Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

5. szám - Gálai Antal: A web-kamerás folyami jégmegfigyelés alapjai

12 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 5. SZ. A súlypontot a , = S X/A y w = Sy/A h a -x 2 wx A I x = I, EydA I X a = Y,x 2dA /,,„ - zy 1 (1A C xy o = J2xydA A A A A (1) szolgáltatja, míg érvényes a jól ismert Steiner tétel, mely a­lapján az inerciák a súlypontba tolt x,y tengelyekre kiszá­míthatók Vo vl x A a xy a Xoyo y. x A ahonnan a statikából/mechani kábó l vagy matematikából jól ismert alábbi összefüggések szerint kapjuk: (2) h, 2 = + C 2 ' xy tan a = IJ„ (3) az alakból származó immár koordinátarendszer-független jellemzőket, az I, /, főtengelyekre vonatkozó inerciát és a ­tengelyek irányszögét. Abban az időben számítási/gépidő megtakarítás céljából a területi integrált helyettesítő négyzetes lépésszámú (0(n 2)) összegzést a határvonal menti integrállal helyettesítettük, ezzel a müvelet igényt lineárissá (O(n)) csökkentettük. A körvonalat meghatározása közben bejárva rögtön a határvo­nal mentén is integrálhatunk, s ekkor a számítás lépésigénye - a felület négyzetes és a kerület lineáris volta miatt - nagy­ságrenddel kevesebb lehet. A pontsorozattal megadott poli­gonok alakfelismerésének, elmozdulás- és elfordulás-érzé­kelésének ez a minta-illesztéses egyszerű algoritmikus mag­ja a www.water.hu/ice/demo/ címen található bemutató mintaprogrammal demonstrálható. [Ez az alak-felismeréses „mintaillesztő" algoritmus fordított kirakósként is használ­ható, ugyanis megtalálja egy poligonokra szeletelt eredeti kép nagyobb területen szétszórt részeit, (ez nyilván egysze­rűbb, mint az ismeretlen eredeti szétdarabolt és szétszórt e­lemeit összeilleszteni! :o)] Most évtizedekkel később is fiatal diákoknak a térképé­szettől a gépi- s beszélt nyelvi elemzésig terjedő ismertetők során mutatom be első „robot látási" (computer vision) kép­feldolgozási kísérletem, hogy ezzel vezessem be őket abba, hogy mit kell napjainkban tennünk. Ezen ötletek és elvek jelen ismertetésének részbeni oka a www keresők szolgál­tatta irdatlan mennyiségű és hirdetésekkel gabalyított infor­máció-özön átláthatatlansága. 'Letűnt' korok - szimuláció­val ma is használt - analóg számítógépes elveinek hálózati webkamerákkal való együttes ismertetése, a perspektív geo­metriába, a GPS használata és GIS említése mellett néhány csipetnyi geodéziába és a hibaszámításba való jó bevezetőül szolgál. A látással összefüggő tárgykörök közül a webka­merákkal kapcsolatos ideális figyelem-felkeltőnek bizonyult lUum in tabula per radios Solu, quam tn ccclo contin­git: hoc e ft,fi m carlo fupcriűr pan debtguiü patiarur ,m uJuj apparebit inferior defiíere.vt ratio cxigttoptica. ^ (ÍA témákat választottam. E demonstrációban elsőként a bajai dunai webkamera kalibrációját végeztük. A felvételeken megfigyelt terület a híd alvízi vizfelülete, vagyis egy síkba eső pontok összessége. Az vizsgálandó terület és adatokon való megszorítás valamilyen módon kell, hogy egyszerűbbé tegye mind a kalibrálás, mind a későbbi felvételek feldolgo­zását. Az átellenes folyópartok adott és/vagy mért pontjai­nak térbeli koordinátái ismertek, szükség esetén a köztük lé­vő vízfelület belső pontjainak xy kordinátái is megadhatók. A képfeldolgozásnál egy függvényt kell előállítanunk, mely a felvétel képi (u,v) pixelkordinátáiból a vizfelületen lévő pont (x,y) koordinátáját adja vissza, vagyis a példánkban meghatározandó függvény a perspektivikus és lencse torzí­tás inverzét számítja. Vízállásváltozáskor a képi (u,v) koordinátákból a kalib­rációs vízszinthez tartozó számított (X,Y) pont eltakaija a pillanatnyi Zreal vízálláshoz meghatározandó valós vízfel­színi (X rea t, Y rea l) kordinátákat. Ehhez több lehetőség nyitott, pl. a kamera ismert (X„, Y„,Zj belső pontjából a kalibrációs síkon lévő számított (X,Y) ponton áthúzott egyenessel dö­fetjük az új vízszinthez tartozó síkot. Másik lehetőség, hogy a transzformáció adatait módosítjuk a vizszintváltozást fi­gyelembe vevő módon. Kalibráció ismertető Tanulságos volta miatt tekintsük meg közelebbről a (web)kamera kalibrációt! Műszakiak közt már a fényképé­szet egész korai szakaszában kialakult a fotogrammetria a­lapjainak - a többi műszaki tudományhoz képest - precíz leírása. Alapjául szolgált ennek a földmérésben használt pontos optikai műszerek alapos ismerete, melyekhez hason­lóan működik a camera obseurát követő összes lencsével működő fényképezőgép és persze a fölös méréseket elkerü­lendő, de a pontatlan méréssorozatból mégis pontos adatot elővarázsló, s Gauss által éppen a földmérés kedvéért kifej­lesztett hibaszámítás és annak újabb formái is. Output Model SlciKtfruäf Anno. tf 44. Louanucdipfim Solls cWouiuimuj, inuenimuiq, deficcrc paulö plus jj der. Brunelleschi XV-ik század A kalibráció során meghatározandó kamera-jellemzők részben a kamera belső paraméterei, másrészt a kamera he­lyétől függő, tehát elforgatással és eltolással meghatározha­tó külső paraméterek. A belső paraméterek egyrészt klasszi­kus optikai lencsejellemzők, mint fókusztávolság, pixelmé­retek, másrészt a költségtakarékos gyártás tökéletlenségből adódó párna/hordó torzítás és pl. ragasztási eltolódásból és ferdeségből származó tangenciális torzítás a kameratengely Synthetic Camera Kameramodell és kép excentricitásában jelentkezik, és figyelmen kívül ha­gyása az olcsó kamerák közt jelentős hibaforrás, mivel a ka­merák és a lencsék optikai tengelye jelentősen eltérhet egy­mástól. A közelmúlt egyik koreai találmányát - a nagy látó­szögű torzításmentes katadioptrikus (tükör + lencse) kame­rát - nem tekintve, a széles látószög esetén a hordótorzítás jelentkezik, míg teleobjektív használata a téglalapátlós pár­natorzítást eredményez.

Next

/
Thumbnails
Contents