Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

4. szám - Pattantyús-Ábrahám Margit–Tél Tamás–Krámer Tamás–Józsa János: A kaotikus advekció vizsgálata sekély tavakban a klímaváltozás figyelembe vételével módszertan és alkalmazás

PATTANTYÚS ÁBRAHÁM M. - TÉL T. - KRÁMER T. - JÓZSA J.: A kaotikus advekció vizsgálata 45 mi a felszínközeli szélprofil fokozatos átalakulását, és ezál­tal a felszíni csúsztató feszültség megváltozását eredménye­zi. A szél felőli terepen a referencia állapotban korábban si­ma partot tételeztünk fel. Ha a parton ennél magasabb nö­vényzet található, akkor az ennek megfelelő aerodinamikai érdesség-magasság nagyobb lesz (esetünkben zo,i=0,15 m), és a tó felett kialakuló belső határréteg eltér a viszonylag si­ma, pl. alacsony füvei benőtt tereppel övező tó feletti határ­rétegtől. Ez a tó áramlási rendszerét is meghatározza (Józsa et al.2007). A 12. ábrán összehasonlítjuk a két különböző terepi érdesség-magasság esetén a tó felett kialakuló szél­csúsztató feszültség elkeveredésre gyakorolt hatását, az együttes VMLE-eloszlás segítségével. A z 0,i=0,15 m-nél, mely nádborítású partnak felel meg, továbbra is szálas­kacsos szerkezetet mutat a VMLE kép (12. ábra balol­dal), a nagy értékekhez társítható sokaságok azonban máshol találhatóak, mint a referencia esetben. 12. ábra. VMLE eloszlás /h'/ nádas (bal) illetve erősen érdes (jobb oldalon) teriilethaszálat esetén 13. ábra. A kijelölt négyzet felett 8 periódus alatt áthal végpontjait (fekete) nádas (bal) illetve erősen ét A magas fákkal, és épületekkel tarkított terepet nagy­ságrendileg z 0,i=0,50 m értékű érdesség magassággal jel­lemezhetjük. 12. ábra jobboldalán látható az együttes V­MLE mező. A kialakuló szélcsúsztató-feszültség egyen­lőtlenebb lesz, ami a köröző áramlások erősödését vonja maga után, így az eredmény nagyobb VMLE értékeket mutat, mint az eredeti, 6. ábrán tapasztaltak, illetve a ná­das borítás esetén tapasztaltak. A sokaságok futása is sű­rűbb szabdaltságú, mint a korábbi eseteknél. Az elkeve­redés tehát nagyon intenzív, és rosszul keveredő rész-tar­tományt a tóban nem is találunk. Ha a 13. ábrát nézzük, láthatjuk a nádas, illetve érde­sebb területhasználat esetén a nyomvonal-nyaláb ábrát. A bal oldali ábra azt mutatja, hogy a részecskék hosz­szabb ideig együtt maradnak, hiszen itt nem tapasztaljuk a korábbi kacsos-szálas mintázatot, és a kiindulási és végpontok is közel maradnak egymáshoz. Ez az együtt maradás azonban nem örökérvényű, amint azt a dél és nyugat felé kiinduló kacsok is jelzik. Összességében azonban elmondhatjuk, hogy ebben az esetben találtunk olyan vízrészt, amely hosszabb ideig együtt mozog, és a ó részecskék nyomvonal-nyalábjai. A kezdő (szürke) és s (jobb oldalon) területhasználat esetén jelöltük benne található szennyeződés sokáig, ebben a vízrészben maradhat. A 13. ábra mutatja a nagyobb terepérdességü esetét is. Láthatjuk, hogy a vizsgált 8 periódus alatt a kijelölt terü­let felett áthaladó részecskék kezdő és végpontjai az e­gész tavat bejárják, vagyis a keveredés igen erős. Ennyi idő alatt az eredeti tónál is csak pár rövid kacs megjele­nését tapasztaltuk (lásd 7. ábra). Ez az eredmény jól szemlélteti a keveredés erősödését. Egy esetleges szeny­nyező-folt a tóban rendkívül gyorsan el tud terjedni, pusztán advekció miatt is. Meg kell jegyeznünk, hogy a környezetükkel nem keveredő tartományt már egyáltalán nem találhatunk a parti érdesség magasság növekedésé­vel. 5. Összefoglalás Munkánkban egy egyszerű geometriájú szélhajtotta modelltó keveredési viszonyait vizsgáltuk időfüggő ger­jesztés esetén. A keveredés-vizsgálathoz Lagrange­szemléletü leírást alkalmaztunk, amely alkalmas kaoti­kus tulajdonságok kimutatására. Az anyagtranszportot kormányzó hiperbolikus pontokat és sokaságokat a VM-

Next

/
Thumbnails
Contents