Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
4. szám - Faludi Gábor–Nebojszki László: A Mohácsi-sziget kialakulása és vizeinek történelmi változásai
FALUDI G. - NEB0JSZK.1 L.: A Mohácsi-sziget kialakulása 55 Épületével és gépi berendezéseivel fontos ipartörténeti értékünk az a karapancsai szivattyútelep, 1 0 amelyet az építés 100 éves évfordulójának tiszteletére 2005-ben az eredetivel teljesen megegyezően felújítottak. Az itt kiállított dokumentumok révén bepillantást nyerhetünk Ihrig Dénesnek, a Margittaszigeti Armentesítő és Belvízelvezető Társulat egykori igazgató főmérnökének, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet első igazgatójának szakmai pályafutásába is. 7. kép. A sziget jelenlegi szivattyútelepei A Mohácsi-sziget és a környék településein még megtalálható a hambár vagy ámbár, amelyet egykor elsősorban Bácska és Baranya sokac nemzetiségű lakossága használt a gabona tárolására. A többnyire tölgyfából faragott, majd keresztgerendákkal összekötött szántalpakon álló oldalfalakat kezdetben vesszőből fonták és náddal fedték; később a falak deszkából, a tető cseréppel készült. Néhány megmaradt példányuk hirdeti készítőik ügyességét. A Baja-Bezdáni tápcsatorna melletti, Baja határában fekvő Máriakönnyén-Vodicán - hazai viszonylatban teljesen újszerű módon - szemtanúi lehetünk a kegyhely kiteljesedésének és új tartalommal történő feltöltődésének. Egyházi kezdeményezést követően saját forrásból, egyházi területen, sikeres pályázatokon kapott pénz felhasználásával, különböző szervezetek támogatásával, ill. önkéntesek adományainak és munkájának köszönhető példátlan összefogás eredményeképpen nemcsak felújítás történt, hanem a környezet is megszépült, és ami a legfontosabb, új tartalmat is kapott. A kegyhely körül sétautat-tanösvényt alakítottak ki, amely mentén a kihelyezett táblák a természeti környezetet mutatják be, ill. a Mária kultusz kialakulásának múltjába és az itteni Vodica történetébe kalauzolják az érdeklődőket. A közelmúltban a program folytatódott: az egyén, a család és a közösség lelki feltöltődését és megújulását segítő létesítményekkel teljesedett ki a Máriakönnye, vagy másik ismert nevén Vodica (Nebojszki, 2006). Nagybaracska Baja-Bezdáni tápcsatorna melletti halászcsárdája előtt állóbárka ringatózik. A díszesen faragott orrtőkéjű, festett haltároló - még felújításra szoruló állapotában is - esztétikailag szép látvány. A deszkabárka talán utolsó hírmondója a letűnt, régi világnak. Herman Ottó egykor így írt a komáromi — erre a nagybaracskaira adaptálható - állóbárkáról: ,,Ez őrzi az öreghalász s még inkább a fisér élő kincsét, a honnan minden rendű és rangú vevő kiválogathatja a magának való, igazán fris, élő halat. S az állóbárka egyszersmind az, a melyen és a mely körül a bárkarakodóhely pezsgő élete is kifejlődik" (Herman, 1887). A Mohácsi-sziget mai térképére pillantva azonnal feltűnik néhány, elsőre furcsának tűnő földrajzi név. Ha etimológiájuk nyomába eredünk, visszaköszön a terület múltja. Hercegszántó nyugati határrésze a Budzsák, amelyet három oldalról az egykori Baracskai-Duna Kadia elnevezésű levágott kanyarulata ölel, míg negyedik oldalról a Baja-Bezdán tápcsatorna teszi kisebb szigetté. A török eredetű Budzsák szó egy helység határának félreeső, már a szomszédos határba könyökként beékelődő zugát, szögletét jelenti, és eredetileg itt is erről volt szó. Hercegszántótól délre, a már Szerbiához tartozó Béreg határközség hasonló adottságú külterületén szintén felbukkan a Budzsák elnevezés. Pesti János könyvében olvashatunk a Dunafalva és Nagybaracska között fekvő Tiser-erdő elnevezésének eredetéről: „... az erdő miatt Tishler-nek »asztalos«-nak nevezték a dűlőt, s ez egyszerűsödött Tiser-ré." (Pesti, 1982) Ugyanitt található magyarázat a Papvejsze (a könyvben eredeti nevén Papfejsze) bokra erdő nevére: ,,A név onnan származik, hogy a papnak volt először fejszéje, s azzal vágták itt ki az erdőt. " (Pesti, 1982) Az ugyancsak török eredetű, s a többször előforduló Karapancsa jelentése fekete víz. Összegzés A korábbi szabad mederváltozások, majd a XIX. század elejétől megkezdett szabályozások eredményeképpen a Mohács melletti ág vált a Duna főfolyásává, s a Baracskai-Duna közvetlen összeköttetése a folyóval megszűnt. Utóbbi egyes szakaszainak felhasználásával készült el az a Baja-Bezdáni tápcsatorna, amely a Deák Ferenc zsilippel kapcsolódik Bajánál a Sugovicán keresztül a Duna főmedréhez. Az eltelt kétszáz év árvízvédelmet, biztonságos jéglevonulást és hajózást szolgáló folyamszabályozási beavatkozásai eleget tettek a kitűzött célnak, és keskeny, Duna menti hullámtérre szűkítették a korábban az egész Mohácsi-szigetre kiterjedő szabad árterületet. A töltések építését követően a sziget morotvatavai és a holtágai elzáródtak a Duna főágától, s napjainkban a régi fokok és vízerek belvízcsatornává átalakított hálózata kapcsolja össze őket. Ahogy az utóbbi évtizedekben a környezetszennyezés mértéke nőtt, és fokozódott a vízbázisok védelmének szükségessége, úgy fedezik fel mind többen a sziget Szivattyútelepek a Mohácsi-szigeten Kandaloki sztp, épült: 1983 felújították: teljesítmény: 0,5 m3/s Újfoki I. aztp. •épült: 1990 • felújították: - teljesítm ény: 2, 0 m3/s Újfokl II. sztp. -épült: 1990 - felújították: - teljesítmény: 2,0 m3/s Hercegszántói sztp. • épült: 1925-1926 • felújították: 19M • teljesítmény: 0,6 mJ/s épült: 1904 felújították: 2002 teljesítmény: 5,7 nű/s
