Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
4. szám - Rónaki László: A Tettye-forrás vízgyűjtő területe, barlangjai és szökevényvizei
22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 4. SZ. Mélyvölgyi-Melegmányi források vízgyűjtője Stiglic fogdosó -víznyelő Vlzfő-f. vízgyűjtője ..1 \ / 6. I 11 Szabó P.Z.-zsomboly 9*—r / o —<\— Pax-zsomboly ä T \ o | Kantavári-f. Tubes-zsomboly q •A íoio o -y JELMAGYARAZAT Barlang - zsomboly - víznyelő Karsztos kisméretű lyuk Mélyfúrás Forrás Víznyomjelzés és sorszáma IX. szerk. f. I 27 Nem karsztos terület Hidegkút P Misina A Vízgyűjtő határ (biztos és feltételezett) Földtani réteghatár és a MAFI szelvény (Külön ábrán) Földtani képződmények 1. Pannon homok 2. Miocén (szarmata) mészkő 3. Júra márga 4. F. triász homokkő 5. F. triász Wengeni pala, kantavári mészkő 6. K. triász anizuszi mészkő és dolomitos mkő. 7. A. triász kampili lemezes márgás mkő. 8. A. triász szeizi gipszes agyagmárga \ Szt Bertalan f. Állatkert I 30.40.48 T-11 ) l 'I Szamárkút V 1 Pince-bg. Tettye-f 1 TT Ak na ^ Mésztufa bg. Megjegyzés -A terület szpeleomorfológiai felvétele R.L-tól 1970-ből van. -A víznyomjelzések közül csak a fontosabbak. (Egyebek Rónaki 2007) -A mélyfúrások közül csak az érintettek. (Egyebek Majoros 2002 és Böcker-Hidasi 2003.) -A vízgyűjtő kijelölés Rónakitól 1979-ben történt. -A földtani képződmények az új nomenklatúra előtti névhasználat szerint szerepelnek. 4. ábra. 5. ábra. Vízzáró tektonikus pikkely a mészkő összletben (NAGY-HÁMOR 1967) MAFI '69-esföldtani térképéből Tettye-forrás barlangjának feltárt szifon járata. (Ld. Külön részletezve. Kataszteri száma: 4126-000.01) Pince-barlang a vízgyűjtő határ közelében a Tettyeforrás-tól 630 m-re annak ősi árvízi forrás járata lehetett, bár ez ellen szól még megmagyarázhatatlanul a nagy szintkülönbség. A +306,81 m Aim bejárata mögött 5 m hosszan járható pincének használt üreg van.(-810.01) Pax-zsomboly a Tubestől 540 m távolságra lévő barlang nyílásra hívta föl figyelmünket Lovász György. A negyvenes években kutatott 30 m hosszú 16 m mélységű barlang üregben az újra felfedezésekor (RÓNAKI 1966.) többek között cserkész jelvényeket találtunk és a bekarcolt felirat nyomán neveztük el. A legújabb tarvágás (!) során a dolinában nyíló bejárat elzáródott.(-940.05) Festett-nyelő_a dolina alján 3 m mélyen a szálkőig megbontott üregbe szállított vízzel a XI. sz. (újabban p Petőfi-f. A Tettye-forrás vízgyűjtő területe 11.) nyomjelzés helye. A Tubestől 940 m távolságban van. Azóta beomlott.(-945.01) Festett nyelő-lyuk a dolinában feltárt 4,5 m hosszan nyitott hasadékba tartálykocsiból vezetett vízzel történt a XII sz. (újabban 12.) nyomjelzés. A Tubestől 1990 m-re, míg a Tettye-forrástól 5280 m távolságban van. Azóta az üreg beomlott.(-955.01) ENVICOM-1-nyelő a 12.sz. nyomjelzés ellenőrző megismétlésére az előző nyelő közelében 2001-ben 6,5 m-ig mészkőben és dolomitban mélyített üreg. Ebbe juttatott festékkel a 41.sz. sikeres víznyomjelzés megtörtént.(-955.06) Tubes-zsomboly az 1966-ban dokumentált 2,5 m mély barlang bejárata már eltemetődött. Helyét a Tubestől ÉK-re 700 méterre találtuk.(-1035.01) Szabó Pál Zoltán-zsomboly A 20 m-es mélységével mint a vízgyűjtő legnagyobb aknabarlangját -a pécsi Mecsek kutatójáról elnevezve- 1969-ben dokumentáltuk. Helye a feltételezett vízgyűjtő-határon van a Tubestől ÉK-re 1380 m-re. Vízfestéssel célszerű lenne meghatározni a vízgyűjtő területhez tartozását.(-1045.01) Stigliefogdosó-nyelő a Tubestől 1420 m-re a Tettye vízgyűjtőjének határán van. Az út mentén levezetődő csapadékvíz itt 3 m-ig nyitott víznyelő-barlangocskában jut a föld alá. Mivel a feltételezett határon van, így 2000ben Vass B. nyomjelzést végzett, melynek megjelenését a Tettyében nem sikerült észlelni. (Sajnos a Mélyvölgyben nem volt figyelés.) így itt további nyomjelzésre lenne szükség annak eldöntésére, hogy a kijelölt vízgyűjtő határ helytálló-e.(-1045.03)
