Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

3. szám - Csapák Alex–Fehér Katalin: A vízminőségi mutatók változása a tárolt csapadékvízben

58 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 3. SZ. lomnak megfelelően észlelhető volt a „kezdeti szennyezéshullám" hatás, mely az első csapadékesemény mintáinak nagyobb szennyezettségében mutatkozott meg. (Dulovicsné 2005) A júniusban vett tetővíz és foldútról lefolyó víz közel kétszeres, két és félszeres fajlagos vezetőképességét és magasabb kalcium és magnézium-ion tartalmát regisztrálhattuk. A nitrit, a nitrát, az ammónium, a szulfát és foszfát-ionok tekintetében szintén szennyezettebbnek bizonyult az első mintavétel. Az egyetlen mutató, mely tekintetében nem igazolódott a szakirodalom alapján alkotott elvárásunk a kémiai oxigénigény volt, e tekintetében ugyanis a második augusztus végi - mintavételünk határozottan rosszabb vízminőséget dokumentált. Az „őszi" minták a nyár elején veitekhez képest több mint hatszoros KOIp értékekkel voltak jellemezhetők. Ez talán a kertekben a nyár folyamán felhalmozódott, és a csapadékossá vált időjárás következtében erőteljesebben bomló szerves-anyaggal magyarázható. Kutatásunk célja azonban nem a különböző csapadékesemények során lefolyó vizek összehasonlítása volt, figyelmünket ezért az eltérő helyszínekről vett minták összehasonlítására összpontosítottuk. (2. táblázat) 2. táblázat: A két csapadékesemény során mért vízminőségi jellemzők átlagolt értékei Az ivóvízre és a befogadó vízfolyásokba vezethető vizekre vonatkozó (a Balaton-vízgyűjtőjére érvényes) hazai határértékekhez viszonyítva megállapítható, hogy a Nagykovácsiban vett csapadék, tetővíz és ciszternavíz mintáink kedvező értékekkel jellemezhetők. A csapadékvizekre általában jellemző - többek között a légköri széndioxidnak köszönhető - enyhe savasság a mi mérésünk során is megfigyelhető volt, ez azonban csak a földet érés pillanatáig jellemezte az esőt. A háztetőről lefolyó víz esetében már lúgos kémhatást regisztráltunk; és úgyszintén a burkolt és burkolatlan felületekről lefolyó, illetve a ciszternában tárolt víz esetében is. Az összes oldott ion mennyisége - a víz csapadék eredeténél fogva - alacsonynak bizonyult. A csapadék és a ciszternavíz a 201/2001. (X. 25.) Kormány rendeletben megadott (legszigorúbb) ivóvíz-minőségi elvárások közül a legtöbbet teljesítette - szeretnénk azonban kihangsúlyozni, hogy számos paramétert, melyet a kormányrendelet szabályoz, nem állt módunkban vizsgálni. (3. táblázat) Az ivóvíz-minőségi határértékek tekintetében csupán az ammónium és a kémiai oxigénigény esetében tapasztalhattunk némi határérték túllépést. Jól jellemzi a ciszternavíz kiválóságát szemben a talajvizek közismert problémájával - hogy nitráttartalma mindössze 3,96 mg/l volt, a nitrit-ion mennyisége pedig nem érte el a kimutathatósági határt. 3. táblázat: Az ivóvíz és a felszíni vizekbe vezethető víz néhány kémiai jellemzőjének legszigorúbb hazai vízminőségi határértéke Ivóvíz határértékek Vízszennyező anyagok kibocsátási határétéke pH 6,5-8,5 6,5-8,5 Vezetőképesség nS/cm 2500 Klorid (Cl) mg/l 100 Nitrát (N0

3) mg/l 50 Nitrit (NO;) mg/l 0,1 Összes N 20 Ammónium (NH

4) mg/l 0,2 Foszfát (P0

4) mg/l Összes P 0,7 Szulfát (S0

4) mg/l 250 20-400 KOI mg/l 3,5 50 Összes lebegő a. mg/l 35 Forrás: a 201/2001. (X. 25.) és a 28/2004. (XII. 25.) Kormány rendelet A tetővíz és a csapadékvíz közötti különbség a palatetőre rakódott szennyeződések (por, madárürülék, rovartetemek, falevél stb.) lesodródását jelzik - érdemes felhívni a figyelmet a fajlagos vezetőképesség és a nitrit-tartalom megháromszorozódására, illetve a kémiai oxigénigény enyhe növekedésére. Különösen érdekes ezt a néhány perc, vagy inkább néhány másodperc alatt bekövetkezett vízminőségromlást összevetni a hetek, hónapok óta a ciszternában lévő víz mutatóival. A ciszterna alsó vízrétegéből vett minták ugyanis csak csekély mértékben tértek el a tetővíz mutatóitól, sőt egyes paraméterek tekintetében - pl. a nitrogéntartalmú ionok - jobbnak bizonyult a ciszternából vett vízminta. A ciszternavíz enyhén magasabb klorid-ion tartalma a víztároló régebbi klórmeszes fertőtlenítésének eredménye. Az utakról vett vízmintáink már kedvezőtlenebb jellemzőkkel bírtak. A csapadék-, tető- és ciszternavízből vett mintákhoz képest különösen nagy növekedés volt megfigyelhető az egyes oldott ionok tekintetében (nitrát, ammónium, szulfát), és ezzel párhuzamosan drasztikusan nőtt a vízminták fajlagos vezetőképessége. Érdemes külön kiemelni a klorid-iont, mely a csapadékban és a tetővízben a kimutathatósági határ alatt maradt, a ciszternavízben 10 mg/l-es értéken állt, az utakról vett minták átlagában pedig 200 mg/l feletti értékeket is felvett! A szervesanyag terhelést jelzi az utakról lefolyó vizek viszonylag nagy kémiai oxigénigénye. A föld- és aszfaltútról származó vízmintákat értelmetlen lett volna az ivóvíz minőségi követelményeihez hasonlítani, ez esetben a felszíni vizek terhelését szabályozó 28/2004. (XII. 25.) Kormány rendelet legszigorúbb előírásait vettük alapul. Azt tapasztalhattuk, hogy a gyér forgalommal és nagy díszkertekkel jellemezhető településrészen - Nagykovácsi északi területén - az utakról lefolyó vizek minősége igazán kedvező, a belterületi víz alig terheli a befogadó Ördög-árkot. Kivételt csak a lebegőanyag képez, melynek 2 g/l feletti mennyisége - igen nagy valószínűséggel - a hegyoldalon épített makadám utak drasztikus eróziójára utalt. Az általunk mért vízminőségi jellemzők alapján úgy tűnik, hogy a lefolyó vizet - ha lenne ilyen jellegű igény - akár a közterületek öntözésére is fel lehetne használni. Hasonló terv ismert a közeli Budajenő községben. CsaTető CiszterFöldAszfalt Vízelv. padék víz navíz út út árok pH 6,3 8 8,6 8 8,25 8,15 Vezetőképesség nS/cm 37,55 101,8 152,1 1034 663 503 Lúgosság mgée/1 0,129 0,537 1,039 1,416 1,683 1,7 HCO, mg/l 7,92 32,78 63,39 86,41 102,68 103,7 Ossz. keménység mgeé/1 0,60 1,25 1,76 1,17 2,38 3,58 Ca mg/l 2,04 18,05 29,14 48,09 72,58 40,19 Mg mg/l 3,13 4,33 3,77 4,59 6,95 8,91 Állandó keménys mgeé/l 0,47 0,72 0,72 0,36 0,7 1,88 Klorid (Cl) mg/l 0 0 10,83 248,15 134,00 79,40 Nitrát (NO,) mg/l 2,12 6,7 3,96 6,04 12,99 8,14 Nitrit (NO;) mg/l 0 0,14 0 0,14 0,24 0,20 Ammónium (NH4) mg/l 1,41 1,20 0,60 2,18 3,18 2,47 Foszfát (P0

4) mg/l 0,12 0,04 0,09 0,07 0,13 0,22 Szulfát (S0

4) mg/l 5,04 7,28 2,79 70,34 42,05 41,83 KOIp mg/l 7,76 8,76 8,16 15,04 8,44 8,56 Összes lebegő a. m^/'l 1576 2023 2166