Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés - Hajnal Géza:Városi hidrogeológia

28 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 1. SZ. Az árvíz elvezetésének gyorsítása Szerbia nélkül megoldhatatlan, hiszen a hullámtér karbantartásnak alulról kell megindulnia, nem úgy, mint a Tisza szabályozásának. Szerbiában még 160 km Tisza-szakasz van, amelynek árvízi gondjai jórészt azonosak a mieinkkel. Egy szélsőségesen magas tiszai árhullám esetén a dunai befogadó vízszintjének kedvezőbbé tétele csak velük együttműködve képzelhető el. Az Alsó-Tisza töltéseihez alig vannak árvízkor is járható feljáró utak, melyek a beavatkozás műszaki teendőit megvalósíthatóvá, olcsóbbá tennék. Az út nem csupán vízügyi érdek. Hihetetlen, de eső esetén leáll a védelmi művek készítése. A Tisza mederrézsűinek suvadásában egyaránt szerepet játszik a meder-él közelében lévő termetes fák beszakadása, a hullámtéren kint rekedt víz mederrézsü-áztató hatása, meder- és talaj- adottságok, a vízlépcsők természetellenes vízeresztési és vízvisszatartási gyakorlata, folyamszabályozási munkák évtizedek óta történő szüneteltetése, stb. Az övzátonyok kiváló anyagnyerő helyéül szolgálhatnának a töltéstest növelésének, a mentett oldali erősítésnek. Az előadás nem terjedt ki térségünk árvízi biztonságát javítani szándékolt, a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése által tartalmazott műszaki beavatkozás ismertetésére. Tudomásom szerint egy komoly létesítmény, a dóci tározó megépítése van tervezve. Van két jelentős folyónk is, a Körös és Maros, melyek árvízi szereplőként nem elhanyagolhatók. működésükkel az eddigi formulákat teljes egészében képesek felborítani. Ide számít a Duna gyakori visszaduzzasztásának jelentős hatása, mint 2006-ban is. Hiányolom, hogy az Alsó-Tisza árvízi kérdéseinek elemzésére, megoldások kidolgozására nincs kutatás. Talán ezért szegény műszaki tennivalóiban térségünkre vonatkozóan a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése. A nemzeti parkosok előadását meghallgatva elismeréssel tudok nyilatkozni a Tisza árterének eredeti állapot szerinti helyreállítása érdekében végzett munkájukról. Igen meglepő számomra az a szemléletváltás, mely közös célban fogalmazza meg a helyi emberek, mint hasznosítók, és a vízügyi szakma érdekeit is. Feldolgoztam a Csongrád-Dongér tiszai gátszakasz kiépítésének történetét. Minden tudományos kutatás nélkül előre jósolható volt, hogy az árvizi biztonság megteremtése a katasztrófák története. Most itt van egy nagy lehetőség, mely a szakmai szempontokat figyelembe véve elébe kíván menni a katasztrófának - mértéktartóan ugyan - de az árvízi biztonság növelését kínálja az Alsó-Tisza vidékén is. Remélem, készül majd egy átfogó tanulmány, mely kellő alapossággal taglalja az Alsó-Tisza árvízi biztonsága növelésének megoldását, s annak megállapításai szerepelni fognak a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése megvalósításában is. (A készirat beérkezett: 2007. október l-jén) HAJDÚ DEZSŐ oki. mérnök. Az Alsó-Tisza vidéki (Környezetvédelmi és) Vízügyi Igazgatóság Csongrádi Szakaszmérnöksége vezetője (1964 -2003). 1970. és 2006. évi tiszai árvíz-védekezési tevékenységéért kitüntették. 2003. óta nyugállományban van. The Complex Tisza Basin Reclamation (the Vásárhelyi) Scheme and the lower Tisza reach Hajdú, D. Abstract: Rather than high flood levels, it is the duration of the flood, the resulting saturation and therefore lower resistance of the levees which are of concern along the lower Tisza reach. Emergency storage farther upstream does not contribute to raising flood safety on the lower river reach, where high inflows from the Körös and Maros tributaries and backwater caused by the recipient Danube give rise to impacts too strong to neglect and invalidate conventional approaches. A complex study is advocated in which the issues of flood safety on the lower Tisza reach are explored in depth and effective measures are identified. Keywords: flood control. Complex Tisza Basin Reclamation (the Vásárhelyi) Scheme. Könyvismerteté

s Hajnal Géza: Városi hidrogeológia Akadémiai Kiadó. Budapest, 2007. (24x17 cm form., 138 nyomtatott, 8 színes oldal ,40 színes képpel, ábrákkal, képekkel, táblázatokkal, 84 felsorolt irodalom). Lektor: dr. Kleb Béla, előszó: dr, Józsa János). A Szerző a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszéke kutatójaként a budai Várhegy hidrogeológiai vizsgálatával foglalkozott, amelynek eredményeit az Akadémiai Kiadó gondozásában jelentetett meg 2003-ban. Az ott kidolgozott vízmérleg-számítási módszert más hazai területekre is ki kívánta teijeszteni. „A földtani üregekkel tagolt történelmi városok urbanizációs hatásokat figyelembe vevő vízmérlegszámítása" c. kutató-munkába folyamatosan kapcsolódtak be lelkes építőmérnök-hallgatók, akikkel közösen végezte a Szerző az adott területek hidrogeológiai térképezését, a helyszíni bejárásokat, vízméréseket és számításokat. Nyolc magyar település, ill. városrész - a budai Várhegy, a Rózsadomb, Budafok, Kőbánya, továbbá Eger, Pécs, Szentendre és Veszprém - egyes területeinek vízmérlegét készítették el. A vizsgált városrészeken az épített környezetet, műemlékeket, természeti értékeket is veszélyeztetik a mesterséges és természetes eredetű vizek. A szükséges beavatkozásoknak, területrendezéseknek, kárelhárításoknak tervezéséhez fontos előkészítője lehet a könyvben közreadott kutatómunka. A könyv 11 fejezetből áll. Ezek a következők: I. Bevezetés. II. A budai Várhegy (Hajnal G.) III. A Rózsadomb (Bódi A. - Hajnal G.) IV. Budafok (Bódi A.) V. Kőbánya (Hajnal G. - Jobbágy R.) VI. Eger, Hajdó-hegy (Hajnal G. - Szász P.) VII. Pécs, Tettye-völgy (HajnalG.-Jáger A.- Kraft J.) VIII. Szentendre, Szamár-hegy (Barsi I. - Hajnal G.) IX. Veszprém, Vár (Hajnal G. - Tokodi I. - Vida T.) X. Az eredmények összehasonlítása és értékelése. XI. Irodalomjegyzék. A könyv elolvasásával - mint ahogy az előszó írja - az olvasó joggal érezheti, hogy a természettudományos ismeretek mellett humán műveltsége is jelentékenyen bővült, ami persze nem okoz meglepetést azoknak, akik a szerzőnek a műszakival párhuzamosan kibontakozó szépirodalmi munkásságát is ismerik. Kiemelendő, hogy a könyv műegyetemi műhelymunka keretében jött létre, előkészítésében egyetemi hallgatók és doktoranduszok vállaltak jelentős szerepet. Mindez a korábbi professzorok és hallgatók számára is emlékezetes lehet, utalva itt Papp Ferenc professzor, az MHT egykori elnöke szemlélet-formáló terepbejárásaira és a körülötte akkor kialakult iskolára. V. I.