Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
4. szám - Faludi Gábor–Nebojszki László: A Mohácsi-sziget kialakulása és vizeinek történelmi változásai
FALUDI G. - NEB0JSZK.1 L.: A Mohácsi-sziget kialakulása 57 Jegyzetek 1 A törökök elriasztásának szimbóluma a farsang időszakában hagyománnyá vált busójárás Mohácson. 2 1697. július 5-én I. Lipót kinevezte Savoyai Jenő herceget a nagytekintélyű, sikeres katonai vezetőt a magyarországi hadak főparancsnokává. Savoyai csapatai 1697. szeptember 11-én a Szeged ellen felvonulóban lévő II. Muhamed szultán vezette török haderőt a Tiszán való átkeléskor Zentá-nál megtámadták és megsemmisítő csapást mértek rá. Ez a vereség kényszerítette ki a karlócai békét - 1699. január 26. 1 Luigi Ferdinando Marsigli (1658-1730) olasz gróf, osztrák tábornok vezetésével 850 km hosszú határvonalat jelöltek ki. Negyedszázadon át élt a Kárpát-medencében, tanulmányozta annak természeti viszonyait. Több tudományág Európa hírű elindítója, müvelője. 4 Kiss Lajos Etimológiai szótára (Kiss, 1988) és a Pesti János (Pesti, 1982) szerkesztette Baranya megye földrajzi nevei könyvek alapján a Margita személynév a Margit régebbi változata, de a sziget ebből származó névadásának indítéka nincs tisztázva. A névadás lehetséges oka, hogy Pesty Frigyes leírása szerint a Margit-szigeti apácáknak voltak birtokai Baranya vármegyében (esetleg a Mohácsi-szigeten is) és róluk nevezték el a szigetet (a terület a nyugati Duna-ág jobb parti, baranyai településeinek határához tartozott). Egy másik forrásunk, (Némedi Csaba, Esztergom) szerint a Margittasziget a Mohácsi-sziget egyik elnevezése, amely önállóan csak rövid ideig, 1880-tól 1920-ig szerepel az általános térképeken. A név eredetét - előttünk eddig - homály fedi. 5 A növekvő létszámú telepes - német, délszláv - lakosság panaszait enyhítendő Kiss József mérnök vízelvezető árkokat ásatott. Az árkok a jó minőségű bácskai földekről a belvizek elvezetését, a mocsarak lecsapolását, kiszárítását a XVIII. század utolsó harmadában több helyen reményt keltően segítették (Zombor, Szivác). Majd a várhatóan gyorsan növekvő szállítási igények figyelembevételével a mérnök Gábor öccsével tervezte-szervezte a Dunát a Tiszával összekötő lecsapolást és az olcsó szállítást lehetővé tevő csatorna építését. Ebben ősmedreket is felhasználtak. I. Ferenc császár-király 1792. augusztus 2-i keltezésű, 895. számú okmányában elvileg jóváhagyta a csatorna építését. h Bácskában gyakran találkozhatunk a bara kifejezéssel. Osztrogonácz Ferenc 1894-ben megjelent Földrajzi előismeretek és Bács-Bodrogh megye rövid leírása című könyvének 13. oldala szerinti definíciója: ,,Az időszakonkint vízzel megtelő mocsaras szélű patakokat a mi vidékünkön baráknak nevezik. " Az elnevezés napjainkban inkább mocsaras tóra, mocsárra vagy vízállásos területre vonatkozik. Utánpótlás hiányában a barák vize nagyrészt elpárolog és elszivárog: nyár végére csak az elmocsarasodott, náddal benőtt medrek és néhány tócsa emlékeztetnek a tavaszi vízbőségre. Egyes években a tavasz végi, nyár eleji esőzések idején a barák ismét megtelnek, és elöntéseikkel károkat okozhatnak, ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy egykor a térség vízháztartásában igen fontos szerepet töltöttek be. 7 Türr István (Baja, 1825. augusztus 11. - Budapest, 1908. május 3.) a Ferenc-csatorna teljes felújítására és bővítésére - Kissztapár-Ujvidéki öntöző-hajózó csatorna, Baja-Bezdáni tápcsatorna - az 1870. évi XXXIV. törvénycikkben rögzítettek szerint kötött szerződést. Türr a csatorna teljes felújítására és bővítésére kiváló mérnökök által készített tervek alapján vállalkozott. Elkészítésükben és felülvizsgálatukban magyar-olasz-angol-holland-osztrák mérnökök vettek részt. Ezek a sziget nyugati szegélyét jelentő dunai védtöltés megerősítését is tartalmazták. Utóbbit azonban a Kormány törölte a tervekből és a dunai védtöltés megépítését a földtulajdonosok feladatává tette. A munkák késlekedése súlyos problémákhoz vezetett a XIX. század utolsó harmadának árvizes éveiben. * Küzdényi Szilárd (Gerendás, 1867. október 22. - Budakeszi, 1945. január 15.), később a Szolnok-Csongrád Tisza bal parti Arvízmentesítő Társulat igazgató mérnöke. Eredményes munkát végzett a szikes talajok vízgazdálkodással, fásítással és mechanikai úton való javítása érdekében. 9 A töltéskorona most már a mértékadó vízszint felett 1 méterrel helyezkedik el, a korona szélessége 6 méter, a töltésalap szélessége pedig 45-60 méter közötti. 11 1 Hercegszántó községtől nyugatra, a Baja-Bezdán-tápcsatorna jobb partjánál 1904-ben épült karapancsai szivattyútelep a környék legfontosabb, ma már technikatörténeti szempontból is jelentős belvízátemelő műve. Feladata a mély belvíz-ártérből csak szivattyúzással eltávolítható felesleges vizek átemelése a belvízcsatornák gyűjtőjének szerepét betöltő, egyébként kitűnő horgászvíz Kadia-Dunából egy mintegy 150 méter hosszúságú kinyomó csatomán át a Baja-Bezdán-tápcsatornába. A funkciójához és a környező tájhoz organikusan illeszkedő épületegyüttesben az építés korának európai színvonalán álló, Ganz-gyártmányú gépi berendezéseket helyeztek el. A generátorház két retortájában fa tökéletlen égésének eredményeképpen keletkező szén-monoxidot (generátorgázt) nedves-, majd száraztisztítón keresztül vezették a gépterem két szívógázmotorjába, amelyek közvetlenül hajtották a két szivattyút (ez a fajta működtetés ma is lehetséges). A telep üzemeltetéséhez szükséges segédberendezések működtetése a magyar mérnökök tudását fémjelző Bánki-Csonka-féle motorral meghajtott transzmissziós tengellyel történt. Az 1960-as átalakítás óta a hajtást villamos motorok adják. A szivattyúk vízszállító képessége jelenleg 5,7 m 3/s.
