Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

4. szám - Gribovszki Zoltán–Kalicz Péter–Szilágyi József–Kucsara Mihály: Vízfolyás-menti területek evapotraszspirációjának becslése a talajvízszintek napi periódusú változása alapján

14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 4. SZ. 4.2. Napi szintű összevetés a White módszer eredményeivel A napi felbontású ET adatokat a White módszerrel (S

y szempontjából Loheide et al. (2005) szerint korrigált változata) meghatározott értékekkel összehasonlítva a 8. ábra mutatja. A napi adatokat a fél órás adatok napi szintű öszszegzésével kaptuk. Mind az empirikus, mind a hidraulikus módszerrel kapott ET adatok lényegesen magasabbak, mint a White módszerrel számolt értékek. A különbség a módszerek alapfeltevésében keresendő. A White módszer ugyanis konstans talajvíz-utánpótlódást feltételez az egész nap folyamán és azt az utánpótlódást a minimális talajvíz-utánpótlódású időszak (késő éjszaka) értékeiből számítja, amikor a háttér és a vízfolyás menti zóna talajvízszintjeinek különbsége minimális. Az új empirikus és hidraulikus módszerek periodikusan változó talajvíz-utánpótlódással számolnak, ami maximális a délutáni és minimális a reggeli órákban. A 8. ábrán összehasonlítás céljából feltüntettük még a Pennman-Monteith (PM) módszerrel számolt félórás ET értékek napi összegeit is. A 9. ábra a 2005. év száraz időszakaira számított átlagos napi ET értékeket mutatja havi bontásban. A White módszerhez képest számított %-os eltérések májustól-októberig a hidraulikus módszer esetében: 24, 43, 54, 62, 65 és 33, míg az empirikus metódusnál: 19, 45, 66, 63, 68 és 32. A legnagyobb a különbség a White és az új módszerekkel számolt ET értékek között a nyár derekán, amikor a legnagyobb periodikus ingadozások jellemzőek a vízfolyás menti zóna talajvízszintjében. A legkisebb a különbség a vegetációs időszak elején (május eleje) és a végén (október közepevége), mikor a talajvízszintek változása, tehát az utánpótlódás változása is minimális. A White módszer (S

v. szempontjából korrigált) eredményeit numerikus modellek eredményeivel összehasonlítva, Loheide et al. (2005) nem érzékelték jelentősnek a kapott ET értékek eltéréseit, vagyis elhanyagolhatónak vélték az utánpótlódás napon belüli változását. Valószínűleg azért juthattak erre a következtetésre, mert az általuk modellezett helyzetekben csak kismértékű (1-1,5 mm-es) evapotranszspirációt feltételeztek. Ilyen ET értékek mellett nem jelentősek a hidraulikus gradiens és az ebből eredő utánpótlódás napon belüli eltérései. Ellenben a nálunk jellemző 8-10 mm körüli ET étékeknél (ami az adott körülmények között teljesen valósnak tekinthető és a Pennman-Monteith módszerrel verifikált is) az utánpótlódás napon belüli eltérése igen élesenjelentkezik. LO _ Q_ n3 o LU LT) — ET (White) ET (PM) ET (empirikus) ET (hidraulikus) Napi ET értékek a 2005-ös vegetációs időszak száraz időszakaiban 4.3. Az empirikus és hidraulikus módszer összevetése A módszereket összehasonlítva, a hidraulikus módszer a jobb vízellátottságú tavaszi kora nyári időszakokban, illetve októberben ad kissé magasabb értékeket, míg a köztes időszakban az empirikus módszer eredményei nagyobbak. Az empirikus módszerrel számított, nyári időszaki magasabb értékek egyik oka, a korábban említett hiba a hidraulikus módszerben, amikor a száraz napokon nem képes megfelelő mértékben követni az esti rohamos utánpótlódást. Az empirikus módszer értékeit másrészt kis mértékben hibásan növeli a maximális és minimális utánpótlódás közötti spline interpoláció differenciális készletváltozástól eltérő alakja. így az éjszakai órákban az empirikus módszer értékei valószínűleg a valóságostól eltérő karakterisztikát követnek, bár az ET értékek ekkor kicsik, így ez a napi összegekben nem jelentkezik markánsan (4. és 7. ábra). Az empirikus módszer egyébként (mivel kisebb paraméter-igényű) félórás-órás felbontásban, a nappali időszakban, alkalmas egy ET alsó korlát megadására, így segíthet a hidraulikus módszer kalibrálásában, amely által leírt napi ET görbe alakja (az előbbiekben leírt hibák ellenére) inkább bír valós fizikai tartalommal.