Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

5. szám - Pálfai Imre: A 2006. évi belvíz kialakulásának okai és sajátosságai

2 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 5. SZ. A bemutatott országos helyzetképen túl ejtsünk néhány szót a 2006. évi belvíz területi eloszlásáról is. A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok adatait szemügyre véve (I. táblázat) azt látjuk, hogy a téli-tavaszi belvíz a szolnokiaknál, míg a nyári belvíz a debrecenieknél volt a legnagyobb. Az elöntések belvíz-rendszerenkénti területi aránya és a fajlagos lefolyás ugyancsak belvíz-rendszerenkénti feldolgozása - pl. március hónapban - jól mutatja az Alföld, s különösen a Tisza mente és a Tiszántúl erőteljes belvizes jellegét (3. ábra), de egyben a rendszerek közötti jelentős eltéréseket is. A belvízi elöntéseket néhány alföldi képpel szemléltetem (1-4. kép). A belvízrendszerek közötti vízforgalom (mm) 3. ábra. A belvízelöntési arány és a lefolyás (levezetés) belvízrendszerenként 2006 márciusában Elöntés, 1000ha Az évi lefolyásra vonatkozóan hosszú adatsorunk sajnos nincs. A rendelkezésünkre álló adatokból az 1960-as, 70-es évek lefolyása emelkedik ki - a 2006. évinél valamivel nagyobb értékkel. Az 1966., 1967. és 1970. évi adatok 80-90 mm-es síkvidéki lefolyást mutatnak, ami talán az elöntések nagyobb tartósságából ered, de más oka is lehet (pl. az eltérő földhasználat és agrotechnika, a hidrológiai viszonyok különbsége stb.). Ezekben az években az éves lefolyási tényező is árnyalattal magasabb, 0,12-0,13 volt. A csúcslefolyás viszont - a kisebb levezetési kapacitás miatt - föltehetően valamivel kisebb volt, mint 2006-ban. 2. A 2006. évi belvíz okai Rátérve a 2006. évi belvíz okaira, első helyen nyilván a csapadékviszonyokat kell vizsgálnunk, de nemcsak a 2006. évit, hanem néhány megelőző évet is (5. ábra). A hidrológiai év csapadékösszege síkvidéki területeinken 2006-ban 662 mm volt, ami 109 mm-rel haladta meg a sokévi átlagot. Még nagyobb, kb. 170 mm volt az eltérés 2005-ben, de jóval az átlag feletti csapadék hullott 2004ben is. Ez arra volt jó, hogy a megelőző aszályos évek vízhiányát nagyjából kiegyenlítse. így a 2005. évi rengeteg csapadék - a talaj nedvesség-készletének feltöltésével, a talajvízszint megemelésével - hatékonyan elő tudta készíteni a 2006. évi belvizet. Ez az előkészítés különösen az Alföld középső térségében és az ország délkeleti sarkában „sikerült" jól, ahol a sokévi átlagtól való eltérés a 200-250 mm-t (!) is elérte, sőt helyenként meg is haladta (6. ábra). 5. ábra. A hidrológiai év csapadékösszegének eltérése a sokévi átlagtól Magyarország síkvidéki iriiletén 20012007 között I ' 4. ábra. Az évi összes belvízi elöntés Magyarországon 1951-2007 között Ha a 2006. évi belvizet a korábbi belvizekkel akaijuk összehasonlítani, kézenfekvő a belvízzel elöntött összes területet alapul venni, amelynek hosszú adatsora van (4. ábra). Az 1951-2007 közötti adatok tanúsága szerint 270 ezer hektárnál nagyobb elöntés csak 1966-ban, 1999-ben és 2000ben volt, míg 1967-ben, 1970-ben és 2006-ban nagyjából egyforma, 270 ezer hektáros elöntés alakult ki. Ha a belvíz tartósságát is figyelembe vesszük, akkor ezen utóbbi évek rangsora: 1970, 2006, 1967. Az elvégzett eloszlásvizsgálat szerint 270 ezer hektáros elöntés átlagosan 10 évenként fordul elő. Hangsúlyoznunk kell az átlagos szót, mert - mint látjuk, -az elmúlt 10 évben ilyen, vagy nagyobb belvíz háromszor is előfordult, míg az 1971-1998 közötti közel 30 évben egyszer sem. A 2006. évi belvíz tehát nem volt olyan rendkívüli, mint a dunai és a tiszai árvíz, de igen jelentékenynek minősíthetjük. Forrás: VTTUKI 6. ábra. A 2005. évi csapadékösszeg sokévi átlagtól való eltérésének területi eloszlása A talajvízszint pl. a délkelet-magyarországi kutakban 2004 októbere és 2005 októbere között mintegy 1,5 métert (!) emelkedett, majd 2006 tavaszán további kb. 1 métert. (7. ábra) A lokálisan mélyebb fekvésű, teknőszerü helyeken a talajvíz a felszínre tört, megjelent a földárBelvlzelöntés a belvízrendszer %-ában