Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
4. szám - Szigyártó Zoltán: Tennivalók a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során előirányzott árvízi tározók töltő-ürítő műtárgyainak a kialakításával kapcsolatban
28 Tennivalók a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során előirányzott árvízi tározók töltő-ürítő műtárgyainak a kialakításával kapcsolatban Szigyártó Zoltán 1118. Budapest, Somlói út 30/B Kivonat: A Szerző szerint ennek az anyagnak a célja kettős. Elsődleges célja nyilván az, az, hogy javaslatot adjon a Cigándi-Tiszakarádi árvizi tározó töltő-ürítő műtárgyának és a hozzá kapcsolódó létesítményeknek a kialakítási módjára. Másrészt pedig célja az, hogy az eddig szerzett tapasztalatainkból általános következtetéseket levonva közreadja a töltő-ürítő műtárgyaknak és környezetüknek a kialakítására vonatkozó észrevételeket is. Kulcsszavak: Tisza, Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése, árvízi tározók. Előzmények A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében előirányzott árvízi tározók töltő-ürítő műtárgyainak a kialakításával, a tervezés során megoldandó feladatok elvi kérdéseivel meglehetősen részletesen fogalakozott már az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központ Szervezet Kht. (az ÁBKSZ) által 2005-ben összeállított anyag is (Bara 2005, Szigyártó 2005/c, Váradi 2005). Akkor ennek kidolgozására a tervezők által a Cigándi-Tiszakarádi árvízi tározó töltő-ürítő műtárgyára összeállított ajánlati terv (VIZITERV 2004) észrevételezésével kapcsolatban került sor. Célként pedig az volt kitűzve, hogy az anyag az e téren elmaradt fejlesztő munka pótlására - kellő indoklással ellátott, általános (vagyis bármely tározó estén használható) irányelveket adjon az ilyen típusú műtárgyak kialakítási módjára és szükséges méretük meghatározására. Ilyen körülmények között rendkívül sajnálatos, hogy ez a fontos észrevételeket tartalmazó anyag (majd, hogy nem minden vonatkozásban) pusztába kiáltott szóként hangzott el. Történt pedig mindez úgy, hogy a tervezők és az egyéb illetékesek még azt sem tartották szükségesnek, hogy a javaslat kézhezvétele után annak elkészítőivel a kapcsolatot felvegyék. Mint ahogy korábban mereven elzárkóztak attól is, hogy az ÁBKSZ által összeállított anyagot még véglegesítése előtt egyeztessék. így nagyon is úgy tűnik, hogy ez ügyben (ők tudják miért) „a kutya ugat, a karaván halad" közmondás szellemében jártak és járnak el. Ennek következményeként pedig az ajánlati terv számos, lényeges hiányossága annak átdolgozása során is megmaradt (Bognár 2007). Mi magunk az átdolgozás eredményeként újonnan elkészült tervek e hiányosságai közül elsőnek a töltő-ürítő műtárgy rendkívül kis vízszállító képességével szembesültünk; sajnos elég későn, akkor, amikor e tervek alapján a műtárgy kivitelezése már el is kezdődött. „Sajnos", mondottuk, mivel az adott körülmények között (ha ezen nem változtatnak) a műtárgy kis vízszállító képességének a következményeként az árapasztás céljára rendelkezésre álló tározótér csaknem fele kihasználhatatlanná válik. Ennek pedig az árvízi biztonság alakulása szempontjából nyilvánvaló módon súlyos következményei lesznek. Tehát ezért döntöttünk úgy, hogy a kialakult helyzettel kapcsolatos álláspontunkat közre adjuk (Szigyártó 2008). Más oldalról az is nyilvánvaló, hogy javaslatunk ismeretében az illetékes főhatóság mindenképpen nehéz döntés előtt áll. Ha ugyanis - javaslatunkat elfogadva - a Cigándi-Tiszakarádi tározót (méretével összhangban) 630 m 3/s-os vízszállító képességgel rendelkező töltő-ürítő műtárggyal (vagy műtárgyrendszerrel) látják el, ennek olyan jelentős pénzügyi hatásai lehetnek, amelyekkel a Minisztérium korábban bizonyosan nem számolt. Mindezek indítottak tehát arra, hogy a következőkben az árvédelmi tározók töltő-ürítő műtárgyához kapcsolódó egyes fontos kérdésekkel ahhoz hasonlóan foglalkozzunk, ahogy azt korábban, e műtárgyak szükséges vízszállító képességével kapcsolatban tettük (Szigyártó 2008). Vagyis ennek az anyagnak a célja is kettős. Elsődleges célja nyilván az, az, hogy javaslatot adjunk a Cigándi-Tiszakarádi árvízi tározó töltő-ürítő műtárgyának és a hozzá kapcsolódó létesítményeknek a kialakítási módjára. Másrészt pedig célja az, hogy az eddig szerzett tapasztalatainkból általános következtetéseket levonva, közreadjuk a töltő-ürítő műtárgyaknak és környezetüknek a kialakítására vonatkozó észrevételeinket is. Az alapvető követelmények és azok kielégítése A követelmények A nyílt felszínű vízmozgásnak a szakértők által közismert törvényszerűségeit, továbbá a műtárgy célszerű üzemeltetési módját (Bara 2005, Szigyártó 2005/c, Szigyártó 2008, Szigyártó-Rátky 2005/a, Szigyártó-Rátky 2007/a, Váradi 2005) alapul véve, az árvizi tározók töltőürítő műtárgyának a kialakítási módjával, elhelyezésével, s a hozzá tartozó létesítményekkel kapcsolatban - a lényegét tekintve már az ÁBKSZ által összeállított anyagban is rögzített - alapvető követelmények a következők: 1. Minden tározót azonos típusú töltő-ürítő műtárgygyal lássanak el. 2. A műtárgy kialakítása tegye lehetővé, hogy vele a tározóba - mértékadó körülmények között (SzigyártóRátky 2005/a) - továbbítani lehessen a műtárgy hidrológiai méretezése során meghatározott vízhozamot. 3. A műtárgy kialakítása alkalmas kell legyen arra, hogy (a rajta átbocsátott vízhozam szabályozásával) a folyó vízszintjét a műtárgy szelvényében legalább ±10 cm-es hibatartományon belül tartsák. 4. A műtárgy tegye lehetővé azt, hogy (erre alkalmas terepadottságok esetén) az árapasztás során a tározóba vezetett vízmennyiséget vagy annak jelentős részét rajta keresztül a folyóba minél hamarabb vissza lehessen juttatni. 5. A műtárgy által szállítandó vízhozamot a hullámtéren keresztül a műtárgyhoz lehessen vezetni úgy, hogy az árvízi mederben, a műtárgy szelvénye mentén, a folyó sodorvonalára merőlegesen elfogadhatatlanul nagy vízszint-különbségek ne álljanak elő, a műtárgyhoz a víz a műtárgy hossztengelyével párhuzamos áramlással, s e tengelyre szimmetrikus áramképpel érkezzék, és a műtárgyhoz vezetett víz sebessége kimosódásokat sehol se okozzon.
