Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

29 y = 1E-05x 30647 R

2 = 0.971 3. ábra. Az egyes medencékből származó ikrás és tejes egyedek testhossz-testtömeg viszonyai (a morfometriai vizsgálatokhoz a két függőleges vonal közé eső egyedek adatait használtuk fel. 140 120 - 100 E 80 .j 60 40 20 0 l

t=142.77(1-exp-0 192(t+0 0521)) 8 10 t (év) l

(= 171 79(1 -exp-0 139(t-0 0340)) 4. ábra. A Siófoki-medencéből származó küszök növekedése 140 120 É" 100 - 80 4-1 1 60 40 20 0 é0 2 4 6 8 10 t (év) 5. ábra. A Keszthelyi-medencéből származó küszök növekedése A variancia-analízisek eredményei (1. táblázat), különösen az F értékek magasabb volta, azt mutatják, hogy a vizsgált morfometriai paramétereket tekintve a gyűjtési hely szerinti elkülönülés erőteljesebb, mint az ivari dimorfizmus. A Keszthelyi- és a Siófoki-medencéből származó állományok között négy paraméter esetében nem találtunk szignifikáns eltéréseket, míg ha nem a gyűjtési hely, hanem az ivar alapján képzünk csoportokat a 21 testparaméterből 12 esetében nincs szignifikáns eltérés. Összefoglalás A vizsgálatok eredményeként kimutattuk, hogy mind növekedésben, mind a morfometriai viszonyokat tekintve eltérések tapasztalhatók a Balaton két szélső medencéjében található küszállományok között. A Keszthelyi-medence küsz állományai lassabban ugyan, de nagyobbra nőnek. A testalakban is jelentős eltéréseket találtunk, a 21 vizsgált testméretet tekintve 17 esetében találtunk szignifikáns eltéréseket. A tapasztalt különbségeket véleményünk szerint az élőhelyek eltérő környezeti adottságai okozzák. A Balatont hossztengelye mentén, a tó vízrajzi adottságaiból adódóan több különböző vízminőségű medencére osztják. A szervesanyag terhelés csökkenésével párhuzamosan ez a különbség már nem olyan nagy mértékű, mint akár 10-15 évvel ezelőtt, de főleg a nyári hónapokban, még mindig kimutatható (6. ábra). A Zala vizét befogadó délnyugati, Keszthelyi-medence felől Siófoki-medence felé haladva a Balaton vize átalakul. Az átlagos mélység növekszik, víz átlagos hőmérséklete körülbelül 1,5 °C-kal csökken (V.-Balogh szóbeli közlés). A víz tartózkodási ideje megnő, megváltozik a színe és tápanyagtartalma is. A vízminőség, (pl. oldott szén [DOC] tartalom, a trofitási szint) változásával (V.-Balogh et al. 2003, Tóth et al. 2004) az élővilág is jelentősen átalakul (Specziár & Bíró 2000, B. Muskó & Leitold 2003). 1. táblázat A standardizált morfometriai adatok varianciaanalízisének eredményei (a nem szignifikáns értékeket szürkével emeltük ki) ANOVA hely ivar változó F Sip. F SÍR. LC 32,64 0,00 0,09 0,76 LN 17,21 0,00 0,15 0,70 LM 1,11 0,29 0,10 0,75 OH 31,31 0,00 1,60 0,21 POO 11,29 0,00 0,03 0,86 HC 233,37 0,00 10,86 0,00 PD 20,54 0,00 5,55 0,02 PPL 51,10 0,00 6,11 0,01 PA 2,31 0,13 11,12 0,00 HMAX 16,41 0,00 2,25 0,13 HÚH 149,28 0,00 3,45 0,06 FAÚH 2,49 0,12 31,32 0,00 HUM 83,94 0,00 1,14 0,29 FAÚM 1,92 0,17 0,07 0,79 MÚH 59,87 0,00 0,08 0,78 HAÚH 26,40 0,00 5,99 0,01 LPC 13,32 0,00 5,79 0,02 FMAG 67,55 0,00 1,40 0,24 HMIN 165,39 0,00 7,37 0,01 PPD 71,78 0,00 2,76 0,10 PAD 29,35 0,00 1,78 0,18 X X V V X %„ V %„ 6. ábra. A klorofill-a koncentráció változásai a Balaton 4 medencéjében 2006-ban