartósan rétegződhetnek (Teszárné 2003), ami a fizikai és kémiai változók markáns eltérését eredményezi. Dominánsnak mutatkozott ugyanakkor ez a csoport a Felső-Darab Tisza 0,5m maximális mélységű vizében is, jóllehet ilyen környezetben euglenophytonok (W

0 W

(, W

2) vagy cianobaktériumok (S

1

; S

2, Hi) előfordulásával számolhatunk. A Ceratium hirundinella dominanciája ebben a közegben atípusosnak mondható, és szöges ellentétben áll mind azzal, amit a fajról jelen ismereteink alapján feltételezünk. A mélyebb, valódi pelágiummal rendelkező, és a sekély, litorális medrű holtágak fitoplanktonja között különösen a mennyiségi oldal tekintetében mutatkozott különbség. Ennek oka nem a hínárnövények árnyékoló hatása, hanem a hínárok felületén kialakuló, majd onnan a szuszpenzióba kerülő vasbaktériumok tömege, mely az általunk vizsgált nano- és mikroplankton számára rendkívül kedvezőtlen fényviszonyokat teremtett (SD<30cm). Meg kell azonban jegyezni, hogy a klorofill-a tartalom több esetben a fitoplankton biomasszával szemben magasnak bizonyult, aminek magyarázata - hasonlóan a szintén rossz fényklímájú szikes tavakhoz - itt is az általunk nem vizsgált pikoplankton jelenléte lehet. A korábban az északi vizekre jellemzőnek tartott Gonyostomum semen nagy biomasszájú állománya a Felső-Darab Tiszában már korábban is megfigyelhető volt (Borics és mtsi. 2002b), s mind máig ez a holtmeder számít a faj legbiztosabb hazai élőhelyének. A fitoplankton összes biomassza adott kategóriáinak megadásakor az Észak-német síkság sekély, kemény vizű tavaira kidolgozott vízminősítési határértékeket vettük alapul (Mischke et al. 2002). A holtágak biomassza alapú értékelésétől azonban tartózkodtunk, mivel úgy gondoljuk, hogy az olyan vízterek esetén melyek természetesen eutrófak, a fitoplankton aktuális biomasszája elsősorban a hidrometeorológiai helyzettől, a meder morfológiai sajátságaitól ill. bizonyos általunk nem vizsgált biotikus tényezőktől függ, és adott esetben olyan magas értékű lehet, ami jóllehet veszélyezteti az ökoszisztéma más elemeinek működését és a vízhasználatok különböző formáit is, mégis természetesnek tekinthető. §. Köszönetnyilvánítás Munkánkat a Tiszántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, az Országos Tudományos Kutatási Alap (No. T 029636, K60452), valamint az MTA Bolyai János ösztöndíja támogatta. 6. Irodalom Ács, E., Kiss, K. T. (eds.) (2004): Algológiai praktikum ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, pp. 361. Borics, G., Grigorszky, I., (2002b): Algological characteristics of boglakes,13th Hungarian Algological Meeting 2002. Abstract book. 11. Borics, G., Grigorszky, I., Padisák, J. (2002a): Tisza- és Körös-menti holtágak dinoflagellátái Hidrológiai Közlöny 82. 21-23. Borics, G., Várbíró, G., Grigorszky, I., Krasznai, E., Szabó, S., and Kiss, K.T. (2007): A new evaluation technique of potamo-plankton for the assessment of the ecological status of rivers. Large Rivers Vol. 17, No. 3-4 Arch. Hydrobiol. Suppl. 161/3-4, p. 465-486, September 2007. Grigorszky, I., Padisák, J., Borics, G., Vasas, G. (1997): Data on knowledge of Peridinium palatinum (Dinophyta in Körös Area (SE, Hungary) Tiscia Monograph Series. 123-133 Grigorszky, I., Nagy, S., Krienitz, L., Kiss, K. T., Hamvas, M., Tóth, A., Borics, G., Máthé, Cs., Kiss, B„ Borbély, Gy., Dévai, Gy., & Padisák, J. (2000): Seasonal succession of phytoplankton in a small oligotrophic oxbow and some consideration to the PEG model. Verh. Internat. Verein. Limnol. 27: 152-156. Grigorszky I., J. Padisák, G. Borics, C. Schitchen and G. Borbély, (2003): Deep chlorophyll maximum by Ceratium hirundinella (O. F. Müller) Bergh in a shallow oxbow in Hungary. Hydrobiologia 506-509: 209-212. Hamar, J. (1976): Data on the summer algal flora of dead-arms in the vicinity of Tiszafüred. Tiscia (Szeged) Vol. XII, pp. 21-36. Hortobágyi, T. (1939): A Tisza "Nagyfa" -holtágának phytoplanktonja qualitativ vizsgálata (Qualitative Untersuchungen des Phytoplanktons des toten Armes "Nagyfa" der Tisza).- Folia Crypt. 2, 151-216. Kiss I.: (1982): The algal flora and its seasonal aspects in the Körtvélyes and Mártély backwaters of the Tisza. Tiscia (Szeged) Vol. XVII, pp. 51-65 (1982). Kiss I.: (1983): The role of seasonal, edaphic and biotic factors in the development of Phytoplankton communities in the Cibakháza backwater of the Tisza. Tiscia (Szeged) Vol. XVIII, pp. 33-46 (1983). Mischke, U„ B. Nixdorf, E. Hoehn & U. Riedmüller (2002): Möglichkeiten zur Bewertung von Seen anhand des Phytoplanktons. - Aktueller Stend in Deutschi. Aktuelle Reihe 5/02: 25-37, BTU Cottbus. Padisák, J. (2003): Javaslat vízterek biológiai állapotának jellemzésére alkalmas biológiai indikátorokra. Az okológiai minősítés kérdései 2003, Fitoplankton. Szakértői jelentés, BMGE Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Reynolds, C. S., V. L. de M„ Huszár, C. Kruk, L. Naselli-Flores & S. Melo (2002): Towards functional classification of freshwater phytoplankton. Journal of Plankton Research 24: 417-428. Schmidt, A. (1977): Adatok a Duna Baja környéki mellékágainak limnológiájához. Hidrológiai Közlöny. 6. sz. 273-280. Teszárné, N.M., Márialigeti, K., Végvári, P., Csépes, E., Bancsi, 1.(2003): Stratification analysis of the Óhalász Ox-bow of the River Tisza (Kisköre Reservoir, Hungary), Hydrobiologia Volume 506, Number 1, November 2003 , pp. 37-44(8) Uherkovich, G. (1967a): Neue und seltene Algen aus der Theiss (Tisza) und zwei Altwassern der Theiss. - Tiscia (Szeged) 3, 3-11. Uherkovich, G. (1967b): Über das Sommerplankton des Altwassers von Mártély. - Tiscia (Szeged) 3, 13-20. Characteristic phytoplankton associations of some oxbows in the Middle Tisza valley Borics 6'.', Krasznai E.

2, Abonyi A. ', Várbíró G.', Grigorszky I.

4 & Szabó S

s. 'Environmental Protection, Nature conservation and Water inspectorate, Trans-Tiszanian Region. 16. Hatvan str. H-4025 Debrecen. 2University of Debrecen, Department of Ecology. 1. Egyetem tér. H- 4032 Debrecen. 3 University of Pannónia, Department of Limnology. 10. Egyetem út. H-8200 Veszprém. 4University of Debrecen. Department ofHydrobiology. 1. Egyetem tér. H- 4032 Debrecen. 5 College of Nyíregyháza, Department of Botany. 31/b. Sóstói út. H-4400 Nyíregyháza. Abstract: Phytoplankton of some oxbows that are different in terms of depth, and vegetation cover, have been investigated in the Tisza valley. We aimed at describing those functional groups that are characteristic for these water bodies in the vegetation period. Due to the favourable wheather conditions, in several cases elements of one functional groups dominated the plankton. Besides the heterocytic cyanobacteria, klimax assemblages of other groups like dinoflagellates, cryptophytes, or Gonyostomum semen have also developed. Atypical occurrence of some functional groups were also observed. Our results prouved the importance of the hydromorphological characteristics and the type of the macrovegetation in the development of the phytoplankton..