Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

13 lációknál a 2005. évi adatokat használtuk (magas vízállás), vízállás), a 2002 és 2003. évekhez a 2003. évi adatokat (alaa 200l-es és 2004-es évekhez a 2004. évi adatokat (közepes csony vízállás). m3 1.40B06 nap" ISÖdon Kövön Betonon IVÖó cölöpön Horgászstég cölöpön s ä s s 1. ábra. A Balaton szilárd felületein (nád, parti kőszórás, beton, molócölöp, horgászstégcölöp) élő vándorkagyló biomasszája (héj nélküli száraz tömeg) m3 1.40EK36 nap

1 Nfcádon l^/ön Betonon IVÖó cölöpön hbrgászstég cölöpön 2. ábra. A Balaton különböző szilárd felületein (nád, parti kőszórás, beton, molócölöp, horgászstégcölöp) élő vándorkagyló szűrési kapacitása m s nap 2.00&06 A vándorkagyló tisztítási kapacitása 5 S á S á ? 8 5 í S ? í Í S 5 í 8 í fe 3. ábra. A Balaton szilárd felületein élő vándorkagyló szűrési kapacitása és a vízhőmérséklet Eredmények és következtetések A hosszú távú monitoring alapján a vándorkagyló biomasszája a vízszint változását követve min. 8, max. 88 tonna (héj nélküli száraz tömeg) közötti volt (1. ábra). A kagyló a Balaton köves parti zónájában min. 8191,6 és max. 432049,7; a nádasban min. 29400,9 és max. 1216868,5; a horgász-stégen és cölöpökön min. 230,8 és max. 9654; a móló cölöpéin min. 426 és max. 18924,4; a betonfelületeken min. 1473,7 és max. 47390,9 m

3 vizet tisztít meg az algáktól (2. ábra). A Balaton felületein élő vándorkagyló mennyiségét és tisztítási kapacitását a vízállás, illetve a szilárd felületek vízzel való borítottságának mértéke és a Balaton aktuális vízhőmérséklete jelentősen befolyásolja (/., 3. ábra). A legnagyobb megtelepedésre alkalmas felületet a Balatonban a nádasok és a parti kőszórás jelentik, ahol a kagyló átlagosan 0,4 millió m

3, illetve utóbbi esetén 1,2 millió m

3 vizet tisztít meg az algáktól (2. ábra). A Balatonban megtelepedett kagylóállomány tehát naponta akár 1,7 millió m

3 vizet is megtisztíthat az algától, ami a Balaton teljes víztömegének (2 milliárd m

3) megközelítőleg 0,1 %-át teszi ki. Az Erie-tó nyugati részén, ahol a vándorkagyló denzitása eléri a 300 ezer ind m"

2-t (Nalepa és mts., 1995) a juvenilis vándorkagyló naponta akár a víztest 39-96% is képes átszűrni (Bunt és mts., 1993), a kolonizált vándorkagyló populáció pedig a teljes szeszton több, mint 40 %-át szűri ki a víztestből. Mások szerint a kagyló-populáció az alga bio-