Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

19 A szórásnégyzettel je llemzett turbulencia értékenek százalékos eloszlása k ate góra értékek 2. ábra: A turbulencia értékének százalékos eloszlása 2006. április és 2007. október között A Zooplankton fajok abundaneiájának kapcsolata a Balaton turbulenciájával Főkomponens analízissel vizsgáltuk, hogy egy adott vízoszlop Zooplankton társulásának fajai milyen mélységekben tartózkodnak eltérő turbulenciák esetén. Ezt az eljárást a felszíni (50-70 cm), a középső (70-200 cm), és az aljzathoz közeli vízrétegekben (200-400 cm) kapott eredményeken alkalmaztuk. Ezen elemzésünk során konvencionálisan kis (< 3,5 cm sec"

1) és nagy (> 3,5 cm sec" ') turbulencia értékeket különböztettünk meg. A 3. ábra a Zooplankton állomány kis turbulenciával való összefüggését mutatja be. Az első tengely a variancia 70 %-át magyarázza meg, a második tengely pedig 30 %-át. Az ábrán látható, hogy felső, a középső és az alsó vízréteg turbulenciája alapján három csoport különül el. A felszín közeli vízréteget a következő fajok részesítik előnyben: Kelicottia sp., Polyarthra sp., és a nauplius lárvák. Az alsóban a D. brachyurum, a M. leuckarti, a B. coregoni és a Cyclopoida copepodid stádiuma tartózkodik általában. A K. cochlearis, K. guadrata, a Daphnia sp., a C. vicinus, E. gracilis, és a Dreissena polymorpha veligera lárvája többnyire a vízoszlop középső rétegében fordulnak elő. affi (Alona affinis), Bos. c. (Bosmina coregoni), Bra. (Brachionus), cal. cop (Calanoida copepodit), cycl. cop. (cyclopoida copepodit), Cycl. v (Cyclops vicinus), Daph. (Daphnia sp.), Dia. bra. (Diaphanosoma brachyurum), Drei (Dreissena polymorpha veligera), Eud. gr (Eudiaptomus gracilis), Fill. (Fillinia sp.), Keli. (Kelicottia sp.), K. c. (Keratella cochlearis), K. q. (Keratella quadrata), Lep. K (Leptodora kindtii), Mac. hir (Macrothrix hirsuticornis), Meso. L (Mesocyclops leuckarti), naup. (nauplius), Poly. (Polyarthra), Pom. (Pompholyx), Rota (Rota sp.), helyszínek: fel-gy (felszín), köz-gy (középső vízréteg), alj-gy (aljzathoz közeli vízréteg) A Zooplankton fajok abundaneiájának a nagy turbulenciával való elemzésekor az első tengely a variancia 81 %-át, a második a 19 %-át magyarázza meg (4. ábra). Az ábrából megállapítható, hogy a fajok többsége nagy turbulencia esetén a középső vízoszlopot részesíti előnyben. Ez alól csak kevés taxon kivétel, ilyen például a Polyarthra sp., Brachionus sp. Bosmina coregoni és a Kelicottia sp., amelyek a felszíni vízrétegben, míg a Cyclops vicinus az aljzat közeli vízrétegben tartózkodik leginkább. Tehát, összességében az a tapasztalat adódott, hogy kis turbulencia esetén a különböző taxonok vertikálisan a sekély Balatonban is jól szétválnak, nagy turbulencia esetén azonban zömük a középső rétegben verődik össze. 3. ábra: A kis turbulencia és a Zooplankton fajok abudanciájának kapcsolata (jelmagyarázat: fajok: A. 4. ábra: A nagy turbulencia és a Zooplankton fajok abundaneiájának kapcsolata (jelmagyarázat: fajok: lásd a 3. ábránál, helyszínek: fel-e (felszín), köz-e (középső vízréteg), alj-e (aljzathoz közeli vízréteg) Összefoglalás A 2006-2007 években mintavételi pontjaikon 21 zooplankton faj fordult elő, ebből a 10 Cladocera faj reprezentálta összes egyedszám 7 %-át. A Copepoda-k ezzel szemben 3 fajjal és 55 %-ot, a Rotatoriak pedig 8 fajjal és 35 %-ot tettek ki. A felszíni és a meder közeli vízrétegek Zooplankton sűrűsége és faj összetétele a turbulencia erősségétől fiiggően eltérő. Az analízis szerint kis áramlási sebességnél (< 3,5 cm s"

1) a fajok jelentős megoszlást mutatnak a különböző vízrétegek között. Ebben az esetben napközben a Rotatoria-k és a Copepoda-k naupli-