Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

5. szám - Scheuer Gyula: Eger, a Bárány uszodai hévforrások vízföldtani vizsgálata

38 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 5. SZ. dalom az ilyen egyik percről a másikra bekövetkezett forrás-keletkezéseket hidrotermás kitörésekként (hydrothermal explosion) tartja számon. (Scheuer Gy. 2003). Az így létrejött kb. 15-17 m mélységű és kb. 20 m átmérőjű forrástölcsér az Eger patak hordalékanyagával gyorsan feltöltődött. Valószínűsíthető, hogy a forrástölcsér keletkezése összefüggésbe hozható még egy erőteljes földrengéssel, amely a forráscsoport feláramlási pályáját jelentős erővel érte. A fent leírtakból az is következik, hogy a mai forrásterület forrás csoportjain belül, a Bárány uszodai források keletkeztek legelőszőr, továbbá hogy e források mélyebb szintű felszínre lépése a termálkarszt rendszeren belül, kiváltott egy karszt hidrodinamikai azaz megcsapolási átrendeződést is, amely azzal járt, hogy a magasabb szinten fakadó mészképző paleohévforrások elapadtak. Vagyis a rendszer megcsapolása és a felszín alatti vízközforgalom új feláramlási pályák bekapcsolódásával átrendeződött. Az így keletkezett új források hozama kezdetben lényegesen meghaladta a maiakat, mert a forrás területen belül, mint a rendszer első és egyetlen megcsapolója, ide áramlott a felszín alatti vízközforgalomban résztvevő vízmennyiség jelentős része, majd később a forrásterületen belüli újabb forráscsoportok keletkezésével kialakultak a mai forráshozamok a karsztos kőzetek vízvezető képességének és további feláramlási pályák bekapcsolódásának függvényében. A fent vázolt vízföldtani események idézték elő mai Bárány uszodai források keletkezésének és fejlődésének kezdeti szakaszát. A források fejlődése a holocén folyamán még tovább folytatódott. A források fejlődésének egyik jelentős periódusa az volt, amikor a vizsgált források az Eger patak medrében törtek fel subfluviális forrásokként miközben a patak növekvő vastagságban a kavicsos hordalékanyagot halmozott fel felettük. A feltáró fúrások szerint az Eger patak kavicsos üledék-összlete nem egységes kifej lődésü. Az összlet alsó részén 1-2 m vastagságú görgeteges réteg (10-15 cm átmérőjű) halmozódott fel. Ez a görgeteges rétegszakasz azt jelzi, hogy az Eger patak hordalékszállító energiája a maihoz viszonyítva lényegesen nagyobb volt, vagyis képes volt 10-15 cm-es görgetegeket is mozgatni. Ez a tény arra utal, hogy a patak völgyének éghajlati adottságai eltértek a maitól azaz sokkal szélsőségesebb lehetett csapadék eloszlás szempontjából. Továbbá, hogy a terület emelkedésben volt, és a völgy keleti lejtőiről a torrens vízfolyások ezt a görgeteges anyagot hordták le az Eger patak völgyébe, amelyet azután a vízfolyás szétterített. A rendelkezésre álló rétegsorok alapján megállapítható, hogy az Eger patak hordalék-szállító energiája fokozatosan csökkent, mert a rétegsor felső részén már kavics szórványos homok, majd homokos iszaprétegek halmozódtak fel a völgy ezen a szakaszán. Ezért valószínűsíthető, hogy a főmeder is áthelyeződött és a patak mellékágaiban rakódtak le a finomabb üledékek. Ebből eredően megteremtődtek a forrás feltörések felett a hévforrás-tavi környezet kialakulásának feltételei. A Bárány uszodai források keletkezése és fejlődésük az alábbi négy fő fejlődési fázisra tagolható. 1.) A terület emelkedése és Eger patak ezzel lépést tartó völgymélyítő-eróziós tevékenysége. 2.) Forrástölcsér keletkezése a karsztos kőzetek feletti vízzáró képződmények víznyomással történő heves, egy lépésben bekövetkezett eltávolításával, és ezzel egyidejűleg a rendszerből meginduló vízkiáramlással azaz új hévforrások keletkezésével. 3.) Subfluviatilis forráskilépések az Eger patakban. 4.) Hévforrástó kialakulása sublakusztris forrásokkal. Az utolsó fejlődési fázisba a hévforrástavi állapotba avatkozott be a városépítés források életébe, amikor 1855ben (Sugár I. 1983) a vízkilépések körül medencét létesítettek, környezetét feltöltötték, és a tavat megszüntették. További jelentős beavatkozást jelentett ezentúl a források környezetében, az Eger patak keleti ágának feltöltéssel történő megszüntetése, valamint a forrásterület megemelése kb. 2 m vastag feltöltéssel. Ezek a lépések mind befolyásolták, és alakították a mai hidrogeológiai sajátosságokat. A források természetes adottságaikhoz képest lényeges változást eredményezett még a korábbi forrás kifolyási szint mesterséges megemelkedése, azaz a medence feltöltésével és leürítésével kialakítva a forrás körüli térben kb. 2 m-es rendszeres vízszint ingadozás létrehozása. 3.4. A Bárány uszodai források működési sajátosságai a jelenlegi üzemeltetés mellett A vizsgált hévforrások az Eger patak baloldalán a völgy keleti és annak kb. középső részén fakadnak. A völgy és az Eger patak rendezett medre a térség erózióbázisa mert befogadója a mind felszíni mind pedig a felszín alatti vizeknek. Ezért a völgy és a patak alapvető és meghatározó szerepet játszik a felszíni vizek levezetésében, és a felszín alatti vizek (talajvíz-gyógyvíz) befogadásában és a dinamikus készleteik megcsapolásában. Ebből eredően a Petőfi téren és környezetében egyedi adottságként, két önálló víztartó rendszer alakult ki, egymástól teljesen független vízföldtani törvényszerűségekkel és sajátosságokkal. Az Eger patak völgykitöltő, főleg szemcsés kb. 6-10 m-es vastagságú üledék-sorozatában, amely a völgy mentén végig megtalálható, egy felszín-közeli talaj vízrendszer kapcsoló...dik meghatározott vízföldtani adottságokkal és törvényszerűségekkel. Ezen túlmenően a Petőfi téren egyedi - helyi különleges, egyedi adottságként e talajvíz rendszeren belül lépnek ki területileg meghatározható kisebb térségre kiterjedően a felszínre egy másik hidrodinamikai rendszerhez tartozó hévizek. Ezek a bükkaljai hévíz rendszernek, a dinamikus állandóan megújuló víz és hő készletének egyik jelentős megcsapolójaként jelennek meg a felszínen. Ezért a Petőfi téren e két egymástól független felszín alatti rendszernek közvetlen érintkezése alakult ki, jellemző működési sajátosságokkal és törvényszerűségekkel. Ezért kölcsönösen hatnak egymásra és a források szűk, környezetében egyedi, dinamikusan változó de nagyon érzékeny, egyensúlyi helyzet alakult ki, amelyhez még harmadik szereplőként az Eger patak is belejátszik vízszint változásaival.