Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

5. szám - Scheuer Gyula: Eger, a Bárány uszodai hévforrások vízföldtani vizsgálata

38 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 5. SZ. dalom az ilyen egyik percről a másikra bekövetkezett forrás-keletkezéseket hidrotermás kitörésekként (hydro­thermal explosion) tartja számon. (Scheuer Gy. 2003). Az így létrejött kb. 15-17 m mélységű és kb. 20 m átmé­rőjű forrástölcsér az Eger patak hordalékanyagával gyor­san feltöltődött. Valószínűsíthető, hogy a forrástölcsér keletkezése összefüggésbe hozható még egy erőteljes földrengéssel, amely a forráscsoport feláramlási pá­lyáját jelentős erővel érte. A fent leírtakból az is következik, hogy a mai for­rásterület forrás csoportjain belül, a Bárány uszodai források keletkeztek legelőszőr, továbbá hogy e for­rások mélyebb szintű felszínre lépése a termálkarszt rendszeren belül, kiváltott egy karszt hidrodinamikai azaz megcsapolási átrendeződést is, amely azzal járt, hogy a magasabb szinten fakadó mészképző paleo­hévforrások elapadtak. Vagyis a rendszer megcsapo­lása és a felszín alatti vízközforgalom új feláramlási pályák bekapcsolódásával átrendeződött. Az így ke­letkezett új források hozama kezdetben lényegesen meg­haladta a maiakat, mert a forrás területen belül, mint a rendszer első és egyetlen megcsapolója, ide áramlott a felszín alatti vízközforgalomban résztvevő vízmennyiség jelentős része, majd később a forrásterületen belüli újabb forráscsoportok keletkezésével kialakultak a mai forrás­hozamok a karsztos kőzetek vízvezető képességének és további feláramlási pályák bekapcsolódásának függvé­nyében. A fent vázolt vízföldtani események idézték elő mai Bárány uszodai források keletkezésének és fejlődésének kezdeti szakaszát. A források fejlődése a holocén folya­mán még tovább folytatódott. A források fejlődésének e­gyik jelentős periódusa az volt, amikor a vizsgált forrá­sok az Eger patak medrében törtek fel subfluviális forrásokként miközben a patak növekvő vastagságban a kavicsos hordalékanyagot halmozott fel felettük. A feltáró fúrások szerint az Eger patak kavicsos üle­dék-összlete nem egységes kifej lődésü. Az összlet alsó részén 1-2 m vastagságú görgeteges réteg (10-15 cm átmérőjű) halmozódott fel. Ez a görgeteges rétegsza­kasz azt jelzi, hogy az Eger patak hordalékszállító ener­giája a maihoz viszonyítva lényegesen nagyobb volt, vagyis képes volt 10-15 cm-es görgetegeket is mozgat­ni. Ez a tény arra utal, hogy a patak völgyének éghajlati adottságai eltértek a maitól azaz sokkal szélsőségesebb lehetett csapadék eloszlás szempontjából. Továbbá, hogy a terület emelkedésben volt, és a völgy keleti lejtőiről a torrens vízfolyások ezt a görgeteges anyagot hordták le az Eger patak völgyébe, amelyet azután a vízfolyás szét­terített. A rendelkezésre álló rétegsorok alapján megállapítha­tó, hogy az Eger patak hordalék-szállító energiája fo­kozatosan csökkent, mert a rétegsor felső részén már kavics szórványos homok, majd homokos iszaprétegek halmozódtak fel a völgy ezen a szakaszán. Ezért valószí­nűsíthető, hogy a főmeder is áthelyeződött és a patak mellékágaiban rakódtak le a finomabb üledékek. Ebből eredően megteremtődtek a forrás feltörések felett a hévforrás-tavi környezet kialakulásának feltételei. A Bárány uszodai források keletkezése és fejlődésük az a­lábbi négy fő fejlődési fázisra tagolható. 1.) A terület emelkedése és Eger patak ezzel lépést tartó völgymélyítő-eróziós tevékenysége. 2.) Forrástölcsér keletkezése a karsztos kőzetek fe­letti vízzáró képződmények víznyomással történő heves, egy lépésben bekövetkezett eltávolításával, és ezzel e­gyidejűleg a rendszerből meginduló vízkiáramlással az­az új hévforrások keletkezésével. 3.) Subfluviatilis forráskilépések az Eger patakban. 4.) Hévforrástó kialakulása sublakusztris források­kal. Az utolsó fejlődési fázisba a hévforrástavi állapotba a­vatkozott be a városépítés források életébe, amikor 1855­ben (Sugár I. 1983) a vízkilépések körül medencét léte­sítettek, környezetét feltöltötték, és a tavat megszün­tették. További jelentős beavatkozást jelentett ezentúl a források környezetében, az Eger patak keleti ágának feltöltéssel történő megszüntetése, valamint a forráste­rület megemelése kb. 2 m vastag feltöltéssel. Ezek a lépések mind befolyásolták, és alakították a mai hidro­geológiai sajátosságokat. A források természetes adottsá­gaikhoz képest lényeges változást eredményezett még a korábbi forrás kifolyási szint mesterséges megemelke­dése, azaz a medence feltöltésével és leürítésével kiala­kítva a forrás körüli térben kb. 2 m-es rendszeres víz­szint ingadozás létrehozása. 3.4. A Bárány uszodai források működési sajátossá­gai a jelenlegi üzemeltetés mellett A vizsgált hévforrások az Eger patak baloldalán a völgy keleti és annak kb. középső részén fakadnak. A völgy és az Eger patak rendezett medre a térség eró­zióbázisa mert befogadója a mind felszíni mind pedig a felszín alatti vizeknek. Ezért a völgy és a patak alap­vető és meghatározó szerepet játszik a felszíni vizek le­vezetésében, és a felszín alatti vizek (talajvíz-gyógyvíz) befogadásában és a dinamikus készleteik megcsapolá­sában. Ebből eredően a Petőfi téren és környezetében egyedi adottságként, két önálló víztartó rendszer ala­kult ki, egymástól teljesen független vízföldtani tör­vényszerűségekkel és sajátosságokkal. Az Eger patak völgykitöltő, főleg szemcsés kb. 6-10 m-es vastagságú ü­ledék-sorozatában, amely a völgy mentén végig megta­lálható, egy felszín-közeli talaj vízrendszer kapcsoló...­dik meghatározott vízföldtani adottságokkal és tör­vényszerűségekkel. Ezen túlmenően a Petőfi téren egyedi - helyi külön­leges, egyedi adottságként e talajvíz rendszeren belül lépnek ki területileg meghatározható kisebb térségre kiterjedően a felszínre egy másik hidrodinamikai rendszerhez tartozó hévizek. Ezek a bükkaljai hévíz rendszernek, a dinamikus állandóan megújuló víz és hő készletének egyik jelentős megcsapolójaként jelen­nek meg a felszínen. Ezért a Petőfi téren e két egy­mástól független felszín alatti rendszernek közvetlen érintkezése alakult ki, jellemző működési sajátosságok­kal és törvényszerűségekkel. Ezért kölcsönösen hatnak egymásra és a források szűk, környezetében egyedi, di­namikusan változó de nagyon érzékeny, egyensúlyi hely­zet alakult ki, amelyhez még harmadik szereplőként az Eger patak is belejátszik vízszint változásaival.

Next

/
Thumbnails
Contents