Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

4. szám - Gribovszki Zoltán–Kalicz Péter–Szilágyi József–Kucsara Mihály: Vízfolyás-menti területek evapotraszspirációjának becslése a talajvízszintek napi periódusú változása alapján

16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 4. SZ. 2. táblázat. Az ET becslés paraméter értékeinek érzé­A médián k értékét lásd az 1. táblázatban. A do [L] a patakmeder szintjétől lefelé figyelembe vett referenciaszint mélységét jelenti, a ho [L] pedig, a korábbiak szerint, a vízfolyásban mérhető vízállást. * A ho a patakmederrel merőleges iránytól eltérő szöget bezáró ta­lajvízáramlás esetében egy alsóbb keresztszelvényben vetítve értendő, de a merőleges keresztszelvényre vonatkoztatva, ezért szerepelhetnek itt negatív értékek, amelyek a valóságban az alsó keresztszelvényben pozitív vízállást jelentenek. 5. Konklúziók Jelen kidolgozott ET számítási módszer a White-féle módszer (1932) továbbfejlesztésén alapul. Az új metódus a talajvízállás napi periódusú, vegetációs időszaki hullámzá­sát veszi alapul és ebből számít, meglehetősen pontosan, na­pi felbontású talajvíz evapotranszspirációt A módszerrel számított nap alatti gyakoriságú ET értékek a Pennman­Monteith módszerrel számított ET értékekhez képest jelen­tős, akár több órás kését mutatnak. Az ET számításához csak egy, a vízfolyás menti zónában vagy felszín-közeli ta­lajvízü területen megfelelően elhelyezett, nagy gyakoriság­gal (min. 10 perc) észlelt, talajvízkút vízállás adatai szüksé­gesek. Az új módszeren belül két verziót fejlesztettünk ki (az empirikust és a hidraulikust). Az ET meghatározásához a hidraulikus módszer, a nagy felbontású talajvízállás adatok mellett, a vízfolyásmenti zóna telített hidraulikus vezetőképességének (k) és fajlagos hozamának (S y) ismeretét, illetve a kút vízfolyás menti zónán belüli elhelyezkedésének geometriai jellemzőit (/) is igényli. Ha a k és az / jellemzők nem állnak rendelkezésre, az egyszerűbb (bár a mérési hibákra jobban érzékeny) empirikus módszer használata javasolt. Az ET meghatározása az új módszerrel a k (szivárgási té­nyező) és az S y (fajlagos hozam) valósághű meghatározásá­ra a legérzékenyebb. A módszer adatainak értékelésénél fontos megjegyezni, hogy (a metódus alapelvéből követke­zően), mindig zérus körüli ET értéket számol a késő éjsza­kai — kora hajnali órákban. Köszönetnyilvánítás: A kutatást az ERFARET és az OTKA (T 030632 és F 04 6720) támogatta. Köszönet dr. Vig Péternek (Nyugat-Magyar­országi Egyetem) a Pennman-Monteith modellhez szükséges 30-perces gyakoriságú meteorológiai adatokért. 6. Irodalom Allen R. G., Pereira, L. S., Raes, D., Smith, M„ 1998., Crop evapo­transpiration - Guidelines for computing crop water requirements ­FAO Irrigation and drainage paper 56 Rome, ( http://www.fao.org/ docrep/X0490E/x0490e06.htm) Bauer, P., Thabeng, G„ Stauffer, F., Kinzelbach W., 2004., Estimation of the evapotranspiration rate from diurnal groundwater level fluc­tuations in the Okavango Delta, Botswana. Journal of Hydrology, 288, 344-355. Bond, B. J., J. A. Jones, G. Moore, N. Phillips, D. Post, and J. J. Mc Donnell, 2002., The zone of vegetation influence on baseflow reve­aled by diel patterns of streamflow and vegetation water use in a headwater basin. Hydrol. Processes, 16, 1671-1677. Boronina, A., Golubev, S., Balderer, W., 2005., Estimation of actual e­vapotranspiration from an alluvial aquifer of the Kouris catchment (Cyprus) using continuous streamflow records. Hydrological Pro­cesses 19, 4055-4068. Brooks, R. H., and Corey, A. T., 1964., Hydraulic properties of porous media, Hydrol. Pap. 3, Colo. State Univ., Fort Collins. Brutsaert, W. and Nieber, J. L., 1977., Regionalized drought flow hyd­rographs from a mature glaciated plateau, Water Resour. Res. 13, 637-643. Butler, J. J., Kluitenberg, G. J„ Whittemore, D. O., Loheide II, S. P., Jin, W., Billinger M. A. és Zhan, X., 2007., A field investigation of preatophyte-induced fluctuations in the water table. Water Resour­ces Research, 43, W02404, doi:10.1029/2005WR004627, p. 12. Croft, A. R., 1948., Water loss by stream surface evaporation and transpiration by riparian vegetation, Transactions, American Geo­physical Union. Vol. 29, No. 2, 235-239. Czikowsky, J. M., 2003., Seasonal and successional effects on evapo­transpiration and streamflow. M.S. thesis, Dept. of Earth and At­mospheric Sciences, The University at Albany, State University of New York, 105 pp. Czikowsky, J. M., and Fitzjarrald, D. R„ 2004., Evidence of seasonal changes in evapotranspiration in eastern U. S. hydrological records. J. Hydrometeor. 5, 974-988. Danszky, I. (szerk.), 1963., Magyarország erdőgazdasági tájainak erdő­felújítási, erdőtelepítési irányelvei és eljárásai, I. Nyugat-Dunántúl Erdőgazdasági Tájcsoport, Orsz. Erdészeti Főig., Budapest, 557 pp. Duke, H. R., 1972., Capillary properties of soils-influence upon speci­fic yield, Trans. ASAE, 688-699, Federer, C. A., 1973., Forest Transpiration Greatly Speeds Streamflow Recession. Water Resources Research, Vol. 9, No. 6, 1599-1604. Goodrich, D.C., Scott, R., Qi, J., Goff, B„ Unrich, C.L., Moran, M.S., Williams, D„ Schaeffer, S., Snyder, K, MacNish, R„ Maddock, T., Pool, D., Chehbouni, A., Cooper, D.I., Eichinger, W.E., Shuttle­worth, W.J., Kerr, Y., Marsett, R., Ni,W., 2000., Seasonal estimates of riparian evapotranspiration using remote and in situ measure­ments. Agric. Forest Meteor. 105, 281-309. Gazai, R. M., Scott, R. L„ Goodrich, D. C., Williams, D. G., 2006., Controls on transpiration in a semiarid riparian Cottonwood forest. Agric. Forest Meteor. 137, 56—67. Gribovszki, Z., Kalicz, P., Kucsara, M., 2006., Streamflow characteris­tics of two forested catchments in Sopron Hills. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 2, 81-92. URL http://aslh.nvme.hu/ Gribovszki Z., Kalicz P., Kukléta K., Lovász Á., Storcz Cs., Tóth A., 2007., A vízfolyásmenti vegetáció hatása a talajvízre és a vízfolyá­sok alapvízhozamára. Hidrológiai Közlöny, 87 évf. 6. sz. Hidrobio­lógus napok „Európai elvárások és a hazai hidrobiológia", Tihany, 2006. október 4-6. Nyomtatásban: p. 39-40. Járó Z. - Sitkey J„ 1995., Az erdő és a talajvíz kapcsolta. Erdészeti Ku­tatások, Vol. 85. Bp. 1995. p. 35-46. Kalicz P. - Gribovszki Z. - Kucsra M. - Vig P., 2005., A vegetáció ha­tása a felső vízgyűjtők patakjainak alapvízhozam mintázatára. Hid­rológiai Közlöny, 85. évf. 6. szám, 2005. nov,-dec., XLVI. Hídrobi­ológus Napok Kiadványa, Tihany, 2004 október 6-8., p. 50-52. Kalicz P., 2006., Hidrológiai folyamatok modellezése a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben. Doktori (Ph.D.) értekezés, Sopron, p. 180. Kisházi P.. Ivancsics J., 1981-85., Sopron környéki üledékek összefog­laló földtani értékelése. Sopron. Kézirat, p. 48. Kovács Gy. 1972., A szivárgás hidraulikája. Bp, Akad. Kiadó, p. 536. Kovács B. 2004., Hidrodinamikai és transzportmodellezés /., Gáma Geo Kft. p. 159. Kovács B.-Szanyi J. 2005., Hidrodinamikai és transzportmodellezés II. [Hydrodinamic and Transport modelling], Gáma Geo Kft. p. 213. Lundquist, J. D„ and Cayan, D. R., 2002., Seasonal and spatial patterns in diurnal cycles in streamflow int he western United States. J.Hyd­rometeor. 3, 591-603. kenység vizsgálata a 2005-ös vegetációs periódusára Módszerek és paraméterek Máj.| Jún. I Júl. | Aug. |Szep.| Okt. Módszerek és paraméterek ET (mm/nap) Penman-Monteith (PM) 6,41 6,04 11,13 7,56 7,34 2,84 1,2-PM 7,69 7,25 13,36 9,07 8,81 3,41 Eredeti White módszer 5,44 5,51 6,81 5,78 5,21 2,37 Empirikus módszer 6,49 7,97 11,33 9,42 8,74 3,12 ho = 0,07 m, d 0 = 0 m, median k 6,26 7,05 8,56 8,05 7,24 2,73 A» = 0,5 7 m, i/o = 0,5 m, median k 7,06 8,52 11,39 10,31 9,72 3,38 ho = do = 0,5 m, median k 7,06 8,52 11,39 10,31 9,72 3,38 ho = 0,7 m, d 0= 0,5 m, median k 7,06 8,52 11,39 10,31 9,72 3,38 ho = 0,37 m, do= 0,3 m, median k 6,76 7,86 10,49 9,34 8,61 3,15 Áramlási irány 40° a patakhoz, ho = • 0,03 m, l = 14,6 m, d 0 = 0,5 m*, medi­an k (a valósághoz közeli mederesés) 6,70 7,82 10.14 9,28 8,52 3,05 Áramlási irány 40° a patakhoz, ho = • 0,23 m, / = 14,6 m, d 0 = 0,5 m*, medi­an k, (a reálisnál nagyobb mederesés) 6,70 7,82 10,14 9,28 8,52 3,05 Z. = 20 m, ho = do- 0,3 m 7,26 8,85 12,19 10,74 10,24 3,61 L= 110 m, ho=do=0,3m 6,60 7,55 9,93 8,87 8,07 2,99 k= l,110"m/s (min.), ho = do = 0,3 m 6,18 6,41 7,85 7,34 6,31 2,43 k = 2,9-1 O^m/s (max.), h 0 = d 0= 0,3 m 29,58 47,92 78,61 62,07 67,16 20,66

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents